---

Tartalom

BEVEZETÉS

KÖNYVKIADÁS, KÖNYVFORGALOM
1. A könyvkiadás adatai
2. 100 000 lakosra jutó könyvek és füzetek
3. A kiadott könyvek száma és példányszáma jelleg szerint
4. A könyvek száma és példányszáma a szerző nemzetisége szerint
5. A könyvek száma témakör szerint
6. A könyvek példányszáma témakör szerint
7. A tudományos, ismeretterjesztő és szakkönyvek száma témakör szerint
8. A tudományos, ismeretterjesztő és szakkönyvek példányszáma témakör szerint
9. A tudományos, ismeretterjesztő és szakkönyvek száma és példányszáma a szerzők nemzetisége szerint
10. A szépirodalmi könyvek száma és példányszáma műfaj szerint
11. A szépirodalmi könyvek száma a szerzők nemzetisége szerint
12. A szépirodalmi könyvek példányszáma a szerzők nemzetisége szerint
13. A szépirodalmi könyvek száma és példányszáma műfaj szerint (élő írók)
14. Az ifjúsági és gyermekirodalmi könyvek száma és példányszáma az olvasók kora szerint
15. Az ifjúsági és gyermekirodalmi könyvek száma és példányszáma a szerzők nemzetisége szerint
16. A tankönyvek száma és példányszáma oktatási fokozat szerint
17. Könyvek és füzetek a megjelenés nyelve szerint
18. Idegen nyelven megjelent könyvek és füzetek jelleg szerint
19. Magyar nyelven megjelent könyvek és füzetek jelleg szerint

KÖNYVTÁRAK
1. Könyvtárak összefoglaló adatai
2. Könyvtárak száma és állománya
3. Könyvtárak olvasói, látogatói
4. Könyvtárak forgalma
5. Szakkönyvtárak egyéb adatai
6. Települési könyvtárak fontosabb mutatószámai
7. Települési könyvtárakat igénybe vevő 14 éven aluliak
8. Települési könyvtárak régiónként
9. A települési könyvtárak pénzügyi adatai, és főfoglalkozású könyvtárosai
10. A költségvetés könyvtári kiadásai

TÖMEGKOMMUNIKÁCIÓ (RÁDIÓ, TELEVÍZIÓ, SAJTÓ)
1. Televízió-előfizetők
2. Közszolgálati rádió és televízió műsorok (óra)
3. Közszolgálati rádió
4. Közszolgálati televízió
5. Nagyobb példányszámú sajtótermékek

MOZI, FILMGYÁRTÁS
1. A mozik összefoglaló adatai
2. A mozitermek száma
3. Mozielőadások és látogatók
4. Előadások és látogatók száma országonkénti bontásban
5. Bemutatott új játékfilmek a filmeket gyártó országok szerint
6. Mozik főbb adatai régiónként
7. A mozik főbb adatai jelentősebb üzemeltetők szerint
8. A mozik pénzügyi adatai

SZÍNHÁZAK
1. A színházak főbb adatai
2. A színházi előadások és látogatások száma
3. A színházak vendégszereplései
4. Szabadtéri játékok adatai
5. A színházlátogatások száma jegyfajták szerint
6. A költségvetés színházi kiadásai
7. A színházak jegybevétele
8. Színházak főbb adatai régiónként

HANGVERSENYEK, NÉPI EGYÜTTESEK
1. A hangversenyek, népi együttesek, szórakoztató műsorok összefoglaló adatai
2. Az Országos Filharmónia előadásai és látogatói
3. Hangversenyek főbb adatai régiónként
4. Az Állami Népi és Honvéd Együttes előadásai és látogatói
5. Cirkusz, varieté előadások és látogatások száma

MUZEÁLIS INTÉZMÉNYEK
1. Muzeális intézmények főbb adatai
2. Muzeális intézmények fontosabb működési adatai
3. Muzeális intézmények főbb adatai településtípus szerint
4. Az egyedi műtárgyak gyűjteményszakok szerint
5. Muzeális intézmények alkalmazottai
6. Muzeális intézmények egyéb adatai
7. Múzeumok főbb adatai régiónként

KÖZMŰVELŐDÉSI INTÉZMÉNYEK, SZERVEZETEK
1. Közművelődési intézmények
2. Ismeretterjesztő rendezvények
3. Alkotó művelődési közösségek, műsoros estek
4. Műsorok, rendezvények
5. Rendszeres művelődési formák, klubok, tanfolyamok
6. Alkalmazottak a közművelődési intézményekben
7. Művelődési központok, házak pénzügyi adatai
8. Közművelődési tevékenységet folytató szervezetek fontosabb tevékenységi adatai régiónként, 2003

ÖSSZEFOGLALÁS

---

Bevezetés

A technikai fejlődés gyorsuló üteme a kulturális élet, az iskolán kívüli művelődés alakulására is befolyást gyakorol. A javak előállításához növekvő mennyiségű és minőségű ismeret szükséges, így az iskolai tanulmányok során megszerezhető képzettség mind magasabb színvonalat kíván, sőt az állandó további tanulás is nélkülözhetetlen. Az iskolázottság szintje, valamint a kulturális igény és a kielégítésére irányuló törekvés között egyenes arányú összefüggés mutatható ki. Az iskolázás során a reális ismeretek gyarapodása mellett a humán érdeklődés is fejlődik és ez a kultúra egyes területei iránti nagyobb érdeklődéssel is párosul.

