---

Tartalom

Bevezetés
1. Adatok és fogalmak

2. A reálkeresetek növekedésének eloszlása
2.1. Csoportonkénti különbségek a reálkeresetek növekedésében

3. Kereseti mobilitás
3.1. A kereseti mobilitás csoportonkénti különbségei

4. Kereseti mobilitás és kereseti egyenlőtlenségek

5. Az alacsony keresetű dolgozók kereseti mobilitása
5.1. Az alacsony fizetésű állásban töltött időszak
5.2. Kilépés az alacsony kereseti helyzetből

6. Összefoglalás és végkövetkeztetések

Bibliográfia
Függelék
Abstract

---

Bevezetés

Köztudott, hogy a kereseti egyenlőtlenségek szinte minden átmeneti gazdaságban növekedtek Kelet- és Közép-Európában. Szinte semmit sem tudunk ugyanakkor a kereseti mobilitásról és ennek a keresetek egyenlőtlenségére gyakorolt hatásáról. Növekedett-e a kereseti mobilitás a keresetek szórásának növekedésével? Könnyebb-e ma, mint az átmenet előtt feljebb jutni a kereseti létrán? Ellensúlyozza-e a kereseti mobilitás a keresetek egyenlőtlenségének növekedését? A bérből és fizetésből élők mely csoportjai képesek javítani kereseti pozíciójukon, s melyek azok, amelyeket helyzetük romlása fenyeget?

Mindeddig e kérdésekre nem kaphattunk választ, mivel a szóban forgó országokra vonatkozóan nem álltak rendelkezésre olyan longitudinális vizsgálatok, amelyek az egyéni kereseti pályákat is követnék. Magyarország kivétel e tekintetben, a Magyar Háztartás Panel Vizsgálat (MHP) ugyanis longitudinális jövedelmi adatokkal is szolgál az 1992-1997-es időszakra vonatkozóan. Ezen adatállomány alapján Galasi (1998) végzett jövedelmi mobilitáselemzést. Jelen tanulmány tehát az első kísérletnek tekinthető a kereseti mobilitás vizsgálatára vonatkozóan az átmenet időszakában. Kiinduló hipotézisünk szerint a gazdasági átmenettel járó különféle megrázkódtatások a keresetek erősebb ingadozásához vezettek, így növelték az alkalmazottak mozgását a különböző kereseti sávok között. A továbbiakban e hipotézist teszteljük, s megpróbáljuk megállapítani, a magyar példa alapján, hogy a gazdasági átmenetre jellemző kereseti mobilitás magasabb-e az érett piacgazdaságokra jellemzőnél.

Azt találtuk, hogy a gazdasági átmenet valóban növeli a kereseti mobilitást, noha bizonyos jelek arra mutatnak, hogy a mobilitási ráta csökkenni kezd az átmenet előrehaladtával. A vizsgált ötéves időszak alatt a kereseti mobilitás Magyarországon ennek ellenére lényegesen magasabb volt, mint a fejlett OECD országokban. Ez igen fontos eredmény, mivel arra utal, hogy a kereseti egyenlőtlenségek növekedését részben ellensúlyozza a magasabb mobilitás. Az 1992-97 közötti ötéves időszakot vizsgálva, a kereseti egyenlőtlenségek Magyarországon sokkal alacsonyabbak, mint egy-egy évre vonatkozóan.

A kereseti mobilitás, másfelől, kétélű kard. Csökkenti az egyenlőtlenséget és esélyt ad arra, hogy az egyén feljebb jusson a fizetési létrán, ugyanakkor növeli a keresetek ingadozását és a létbizonytalanságot. Valóban, a reálbérek igen eltérő módon alakultak a munkavállalók körében 1992-1997 között. Többségük jelentős reálbércsökkenést szenvedett el, miközben egy viszonylag kisszámú réteg keresete óriási mértékben megnövekedett.

A tanulmány a következő szerkezet szerint épül fel. Az első részben bemutatjuk az adatállományt és az elemzésnél használt fogalmakat. A második részben az abszolút keresetek ingadozását vizsgáljuk meg. A harmadik fejezetben összefoglaljuk a magyarországi kereseti mobilitás különféle mutatóit, és összevetjük ezeket az érett piacgazdaságokra vonatkozó adatokkal. A negyedik részben a kereseti mobilitás kereseti egyenlőtlenségre gyakorolt hatását elemezzük. Az ötödik fejezet az alacsony keresetű dolgozók kereseti mobilitásával foglalkozik. Végül a hatodik részben összefoglaljuk következtetéseinket.

---