Kiss László [et al.]
Monetáris statisztikai kézikönyv, 2005
TARTALOM, BEVEZETÉS
Tartalom
I. Bevezetés
II. Statisztikai alapfogalmak
II.I Mérlegstatisztika
II.1.1. Belföldi és külföldi gazdasági egységek
II.1.2. Gazdasági szektorok és alszektorok
II.1.3. Nemzetgazdasági ágazatok
II.1.4. Instrumentumok
II.1.5. Aggregált és konszolidált mérleg
II.1.6. Pénzmennyiségek és a monetáris bázis
II.1.7. Értékelési elvek
II.1.8. Állományváltozások és tranzakciók
II.1.9 Szezonális igazítás, rövid bázisú indexek
II.2. Kamatstatisztika
II.3. Jegybanki kamatok
II.4. Pénz- és devizapiac
III. Adatközlések
III.1. Mérlegek, pénzmennyiségek
III.2. A hitelintézetek nem pénzügyi vállalatokkal szembeni hitelei, nemzetgazdasági ágazatok szerint
III.3. A nem pénzügyi vállalati és a háztartási szektor hiteleinek és betéteinek kamatlábai
III.4. Jegybanki kamatok
III.5. Pénz- és devizapiaci adatok
IV. Összefüggések más statisztikákkal
V. Jogi keretek
VI. Hivatkozások
Bevezetés
A kiadvány célja, hogy általános tájékoztatást adjon a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által közzétett monetáris statisztikai adatok köréről, továbbá hogy a monetáris statisztikák felhasználását és helyes értelmezését megkönnyítse. A bevezetésben röviden ismertetjük a monetáris statisztika fő célját, termékeit, vázoljuk MNB-n belüli és nemzetközi alkalmazási területeit, továbbá megemlítünk néhány hasznos hivatkozást a monetáris politika vitele, illetve a pénzügyi stabilitási elemzések iránt érdeklődő olvasó számára. A 2. fejezet bemutatja a monetáris statisztikai jelenségek leírására használt alapfogalmakat, mint például a gazdasági szektorok és az instrumentumok. A fejezet kitér továbbá az adatok megjelenítésének eszközeire, mint például az állományok, az állományváltozások megbontása, a szezonális igazítás, a rövid bázisú indexek, az összevont és konszolidált szektormérlegek, továbbá a kamatstatisztika értelmezéséhez az új szerződés, a szerződéses kamatláb, az évesített kamatláb, a hitelköltség-mutató. A 3. fejezet ismerteti az MNB honlapján közölt monetáris statisztikai adatok, idősorok tartalmát, szerkezetét és az értelmezésükhöz szükséges további információkat. A 4. fejezet röviden összefoglalja az MNB által közzétett két másik fő statisztikával, a fizetési mérleggel és a pénzügyi számlákkal való összefüggéseket, míg az 5. fejezet az MNB statisztikai tevékenységének jogi kereteiről ad tájékoztatást.
A monetáris statisztika fő célja a jegybank monetáris politikai valamint a pénzügyi stabilitás fenntartására irányuló tevékenységének statisztikai adatokkal való ellátása. A monetáris statisztikai adatokat az MNB döntéshozóin túl a makrogazdaság vizsgálatával foglalkozó elemzők és a befektetők, továbbá számos hazai és nemzetközi szervezet is felhasználja. A monetáris statisztikai adatok alakulásáról a gazdasági sajtó rendszeresen beszámol. A sajtó munkáját az MNB az adatoknak a honlapján (www.mnb.hu) történő közzététele mellett az új adatok megjelenésével együtt kiadott statisztikai tárgyú sajtóközleményekkel is támogatja.
Magyarország európai uniós tagságával együtt a Magyar Nemzeti Bank a Központi Bankok Európai Rendszerének tagja lett. Az unióba való belépéskor Magyarország vállalta, hogy csatlakozik az eurozónához is, ami egyúttal azt a kötelezettséget rója az MNB-re, hogy statisztikai tevékenységét az Európai Központi Bank (EKB) előírásaihoz igazítsa. Az MNB 1999-ben kezdte meg statisztikáinak átalakítását a belföldi felhasználói igényeknek, valamint az uniós tagságból származó követelményeknek megfelelően. A fejlesztési folyamat egy szakasza lezárult, aminek egyik eredményeképp monetáris statisztikai tevékenységét tekintve az MNB megfelel az EKB előírásainak és szabványainak. A monetáris statisztika fő terméke, a mérlegstatisztika a gazdaság monetáris pénzügyi szektorának, azaz a pénzteremtésben aktív szerepet játszó gazdasági szereplőknek a pénzügyi eszközeit és forrásait mutatja be.
....