---

Tartalom

Előszó
Az ötlettől a megvalósulásig
"Budán, a Krisztinavárosban"
Brunszvik Teréz óvodája 1828-1832
A Budai Jótékony Nőegylet és Brunszvik Teréz
Az óvoda a nőegylet kötelékében 1832-1867
Az óvoda fenntartásának anyagi alapjai
"Óvó bácsik" és óvodások
Utószó
Rövidítések
Jegyzet
Irodalom

---

Előszó

"Nemzetünk mindenkor ditsőségének tartotta, ha jó Fejedelme eránt hódolását, szeretetét, és hívségét fényesen megbizonyíthatta..." Így volt ez 1828 februárjában is, amikor a király, I. Ferenc a hatvanadik születésnapját ünnepelte.

A nagy nap előestéjén Pest-Buda fáklyákkal, lámpásokkal "úgy ki volt világosítva", mintha "minden nagy épületek déli fényben tündöklenének." E "különös fényesség" hatását a falakat díszítő deák, német és magyar nyelvű "elmés" feliratok, a király képe, a magyar korona és az ország címere tovább fokozták.

"Felderülvén februárius 12-dikének örvendetes napja", Pesten a hercegprímás, Budán pedig a pozsonyi püspök celebrált szentmisét az országos és városi hivatalok, iskolák, továbbá "számos Uraságok és előkelő Polgárság" jelenlétében. A mise után "az ágyúkból, s apróbb fegyverekből való lövöldözések nevelték az Ünnepnek pompáját". Ezt követte Budán a népünnepély ökörsütéssel, borral, sörrel "a köznépnek felvidámítására és táplálására". A pesti polgárság a katonaságot és a kórházi betegeket vendégelte meg, s pénzadományban részesített több jótékony intézetet. Az újságok az ország más városaiból is fényes ünnepségekről tudósítottak Ki tudja, hány mise tartatott, és hány beszéd és üdvözlő vers hangzott el az uralkodó tiszteletére.

A díszlakomáknak és népünnepélyeknek azonban hamar vége szakadt. Kihunyt a temérdek mécses és fáklya, és sorra lekerültek az épületekre aggatott képek és feliratok. S miközben az ünnep lassan az emlékek birodalmába süllyedt, napról-napra közelebb került a megvalósuláshoz Brunszvik Teréz első óvodaalapítása, nem kis részben annak a jól időzített pénzgyűjtő akciónak eredményeképpen, amelyet a grófnő a király születésnapján hirdetett meg. Később azután az óvodával kapcsolatos cikkek és kiadványok fennen emlegették: a pénzgyűjtés, vagyis "az aláírás kezdődött Első Ferencz Császár és Király Ő Felsége hatvanadik születése napján..."

Százhetvenöt évvel ezelőtt, 1828.június 1-jén tehát megnyílt az első magyarországi óvoda. Egészen pontosan: kisgyermekiskola (németül: Kleinkinderschule), amelynek előképe, a skóciai infant school 1816 után Nagy-Britannia-szerte elterjedt. 1827-ben azután megjelent Párizsban, Genfben, Észak-Amerikában, majd pedig 1828-ban nálunk és Hollandiában. S miközben Budát követve Pesten és hazánk több pontján (Besztercebányán, Pozsonyban, Kolozsváron, Nagyszombatban) is felbukkant, meghódította Cremona, Bécs, Prága, Linz és München városokat.

Az infant school magyar földbe plántálása ("importja") és innen való továbbterjesztése ("exportja") Brunszvik Teréz érdeme. Neki köszönhető az is, hogy a magyarországi óvodai mozgalom, ha csak néhány esztendőre is, de a közép-európai kisdedóvó mozgalom kiindulópontjává lett. Erre utalva figyelmeztetett bennünket Jókai Anna az első óvodaalapítás 175. évfordulóján, hogy "ne a küszöb alatt, hanem méltósággal menjünk Európába", hiszen a mi belépőjegyünket (européer akcióik és eredményeik révén) a Brunszvik Terézhez hasonló européer elődeink már megváltották számunkra...

A kisdedóvás apostolának nevével fémjelzett "legkorábbi hőskor" a hazai óvodatörténet egyik leginkább kutatott fejezete. Az első négy pest­budai óvodát Teréz személyesen igazgatta. Egészen 1832 nyaráig, amikor is József nádor a fenti intézeteket a Budai Jótékony Nőegylet, illetve a pesti magisztrátus felügyelete alá helyezte, az óvodák terjesztése céljából életre hivott nemzeti egyesületet pedig feloszlatta. Ezt követően Teréz grófnő lassanként a hazai óvodai mozgalom peremére szorult. A kisgyermekiskolák életének fonala az ő "keresztre feszítésével" nem szakadt meg, sorsuk további alakulása azonban a neveléstörténet-írást mind ez ideig nem foglalkoztatta.

Kérdés: mi történt Közép-Európa első óvodájával, a Buda-krisztinavárosi "anya- és mintaintézettel", Ferenc király sajátos ajándékával? A 175. évforduló jegyében fogant kiadványunkkal ennek a Teréz "szívével és vérével naggyá növelt" óvodának a történetét szeretnénk végigkísérni az ötlettől a megvalósulásig, működése első napjától a legutolsóig. S tesszük mindezt Brunszvik Teréz óvodai archívuma, naplói, levelezése, az egykorú sajtó, továbbá a Budai Jótékony Nőegylet iratai és az irodalomjegyzékben felsorolt gazdag irodalom segítségével Kérem, tartsanak velünk!

Martonvásár, 2003. decemberében

---