Varga Domokos György
Jogvédők a nemzet szolgálatában
TARTALOM, BEVEZETÉS
Tartalom
BEVEZETÉS
I. TÖRTÉNELMI ÁTTEKINTÉS. A NEMZETI JOGVÉDELEM MAGYARORSZÁGON, 1990-2006
KEZDETEK KEZDETE. ÚJ MAGYAR JOGTÖRTÉNELEM
A NEMZETI JOGVÉDŐ ALAPÍTVÁNY MEGSZÜLETÉSE
A NEMZETI JOGVÉDŐ SZOLGÁLAT LÉTREHOZÁSA
Nemzeti? Jogvédő? Szolgálat?
Szerteágazó jogvédelem
II. NEVEZETES ÜGYEK, POLITIKAI HÁTTEREK
A SZABAD GYÜLEKEZÉSI, VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSI JOG VÉDELMÉBEN
2006 ősze előtt
2006 ősze
Október 23.: ahogy a szemtanúk látták. "A sas lecsapott az égből"
Grespik László: A perek pere. Beszámoló a 2006. október 23-i oszlatások elleni fő eljárásról
Surján László: Isten malmai
TÖRTÉNELMI IGAZSÁGTÉTEL. A KETTŐS MÉRCE ELLENÉBEN
A Kristóf-ügy
A Képíró-ügy
A Szabadság téri szovjet emlékmű eltávolítása
SZABADSÁGOT BUDAHÁZYNAK!
III. JOGVÉDŐK A NEMZET SZOLGÁLATÁBAN
DR. ZÉTÉNYI ZSOLT
DR. GAUDI-NAGY TAMÁS
DR. GRESPIK LÁSZLÓ
DR. MORVAI KRISZTINA
DR. VITÉZ GYURTA TIBOR ROLAND
DR. GALLA JÁNOS
DR. NOVOZÁNSZKY ILONA
DR. KISS ALBERT
DR. SOMOGYI JÁNOS
DR. PFLANZNER LÁSZLÓ
DR. SZATHMÁRY GÉZA
DR. VAJK KÁLMÁN
DR. HOCK GYULA
IV. JOGVÉDŐK AKCIÓBAN
ÜGYELET HAZAFIAS TÜNTETÉSEKEN
"MERT A BARÁTAIMAT ELVITTÉK..." Beszélgetés a jogvédő ügyeletek egyik kulcsszereplőjével
KINT, A FRONTON. Könnygáztámadás Morvai Krisztina és Gaudi-Nagy Tamás ellen
VIGYÁZAT, ELÉVÜL! Egy fontos sajtótájékoztató
Mi sürgetett?
A meghívó
A témák
A sajtótájékoztató résztvevői
A sajtótájékoztató
Elakadt kártérítés
Elmaradt felelősségre vonás - közelgő elévülés
A semmisségi törvény elégtelensége
A devizahitelesek drámai helyzete
Levelek a miniszterelnöknek és az Országgyűlésnek
Gaudi-Nagy Tamás levele a miniszterelnökhöz
Grespik László levele a miniszterelnökhöz és az Országgyűléshez
Az akció eredménye
Sajtóvisszhang
Ráerősítés
Végeredmény
V. VÉDENCEK KÖZELRŐL
AZ ELLENÁLLÓ. Beszélgetés Gőbl Györggyel
POLITIKAI FOGOLY BÖRTÖNBEN. Beszélgetés Budaházy Györggyel
TÜNTETŐ "MINISZTERELNÖK" Beszélgetés vitéz Kósa Gyulával
ISZONYATTAL TELI FÁJDALOM Beszélgetés Rácz Attilával
VI. ÜGYTÁR, KINCSESTÁR
A www.nja.hu HONLAP BŐ KÍNÁLATA
ÜGYEK, ÜGYVÉDŐK, VÉDENCEK
VII. RÁADÁS
ELŐKERÜLT KORDOKUMENTUM a Nemzeti Jogvédő Szolgálat megalakulásának előzményéről
ZÉTÉNYI ZSOLT NÉHÁNY SARKALATOS ÉSZREVÉTELE
IN MEMORIAM... Dr. Zétényi Zsolt dr. Képíró Sándorról
EGY ÁRTATLANUL KIVÉGZETT EMBER FELMENTÉSÉNEK TÖRTÉNELMI TANULSÁGAI. Dr. Zétényi Zsolt a Kristóf-ügyről
NEMZETI JOGVÉDŐK BEVETÉSBEN
AZ ÖRDÖG A RÉSZLETEKBEN REJLIK. Gaudi a Szima-perben
ZARÁNDOKÚTON
HATÁRTALAN JOGVÉDELEM
mgr. Bozóki Antal
dr. Gyüre István
dr. Szabó Olga
dr. Rozsnyai Sándor
AKCIÓ MINDHALÁLIG
Perdöntő bizonyítékok
A 2006-os Kossuth téri tüntetők képviselőinek parádés szereplése a bíróság előtt
Gobl György feljelentette Gyurcsányt és társait
A közhatalom nevében!