- Az elmúlt időszakban kedvezően változott a lakosság iskolázottsága, ami jelentős befolyásoló tényező a kulturális igény, érdeklődés és igénybevétel esetében. Az ezredforduló idején a 25 éves és idősebb nőknek közel 12%-a, a férfiaknak majdnem 14%-a rendelkezett felsőfokú végzettséggel.

- A technikai haladás a kulturális eszközök és szolgáltatások területére is behatolt, azoknak újabb és újabb formáit hozta létre, amelyek a hagyományos eszközöket háttérbe szorítják. A szabadidő eltöltésében jelentős szerepet töltenek be ezek az eszközök és nagy az előnyük abban is, hogy ezek az otthon keretei között vehetők igénybe. A kulturális intézmények szolgáltatásai iránt jelentősen csökkent az érdeklődés.

- A televízió előtt eltöltött idő a szabad időkereten belül 15 év alatt a másfélszeresére növekedett, és ezzel párhuzamosan csökkent a könyv-, az újság- és a folyóirat-olvasás, a beszélgetés, zenehallgatás és a kulturális intézmények látogatása.

- Mindenhez még az is hozzájárul, hogy modernizálódott a kulturális fogyasztás; a családok ilyen természetű kiadásaikon belül a legtöbbet a szórakoztató elektronikára fordítottak, gyors ütemben folyik a CD-k, robbanásszerű a mobiltelefonok, a számítógépek, illetve a multiplex mozik elterjedése. Egyes elemzések szerint ma már az internethez való hálózati hozzáférést, sőt a hálózati tanulást tekintve hazánknak a közepesnél jobb a helyzete. Ugyanakkor roppant költséges, s ezért a családok többsége számára vállalhatatlan a szolgáltatás igénybevétele, az infrastrukturális háttér sem mindenki számára adott.

A kulturális élet, a művelődési szolgáltatások átrendeződéséhez jelentős mértékben hozzájárult a 90-es évek gazdasági átalakulása is. A piacgazdaságra történő átmenet a kultúra területén is éreztette hatását. A korábban csak állami működtetésű intézmények és vállalatok körében is megindult a privatizáció, működtetésük többszektorúvá vált, a gazdaságosság vált a fő meghatározó elemé. A kultúra területeit érintő árdotációk, kedvezményes lehetőségek fokozatosan megszűntek és az igénybevétel egyre nagyobb anyagi ráfordítást igényel.

- A kulturális alapellátást, a hagyományos művelődési intézményhálózatot a gazdasági és jogi környezet változása miatt gyorsuló erózió jellemzi. Ez egyaránt igaz a minőségi, a tartalmi működésre, az épületek állapotára, a működési költségek mértékére, a szakemberekkel való ellátottságra stb., ami társadalmilag különösen azért súlyos gond, mivel ezeket az intézményeket - viszonylagos olcsóságuk miatt is - elsősorban a társadalom szegényebb, alacsonyabb jövedelemmel rendelkező, ugyanakkor a kulturális juttatásokra nagyon is rászoruló rétegei vették igénybe.

A kulturális helyzetről - hasonlóan más társadalmi jelenségekhez - a statisztika módszereivel csak bizonyos korlátok között nyerhetünk információkat, a befogadás és a feldolgozás, vagyis a kulturális élmény hatása ilyen eszközökkel nem vizsgálható. A statisztikai elemzések ezért csak a kulturális eszközök és szolgáltatások kínálatának és ezek "fogyasztásának" mennyiségére szorítkozhatnak a szolgáltatást nyújtó intézmények működési adatai, valamint az ehhez a szférához szorosan tartozó, illetve kapcsolódó információk alapján.

A kulturális szféra információnak hozzáférhetősége a 90-es években - a változások hatására - nehezebbé vált. Az állami támogatás csökkenésével párhuzamosan, a felgyorsuló magánosítás hatására, a kulturális cikkek előállításával foglalkozó gazdálkodó szervezetek száma rendkívüli mértékben megnőtt, de ezek többsége a statisztikai adatszolgáltatást nehezen vagy nem teljesíti. E miatt a kulturális tevékenységek egy részéről pl. a szervezetileg nagyon széttagolt könyvforgalmazásról, a hanglemez és videó gyártásról, illetve forgalmazásról egyáltalán nem, vagy csak részleges információkkal rendelkezünk.

---