Földtan a visszaemlékezések tükrében
TARTALOM, ELŐSZÓ
Tartalom
Brezsnyánszky Károly: Ajánlás, szubjektív hangokkal
Horn János: A szerkesztő előszava
Cseh Németh József: Három évtized az érc- és ásványbányászatban
Kecskeméti Tibor: A magyar földtani intézményhálózat rendszerváltása
Kleb Béla: Mérnökgeológia a Műszaki Egyetemen
Somfai Attila: Fél évszázad a kőolajkutatásban és a geológusmérnök-képzésben
Szabó Nándor: Dorogi visszaemlékezések (Guttmann György pályaképével kiegészítve)
Vörös Attila: A geológia a Magyar Tudományos Akadémián: múlt, jelen, jövő
Zelenka Tibor: Közel ötven év a földtan szolgálatában
Meskó Attila: Epilógus helyett
Előszó
Az "Egy szakma tündöklése és hanyatlása avagy, hogy látják a szénbányászat elmúlt 50 évét azok, akik művelték és irányították" (megjelent 2002-ben), az "Ahogy én láttam, visszaemlékeznek az aknamélyítés, a bauxitbányászat, a bányagépgyártás, a bányamérnökképzés, az ércbányászat, a földtan, a földtani irányítás, a vízkutatás egykoron meghatározó személyiségei" (megjelent 2004-ben) és a "nemCsak a szépre emlékezem, visszaemlékeznek a bányakapitányság, a geofizika, a szénhidrogén geológia és az uránbányászat egykoron meghatározó személyiségei" (megjelent 2004-ben) című könyveimben 26 neves vezető visszaemlékezése jelent meg.
A "sorozat" befejezése után igen sokan kerestek meg és adtak hangot csodálkozásuknak, hogy az, aki több mint 30 évet dolgozott a földtani hatóságnál (az Országos Földtani Főigazgatóságon majd jogutódjánál a Központi Földtani Hivatalban) és szinte napi kapcsolatban volt a főgeológusokkal, a "sorozatát" nem a főgeológusok visszaemlékezéseivel fejezi be. A felkéréseknek/csábításnak - igaz könnyű volt - eleget téve kerestem meg a korábbi főgeológusokat, a földtan elismert személyiségeit és örömmel vettem kézhez válaszukat, hogy a visszaemlékezések megírását vállalták.
Azt, hogy érdemes volt engedni a csábításnak és megjelentetni 2005 decemberében a "Főgeológusok visszaemlékezései" c. könyvet, melyben 11 volt vállalati/iparági főgeológus visszaemlékezését olvashattuk, mi sem bizonyítja jobban, hogy a könyvben megszólalók szinte kivétel nélkül fontosnak tartották a visszaemlékezések folytatását a földtan vezető szakembereinek tollából.
...
E könyvben is - mint a korábbiakban - a visszaemlékezők írásai változtatás nélkül jelennek meg. Számtalan eddig nem ismert vagy másképpen ismert eseménnyel/történéssel ismerkedhetünk meg. Bizonyára számtalan szubjektív elemet is tartalmaz, de biztos vagyok abban, hogy a megszólalókra is igaz, hogy "az emlékezet nemcsak kaján, mert akkor hagy cserben, mikor a legnagyobb szükségünk van rá, hanem dőre is, mert akkor jön, amikor senki nem óhajtja."
De most ezzel a könyvvel valóban vége ennek a "sorozat"-nak és számomra óriási megtiszteltetés, hogy az epilógus Meskó Attila, az MTA rendes tagja, az MTA főtitkára tollából jelenik meg.
...
Budapest, 2006. március 20.
Horn János