Üzenjük
Október 23-i megemlékezés 1956 és 2006 jegyében
ÚJ CSAPÁSIRÁNYOK?
Munkaügy: a védtelenek védelmében
Önrendelkezést!
A RÁADÁS RÁADÁSA: "GYŐZÖTT AZ IGAZSÁG!"
UTÓSZÓ
DÖNTVÉNYTÁR
ÍZELÍTŐ A NEMZETI JOGVÉDŐ SZOLGÁLAT KIEMELKEDŐ JELENTŐSÉGŰ JOGESETEIBŐL
KÉPTÁR
Bevezetés
Minden új könyvnél - még a gondolata megszületése legelső pillanatában - elodázhatatlan a kérdés, hogy miért íródna és kinek íródna. Most sem volt ez másképp, és - mint a könyv elkészítésére felkért íróember - örömmel jelenthetem, hogy a legeslegelső pillanatban világosan, szent meggyőződéssel láttam mindkét kérdésre a feleletet.
Ennek a könyvnek azért kell - kellett - megszületnie, amiért előbb vagy utóbb a jónak, az igazságnak, a tisztességnek is meg kell születnie, és el kell foglalnia az őt megillető helyet a világban. Még a mi kis magyar világunkban is.
A közvélemény által leginkább Zétényi Zsolt, Gaudi-Nagy Tamás és Grespik László - vagyis, mint kiderül, a "három oroszlán" - nevéhez s legalább ennyire Morvai Krisztina személyéhez kötött közjogi küzdelem legújabb kori történelmünk olyan időszakában támadt fel s nyert egyre táguló teret, amikor a törvényalkotó és végrehajtó hatalom intézményei és tisztségviselői (ide értve a rendvédelmi szerveket is) egyre gátlástalanabbul éltek vissza választásokkal legitimizált helyzetükkel, politikai erejükkel. A demokrácia díszletei között, demokratikusnak nevezett színjáték közepette, rendteremtés ürügyén egyre féktelenebbül, mértéktelenebbül élt az öncélú, hatalomóvó önkényességgel. Mindez 2006 őszén, a hírhedt "öszödi beszéd" nyilvánosságra kerülése után csúcsosodott ki. '56 megtorlását felidéző eltökéltséggel és brutalitással támadt a hatalom a békés ünneplőkre, tüntetőkre, szabad véleménynyilvánítókra, nem riadva vissza az életek veszélyeztetésétől, maradandó sérülések okozásától. Az ellenállásra, szabadságharcra adott válaszként - a kádári évtizedek után - újra politikai foglyok kerültek börtönbe.
Vajon kik (voltak) ennek a "rendszerváltozós" történelmi időszaknak a legfőbb veszélyeztetettjei? Mindazok, akik tevőlegesen kifejezték a hatalommal szembeni ellenállásukat. S mert ennek a hatalomnak a legfőbb jellemzője a különféle nagyhatalmi - hol internacionalista, hol globalista - érdekek kiszolgálása, vagyis nemzet- és magyarellenessége, leginkább azok kerültek a célkeresztjébe, akik a nemzet, a magyarság iránt érzett elkötelezettségüket, felelősségüket különféle tüntetések, megmozdulások, szabadságharcok formájában juttatták kifejezésre.
Ám nem csak ők kerültek aztán már a célkeresztbe, gumilövedékes puskák, vízágyúk, könnyfakasztó gránátok csöve elé, sűrűn vagdalkozó gumibotok alá, elvetemült kihallgatóik elé. Az ellenállásokon és ellenállókon felbőszült hatalom - mint egy megveszekedett fenevad - már mindenkit ütött-vágott, kínzott, büntetett, akit csak útjában talált. Sőt, már attól sem riadt vissza, hogy arra tévedő, mit sem sejtő embereket egyenest oda tereljen...
