---

Tartalom

Egyed Emese: Irodalom világossága. Bevezető szavak

I. MAGYAR FELVILÁGOSODÁS. IRODALOM

FORDÍTÁS
Vörös Imre: Péczeli József fordítói egyénisége
Polgár Anikó: "Jaj, Troja, szép Trojám, meg mint gyászoljalak?" Egy Seneca-dráma régi magyar fordítása
Lokodi Éva-Ildikó: A talált gyerek-téma a 18. századi irodalomban. (Galánthai Gróf Fekete János drámája)
Egyed Emese: Fekete János "notái" Voltaire-szövegekhez
Antal Orsolya: A szerzői intenció átértelmezése Az - Izében. Egy Szatsvay-fordítás paratextusai
Labádi Gergely: A kultúra koncepciói az 1810-es években (Fordítások az Erdélyi Múzeum körül)

TUDÓS SZABADSÁG - POLITIKAI FELÜGYELET
Tóth Ferenc: A 18. századi franciaországi magyar emigráció irodalmi tevékenysége
Miskolczy Ambrus: II. József reformpolitikájának erdélyi előzményei
Bernád Ágoston Zénó: Philippides von Gaya és a Privilegirte Anzeigen
Győrffy Gábor: Könyvcenzúra Erdélyben a 18. század második felében
Vulkán Vera Tünde: Mártonfi József cenzori működése

OLVASÁS, MŰVELTSÉG
Kiss Margit: Mikes életműve szótári feldolgozásban
Dáné Hedvig: Bod Péter irodalomtörténeti lexikona - műfaji és kutatástörténeti megközelítés
Borbély Szilárd: Csokonai és az utazás
Nagy Imre: A holtak hangja. Az idézetek dramaturgiai szerepe a Bánk bán ötödik felvonásában

A TEKINTÉLY
Debreczeni Attila: Kazinczy, a dokumentátor
Fórizs Gergely: Eis to kreisson! A művészi idealizáció értelmezései Kazinczy körében egy jelmondat jelentésváltozatainak tükrében

II. (MŰ)FORMA ÉS ÉRTELMEZÉS

Imre László: A ballada funkcióváltozatai a finn, az orosz és a magyar irodalom fejlődéstörténetében
Nyilasy Balázs: Fikció, regény, modern romance és a 19. századi magyar elbeszélő irodalom
Hansági Ágnes: Démonizáció és elhallgatás. A tárcaregény az irodalmi diskurzusban
Nagy Zabán Márta: Magyar irodalomtanítás Kolozsvárott a 19. század második felében
Carla Corradi Musi: The Survival of Traditional Shamanic Symbols and Myths in Modern and Contemporary Hungarian Literature

Abstracts
Szerzőinkről
Mutatók (Helynevek, Személynevek)

---

Bevezetés

Az irodalom mibenlétére kérdeznek rá e Kolozsváron, a Hungarológiai Kongresszus keretében 2011 augusztusában - nagyobbrészt a Felvilágosodás irodalma szekcióban, továbbá a 19. század irodalma, illetőleg a Kortárs magyar irodalom szekcióban - elhangzott, itt egybegyűjtött tanulmányok. Magyar felvilágosodás. Irodalom, illetőleg Műforma és értelmezés fejezetekbe szerkesztettük mindeme előadásokat.

Induljunk a mából: ha kilenc esztendőt nem is, de éveket várt a kézirat a megjelenésre. Itt köszönjük meg a Bolyai Társaságnak, Gábor Csillának a kongresszusi könyvsorozat gondolatát és a kiadás anyagi hátterének előteremtésére tett fáradozásait. Hisszük, hogy az itt megjelenített kutatási eredmények érdemben épülnek majd be az irodalom és a művelődés - nem csak magyar - tudományos szövegeibe, szemléletébe.

...

A kongresszus óta eltelt időben új művek jelentek meg nyomtatásban és a technika által létrehozott virtuális terekben. Többek között Kazinczy-, Mikes-, költészeti és komparatisztikai kutatások mutatnak fel jelentős eredményeket; az sem mellékes változás, hogy a kongresszuson előadó doktoranduszok többsége immár meg is szerezte a fokozatot.

Hogy a távolabbról vagy közelebbről érkező résztvevők nemcsak saját értő közönségüket keresték a kolozsvári kongresszuson, bizonyos; Kolozsvár tudományos életének jelentős napjaihoz járultak hozzá szakmai és emberi jelenlétükkel, amelyet itt csak megköszönni tudunk.

Kései már a köszönő szándék Borbély Szilárd felé, aki már nincs közöttünk. Ígérte, küld egy "végleges változatot". Szép "foglalóját", vázlatát Kolozsvárt elhangzott Csokonai-tanulmányának közöljük, vallva, hogy a jónak emlékezete és szakmai hatása fennmarad. Ezért ajánljuk kötetünket ama nagy útra már elindult tudós és költő emlékének.

Egyed Emese

---