---

Tartalom

Vezetői összefoglaló
1. Energiaadóztatás nemzetközi szinten, különös tekintettel az Európai Unió országaira
  1.1 Bevezetés
  1.2 Általános jellemzők
  1.3 A háztartások energia-használatának adózása
  1.4 A gazdaságban alkalmazott energiaadók
  1.5 Az energiaadózás arányai az egyes ágazatokban
  1.6 Összegzés
  1.7 Irodalomjegyzék
2. Javaslatok a háztartási energia adóztatására és az emiatti szociális problémák kezelésére
  2.1. az iráni (energia)támogatási reform és tanulságai
3. Javaslatok a vállalatok által felhasznált energia adóztatására
  3.1 Energiahatékonyságot javító program Svédország energiaintenzív iparágaiban
    Bevezetés
    A résztvevő vállalatok
    Az 5 éves program
    A vállalatoktól elvárt hatékonyságjavulás mértéke
    A program első 5 évének eredményei
    A vállalatok tapasztalatai
4. Javaslatok a közintézmények által felhasznált energia adóztatására
5. A javaslatok megvalósításának nemzetgazdasági hatásai
  Államháztartási mérleg
  Bruttó nemzeti jövedelem (GNI)
  Foglalkoztatottság
  Külkereskedelmi mérleg
6. Javaslatok az ingatlanadózás átalakítására
7. A lakás bérbeadása után fizetendő adó átalakítása
8. Javaslat a társasházak korszerűsítésénél keletkező áfa-kötelezettség visszaigénylésére
1. melléklet: a környezeti adóreform hatása a jövedelemeloszlásra Európában
2. melléklet: az iráni támogatási reform krónikája
3. melléklet: Égetés eredetű légszennyezés és megszüntetésének lehetőségei

---

Összefoglaló

A megfelelően alkalmazott energiaadók rendkívül erős ösztönzőt jelenthetnek az energia gazdaságilag hatékonyabb, környezetileg fenntarthatóbb és társadalmilag igazságosabb felhasználására. Ez az oka annak, hogy számos nemzetközi intézmény (köztük az Európai Bizottság és az OECD is) folyamatosan vizsgálja az energiaadózás kérdéseit a különböző országokban, és javaslatokat dolgoz ki az energiaadók átalakítására.

Jelen tanulmányunkban először kitekintést adunk néhány európai ország energiaadózási gyakorlatára. Az összehasonlításból megállapítható, hogy a többi országhoz képest Magyarországon a közlekedési energiára kivetett adók viszonylag (de nem kirívóan) magasak, a gazdaság egyéb ágazatain lévő energiaadók (beleértve az EU emisszió-kereskedelmi rendszeréből adódó terheket is) nagyjából megfelelnek az EU többi országában szokásos mértéknek, a háztartási energiahasználaton lévő adók viszont nagyon alacsonyak, éppenséggel negatívak.

A következő fejezetekben röviden megvizsgáljuk az energiaadók kivetésének, illetve emelésének lehetőségeit a háztartási, közintézményi és vállalati felhasználásra. Az előbbiekre mindenképp célszerű energiaadót kivetni, ezek mértékének és időzítésének meghatározására viszont alapos elemzéseket, modellezéseket kell végezni, amelyek meghaladják a jelen tanulmány kereteit. Az adóemeléssel egyidejűleg széles körű kompenzációra van szükség, különös tekintettel a lakosság hátrányosabb helyzetű rétegeire. A tapasztalatok azt mutatják, hogy megfelelő kompenzáció esetén a lakosság nemhogy nem tiltakozik az adóemelés ellen, hanem kimondottan népszerű ez az intézkedés. Ennek az állításnak az alátámasztására ismertetjük - az IMF tanulmánya alapján - az iráni energiatámogatási reformot.

Részletesen kidolgozott javaslatot teszünk arra külön mellékletben (Lenkei Péter: Égetés eredetű légszennyezés és megszüntetésének lehetőségei), miként lehet megelőzni, hogy a háztartási energiaadók emelése súlyos környezeti károkat eredményezzen, azaz az adóemelés nyomán ne növekedjen az olyan anyagok elégetése, ami a háztartásokban tiltott.

A vállalatok energiaadóztatása ennél bonyolultabb, hiszen az energiaadók eltérően befolyásolhatják az egyes (al)ágazatok nemzetközi versenyképességét. Ezért itt ágazati vizsgálatokra van szükség az energiaadózással kapcsolatos döntések meghozatala előtt. Megvizsgálandó egyebek mellett a Svédországban bevezetett módszer alkalmazása, amelynek az a lényege, hogy felmentést kapnak az energiaadó befizetése alól azok a cégek, amelyek kötelezettséget vállalnak energiahatékonyságuk javítására. (A svéd példát szintén részletesen ismertetjük.)

Végül pedig kvalitatív értékelést adunk arról, milyen hatással jár az energiaadók emelése az államháztartásra, a bruttó nemzeti jövedelemre (GNI), a foglalkoztatottságra, az államháztartás mérlegére, a külkereskedelmi mérlegre, az inflációra és az innovációra. A több tanulmány által is alátámasztott következetés az, hogy a keletkező többletbevételek hatékony felhasználása esetén az energiaadók emelése az említett összes tényezőre kedvezően hat.

---