Ebben a történelmi helyzetben nagyon fontos küldetés várt a nemzeti jogvédőkre: Más civilizált, demokratikus országokra általában nem jellemző, hogy a nemzet hivatalos vezetői és véleményformáló csoportjai a nemzetükért - a nemzeti érdekekért - kiállókra külön vadásszanak, őket az élet különféle színterein hátrányos helyzetbe szorítsák, ahol lehet, s amilyen súlyosan csak lehet, elítéljék, megbüntessék. Látszólag nagyon szigorú és nagyon elfogult szavak ezek, ám ha csak azokra a képsorokra gondolunk, amelyeken a magyar nemzeti zászlót lengetőt, de még magát a zászlót is a rend "őrei" brutálisan bántalmazták, s ugyanilyen képsorokat egyetlen más ország tüntetéseiről sem tudunk felidézni - akkor, bizony, be kell látnunk, hogy Magyarország sajátos politikai, történelmi körülményeket mondhat magáénak. Méghozzá olyat, amelyben különös feladat - sőt, valóban azt is mondhatjuk: küldetés - hárul a jogász-, ezen belül leginkább az ügyvédi társadalomra. Nemzetünk, magyarságunk - a formailag hozzánk tartozók, a formailag bennünket szolgálók ellen - különös védelemre szorul. Az érte küzdők megkülönböztetett figyelmet, összehangolt jogi segítséget, védelmet igényelnek. Nem azért, hogy kiváltságokhoz jussanak. Hanem azért, hogy - áldozatkészségükért, bátorságukért "cserébe" - legalább hátrányt ne szenvedjenek.
Erre a segítségnyújtásra - szolgálatra - szövetkeztek előbb a Nemzeti Jogvédő Alapítvány, később - hozzá kötődően - a Nemzeti Jogvédő Szolgálat állandó és támogató munkatársai. Hogy kik és hogyan léptek szövetségre, az kiderül majd ebből a könyvből. Természetesen nemcsak a közvélemény által már alaposabban ismertek tartoznak ebbe a körbe, hanem nagyon sokan olyanok is, akik a temérdek, áldozatos munkát szürke eminenciásként végzik. Egyvalakit feltétlen meg kell már itt említenem közülük, mégpedig Galla Jánost, már csak azért is, mert nem csupán egyik fő összetartója, mozgatója az Alapítványnak, illetve a Szolgálatnak, hanem e könyv nem is jöhetett volna létre az ő mindenirányú - egyebek közt írói, szerkesztői - segítsége nélkül.
Még két gondolat kívánkozik feltétlenül ide, a mű bevezetéseként. Egyfelől fel kell hívnom a figyelmet arra, hogy a nemzeti jogvédelemben az emberi jogokért folytatott szokásos küzdelem kap más - nemzeti, önvédelmi - jelleget, ezért e tevékenység egyszerre nevezhető (ezúttal a szó jó értelmében) liberálisnak és konzervatívnak. Ebből szinte egyenesen következik, hogy a nemzeti jogvédelem nemcsak a mára fordítja figyelmét, hanem a múltra és a jövőre is. Ezért tartozik ide például az '56-os sortüzek ügye, vagy az ún. Kristóf-ügy és a Képíró-ügy. De ugyanezért fontos terepe a nemzeti jogvédelemnek a magyar alkotmány; mint majd e könyvből kiderül, egyik szereplője hathatós közbenjárásának köszönhető, hogy az Országgyűlés alkotta Alaptörvény végül annak neveztetett, ami. S így nyitva maradt az út a jogfolytonosság visszaállítása, a Szent Korona-tanra épülő magyar Alkotmány visszatérése előtt...
Másfelől pedig éppen itt az ideje és helye, hogy visszatérjek az első mondataimban felvetett kérdésre: Kinek szól ez a könyv? Engedtessék meg, hogy ne kereskedelmi szempontból válaszoljak; manapság ez sem elhanyagolható, ám inkább szeretnék azzal az ünnepélyességgel válaszolni, amely ennek a könyvnek az elkészítése során végig magával ragadott.
Ez a könyv mindenkihez szól, akinek fontos a múltunk, a jövőnk - és a köztük éppen zajló jelenünk.
Varga Domokos György