Hornyák Mária
De Gérando Ágostné Teleki Emma, 1809-1893
TARTALOM, BEVEZETÉS
Tartalom
Bevezetés
CSALÁDFA ÉS GÉNÖRÖKSÉG
"SÁRBÓL, NAPSUGÁRBÓL ÖSSZEGYÚRVA"
Teleki Emma élete és munkássága (1809-1893)
Gyermek- és ifjúkor
Emma és Ágost (1840-1849)
A hazától távol (1850-1869)
Emigráns, anya, írónő
Emma érintettségei Blanka perében
De Gérandóné és Michelet
Újra itthon. Az utolsó évtizedek
EMMA, A TÖKÉLETES?
Rövidítések
Teleki Emma művei
Források és irodalom
Bevezetés
"Teleki Blanka vértanú-fényessége, legendás élete valahogyan elhomályosította a nála kilenc [helyesen: három, a szerk.] évvel fiatalabb húga pályáját. Pedig az Emma munkássága is több figyelmet érdemel" - kezdi Bajomi Lázár Endre az Irodalomtörténet 1976. évi kötetében megjelent tanulmányát, amellyel az írónő de Gérandóné alakját és életművét igyekszik "az idő harasztjának" takarásából előcsalogatni.
Teleki Emmáról a halála (1893. ápr. 30.) utáni megemlékezéseket és pár lexikoncikket leszámítva jó nyolcvan évig szinte csak a férje és a nővére, Blanka életrajzaiban esett szó. Népszerűsítését a Teleki Blanka-regények nagyban elősegíthették volna, Kertész Erzsébet könyvét kivéve azonban ezek lapjain, Emmának a neve ritkán bukkan elő. Márpedig a történész kortárs Márki Sándor már 1893-ban úgy ítélte meg, hogy de Gérandóné nagyon is megérdemelné, hogy róla minél többen tudjanak, mondván: "Ha valaha megírják, s kell is, hogy megírják életrajzát, mely annyi nehéz küzdelem története, az igazi honleánynak, az igazi édesanyának s az igazi művelt asszonynak képe sokkal tisztábban fog előtűnni, mint ahogy azt a nagyközönség ösmerheti."
Ennek ellenére de Gérandóné alakja hamar feledésbe merült. H. Révész Margit 1926-ban mint Brunszvik Karolina lányát említi, és azért tartja őt az anyjánál "kiválóbb egyéniségnek", mert "irodalmilag is dolgozott", egyébként pedig az önfeláldozó voltát emeli ki. Várady Imre viszont 1942-ben a Hedvig és Andor utazása Rómában (Párizs, 1866) című műve kapcsán, az útikönyvszerző Teleki Emmát méltatja. Nevével A magyar irodalmi lexikon 1965-ben megjelent 3. kötetében nem találkozhatunk, ami azért is érdekes, mivel a kiadványban szereplő tizenhárom Teleki családtag között ott van Blanka is, jóllehet tőle mindössze három pedagógiai cikk ismert.
A kisebbik Teleki nővér elhomályosult alakjának felidézése 1976-ban Bajomi Lázár Endrének, a magyar-francia kapcsolatok jeles búvárlójának a már idézett, hézagpótló munkájával vette kezdetét. Őt az írótárssal szembeni igazságszolgáltatás vágya is motiválta, amikor bemutatta "a két kiváló (Teleki és de Gerando) család érdemes tagjaként nemes buzgalommal írogató, kitűnő francia kapcsolatokkal bíró, roppant műveltségű, sok műfajban próbálkozó, haladó hazafias eszméktől égő" Emma munkásságát, annak reményében, hogy "az utókor végre megadja neki az őt megillető helyet irodalmunkban".
...
Jelen munkánk három részből áll. (Ezekhez igazodva a lábjegyzetek sorszámozása is háromszor kezdődik újra.) Első tanulmányunk címe: Családfa és génörökség. Ebben hangsúlyos helyet kap a fenti toposzfüzér kulcsfigurája, vagyis az apa, Teleki Imre, aki a család egészének életmódját, gondolkodását, a gyermekeik neveltetését és személyiségük kibontakozását olyannyira meghatározta, hogy az ő tüzetesebb ismerete nélkül az "Emma-jelenség"-hez sem kerülhetünk közel.
Kiadványunk fő részét a "Sárból és napsugárból összegyúrva" című életrajz alkotja. Ennek összeállításánál elsősorban a korábbi biográfiák pontosítását és azoknak a fehér foltoknak a kitöltését tűztük ki célul, amelyekre e sorok íróját a Teleki Blankával és Brunszvik Terézzel kapcsolatos kutatásai determinálják. Különösen gyakran idézzük Teréz naplóit, amelyek az unokahúgával, Teleki Emmával kapcsolatban is számos eleddig nem ismert adalékot, történetet, gondolatot, levéltöredéket stb. tartalmaznak.
A De Gérandónéra vonatkozó kortársi megnyilatkozásokban (naplók, levelek, nekrológok stb.) szélsőséges véleményekkel találkozhatunk. Ezért is készült az Emma a tökéletes? című eszmefuttatásunk, amellyel az ő ellentmondásos lényét igyekszünk megragadni.
Nemrégiben múlt kétszáz éve annak, hogy Teleki Emma, Brunszvik Teréz húgának, Karolinának a kisebbik lánya meglátta Isten szép napját. E kerek évforduló figyelmeztetett bennünket arra, hogy vele szemben a Brunszvik Teréz Szellemi Hagyatéka Alapítványnak adósságai vannak. E főhajtásnyi kiadvány célja tehát azoknak a tényeknek és támpontoknak a felvonultatása, amelyek elősegíthetik Teleki Emma igazibb-igazabb képének megalkotását.