---

Tartalom

I. Vezetői összefoglaló

II. Nemzetközi áttekintés
  1. Michael Löchl: Land use effects of road pricing - a literature review
    a) Elméleti tanulmányok:
    b) Empirikus előzetes kutatások
    c) Az útdíj hatásának vizsgálatára kialakított modellek
    d) Területhasználati és közlekedési programcsomagok
    e) PROPOLIS eredmények
    f) Megfigyelések és elemzések útdíjbevezetés után
    g) Londoni tapasztalatok
    h) A behajtási díj hatása a kiskereskedelemre Trondheimben
    i) Michael Löchl következtetései
  2. Az ingatlan értékét befolyásoló tényezők a különböző szektorokban
    a) Munkaerőpiaci hatások
    b) Iroda ingatlan
    c) Kiskereskedelmi ingatlan
    d) Ipari és raktár ingatlanok

III. Lakóingatlan érték projekció Budapesten
  a) Ingatlanértéket befolyásoló fő tényezők
  b) Lakóingatlan értékének változásai
  c) Hipotézis

IV. Javaslat - kell hatásvizsgálat, amit a felelősnek kell elvégez(tet)nie

V. Referenciák
  1. Michael Löchl referenciái

---

Összefoglaló

A kutatás célja annak vizsgálata volt, hogy mennyire lehet hatással az ingatlanok értékére és az ingatlanforgalom alakulására a személyautók mozgásának korlátozása, engedélyhez és/vagy fizetéshez kötött behajtási zónák kijelölése.

A nemzetközi irodalom áttekintéséből az a következtetés adódik, hogy a vizsgálatot megnehezíti, hogy a hatást könnyen elfedik más, az ingatlanárakra nagyobb hatással lévő tényezők. Ugyanakkor vannak a közlekedés és a területhasználat összefüggéseinek vizsgálatára szolgáló modellek, programok, amelyek korlátok mellett, de alkalmasak a hatás előzetes elemzésére, a behajtási szabályozás finomhangolására..

Budapesti ingatlanforgalmi adatbázisokból nyert adatokon vizsgáltuk egyes területeken az árszintváltozást az 1997-2012-as időszakban Budapest, a belső kerületek (I-V kerülettel és anélkül) és az adott kerület többlakásos társasházi értékesítés átlagához viszonyítva. Az árszintnövekedés mind pozitív, mind negatív %-os eltérése adott leginkább iránymutatást a közlekedési korlátozások ingatlanárra vetített hatásáról.

A relatív eltérés kiemelkedő esetei egyrészt a kiemelt közterület-rehabilitációs területek főútjai (Múzeum körút, Vámház körút, Károly körút) és a Nagykörút belső hatásterülete mentén jelentkeznek. Egyértelmű a közlekedési adottságok, közösségi közlekedés - különösen a gyakori, gyors és kényelmes, mint a metró, a villamosok és a gyakori járatsűrűségű buszok - elérhetőségének pozitív hatása. Az utóbbi évek adatai alapján a közlekedés levegőszennyezés és zaj negatív hatásai kimutathatók. Másrészt kiemelkedő értékeket mutatnak a városrevitalizációs területek, mint a Liszt Ferenc tér, Nagymező utca, Király utca, Palotanegyed. Ahogy korábban említettük, a Király utca kiugró értékében jelentős tényezőt látunk a nagy számú új ingatlan építésben. Mindemellett a konkrét brand-teremtő akciók pozitív hatása az ingatlanértékre egyértelmű. A Belváros Új Főutcája 2008-ban került átadásra. Az adatsorban 2012-ig értéknövekedés nem figyelhető meg.

Általánosan megállapítható, hogy a "dugódíj" vagy más forgalomtechnikai módszer bevezetése direkt módon nincs hatással az ingatlanárakra. Indirekt módon azonban a terület presztízse, a környezetszennyezések csökkenése és más módosuló körülmények által válik befolyásoló tényezővé.

Jelenleg Magyarországon nincs olyan adatállomány, amely lehetővé tenne egy megfelelően megalapozott elemzést a változásokról. Ezért kiemelkedően fontos lenne egy dugódíj bevezetést megelőzően lefektetni egy rendszert, ami mind az ex-ante mind az ex-post értékelést lehetővé teszi. Javasoljuk, hogy a bevezetést megelőzően készüljön egy vizsgálat, amely a fő szempontok szerint állapotfelmérést végez. A szempontok időszakos lekérdezésével a folyamat és eredmények nyomonkövetése biztosítható.

---