Hornyák Mária
A 150 éve alapított első hazai (pesti) bölcsőde és Forrayné Brunszvik Júlia grófnő
TARTALOM, ELŐSZÓ
Tartalom
Előszó
Anno Domini 1852...
Majer István, a hazai bölcsődék atyja
A Kalap utcai bölcsőde felállítása és első esztendeje
Forrayné Brunszvik Júlia grófnő emlékezete
Utószó
Irodalom
Mellékletek
Előszó
A közel 175 esztendős magyar óvoda 'kistestvére', a bölcsőde a 150. születésnapját ünnepli. Elég csak feltekinteni Pesten, az Erzsébet-hídhoz közeli Irányi utca és a Belgrád rakpart bal sarkán lévő emléktáblára, amely fennen hirdeti: "1852. április 21-én ezen a helyen, akkor Kalap u. 1. sz. alatt nyílt meg Magyarország és Pest város első bölcsődéje." A Fővárosi Tanács által 1972-ben felavatott tábla szerint az intézményt dr. Majer István (a pestvárosi elemi iskolák igazgatója), dr. Tormay István (Pest város főorvosa) és Rozmanith Antal tanácsos alapították, "elnöknője" pedig "Forrayné Brunswick Júlia volt..."
Minden bizonnyal e felirat is szerepet játszott abban, hogy az utókor Brunszvik Teréz unokahúgának, Júlia grófnőnek a nevét máig megőrizte. Azt azonban, hogy ki is volt ő tulajdonképpen, s hogy miként került fel a bölcsődetörténet lapjaira, Mikszáth szavaival szólva, "az idő harasztja" takarja. Emlékének ezért külön fejezetet fogunk szentelni.
Az óvoda, kilenc évvel az első londoni 'infant school' megnyitása után 1828-ban jelent meg Budán Brunszvik Teréznek köszönhetően, aki büszkén emlegette, hogy Bécs, Prága és München minket utánzott. A bölcsődék vonatkozásában viszont az osztrák császárváros három évvel megelőzött bennünket, ami nem csoda: az első ottani alapítás idején, azaz 1849 novemberében Magyarország ezer sebből vérzett!
A hazai bölcsődetörténet hőskora a Bach-rendszer komor időszakára esik. Honnan és kitől az alapítás ötlete? Miként jut el a megvalósulásig? És: hogyan telik el az első esztendő a pesti bölcsőde felett? Mindezt az egykorú dokumentumokba betekintve szeretnénk felvázolni.
Kiadványunkhoz néhány egykorú nyomtatvány másolatát csatoljuk. Különösen érdekes az az egyszerűbb lelkeknek szánt négy oldalas irat, amely - társalgás formájában - egy Pestre érkezett falusi embernek magyarázza el a bölcsőde mibenlétét. Szerzője az a Majer István, akit a fent idézett emléktábla az első bölcsőde alapítói között szerepeltet. Ez a katolikus pap, Majer atya volt a kezdeti bölcsődeügy 'lelke és motorja', illik tehát, hogy róla bővebben megemlékezzünk.
...
Az évforduló alkalmából szeretettel gratulálunk a magyar bölcsődék dolgozóinak! Kívánjuk, hogy minél többen kapjanak kedvet saját intézményük múltjának feltérképezéséhez! Kezet fogni a múlttal és megismerni a régieket - a Forray Júliákat, Majer Istvánokkal, a legjelesebb bölcsődevezető és gondozónőelődökkel, a bölcsődeügy terén sokáig buzgólkodó "szürke nénékkel" (vincés, vagy irgalmas nővérek) - izgalmas és tanulságos dolog. Kívánjuk, hogy a magyar bölcsődeügy kiválóságainak példájából (is) töltekezve gondozzák türelemmel és szeretettel a jelen csemetéit, és a bennük rejlő jövőt, jövőnket - a magyar jövendőt!
Martonvásár, 2002 áprilisa