---

Tartalom

1. Bevezetés
1.1. Az MNB által készített monetáris statisztikai publikációk

2. Statisztikai alapfogalmak
2.1. Mérlegstatisztika
2.1.1. Belföldi és külföldi gazdasági egységek
2.1.2. Gazdasági szektorok és alszektorok
2.1.3. Nemzetgazdasági ágazatok
2.1.4. Instrumentumok
2.1.5. Aggregált és konszolidált mérleg
2.1.6. Pénzmennyiségek és a monetáris bázis
2.1.7. Értékelési elvek
2.1.8. Állományváltozások és tranzakciók
2.1.9. Szezonális igazítás, rövid bázisú indexek
2.2. Kamatstatisztika
2.3. Jegybanki kamatok
2.4. Pénz- és devizapiac

3. Adatközlések
3.1. Mérlegek, pénzmennyiségek
3.1.1. Lejárati kategóriák
3.1.2. Szezonális igazítás
3.1.3. Az MNB statisztikai mérlege (1.a.1, 1.a.2, 1.a.3, 1.a.4 táblák)
3.1.4. Az MNB átlagmérlege (1.a.5 tábla)
3.1.5. A monetáris bázis és összetevői (1.b.1 és 1.b.2 táblák)
3.1.6. Az egyéb monetáris pénzügyi intézmények összevont mérlege és a hitelintézetek összevont mérlege (2.a.1, 2.a.2, 2.a.3, 2.a.4 és 2.b.1, 2.b.2, 2.b.3, 2.b.4 táblák)
3.1.7. A monetáris pénzügyi intézmények konszolidált mérlege (3.1, 3.2, 3.3 és 3.4 táblák)
3.1.8. A pénzmennyiségek és az M3-on kívüli eszköz- és forrásoldali aggregátumok (4.1, 4.2, 4.3, 4.4 és 4.5 táblák)
3.1.9. A konszolidált mérleg tételeinek további bontásai (5.1-11.2 táblák)
3.2. A hitelintézetek nem pénzügyi vállalatokkal szembeni hitelei nemzetgazdasági ágazatok szerint
3.3. A nem pénzügyi vállalati és a háztartási szektor hiteleinek és betéteinek kamatlábai
3.3.1. Aggregált átlagképzési módszertan a kamatstatisztikában
3.3.2. Támogatott hitelkonstrukciók kezelése a kamatstatisztikában
3.3.3. A kormány által bevezetett fizetéskönnyítő program keretében alkalmazott hitelkonstrukciók kezelése a kamatstatisztikában
3.3.4. Szezonális igazítás a kamatstatisztikai adatok esetében
3.3.5. A látra szóló és folyószámlabetétek, valamint a folyószámlahitelek kezelése
3.3.6. Bizalmasság kezelése a kamatstatisztikában
3.3.7. Az adatok forrása
3.4. A háztartási szektor részére nyújtott hitelállomány összetétele
3.4.1. A publikáció jellemzői, az adatok tartalma
3.4.2. Az adatközlés szerkezete, az adatok tartalma
3.4.3. A hitelportfólió megoszlása minősítési kategóriák szerint
3.4.4. A hitelportfólió megoszlása fizetési késedelem szerint
3.4.5. A tárgynegyedévben folyósított lakáscélú és szabad felhasználású jelzáloghitelek megoszlása hitelfedezeti arány (LTV) és hitelcél szerint
3.4.6. A tárgynegyedévben fennálló tőketartozás a lakáscélú és a szabad felhasználású jelzáloghitelekre vonatkozóan hitelfedezeti arány (LTV) szerint
3.4.7. A háztartási szektor részére nyújtott hitelállomány alakulása
3.5. Jegybanki kamatok
3.6. Pénz- és devizapiaci adatok
3.6.1. Pénzpiaci adatok
3.6.2. Devizapiaci adatok
3.7. Befektetési alapok nettó eszközértéke
3.8. Biztosítók statisztikai mérlege

4. Összefüggések más statisztikákkal

5. Jogi keretek

6. Hivatkozások

7. Törvények, rendeletek

---

Bevezetés

A kiadvány célja, hogy általános tájékoztatást adjon a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által közzétett monetáris statisztikai adatok köréről, továbbá, hogy a monetáris statisztikák felhasználását és helyes értelmezését megkönnyítse. A bevezetésben röviden ismertetjük a monetáris statisztika fő célját, termékeit, vázoljuk az MNB-n belüli és nemzetközi alkalmazási területeit, valamint megemlítünk néhány hasznos hivatkozást a monetáris politika vitele, illetve a pénzügyi stabilitási elemzések iránt érdeklődő olvasó számára. A 2. fejezet bemutatja a monetáris statisztikai jelenségek leírására használt olyan alapfogalmakat, mint a gazdasági szektorok és az instrumentumok. A fejezet kitér az adatok megjelenítésének olyan eszközeire, mint az állományok, az állományváltozások megbontása, a szezonális igazítás, a rövid bázisú indexek, az összevont és konszolidált szektormérlegek, a kamatstatisztika értelmezéséhez az új szerződés, a szerződéses kamatláb, az évesített kamatláb, a hitelköltség-mutató fogalma stb. A 3. fejezet ismerteti az MNB honlapján közölt monetáris statisztikai adatok, idősorok tartalmát, szerkezetét és az értelmezésükhöz szükséges további információkat. A 4. fejezet röviden összefoglalja az MNB által publikált értékpapír-statisztikával és a pénzügyi számlákkal való összefüggéseket, míg az 5. fejezet az MNB statisztikai tevékenységének jogi kereteiről ad tájékoztatást.

A monetáris statisztika fő célja a jegybank monetáris politikai, valamint a pénzügyi stabilitás fenntartására irányuló tevékenységének statisztikai adatokkal való ellátása. A monetáris statisztikai adatokat az MNB döntéshozóin túl a makrogazdaság vizsgálatával foglalkozó elemzők, a befektetők, valamint számos hazai és nemzetközi szervezet is felhasználja. A monetáris statisztikai adatok alakulásáról a gazdasági sajtó rendszeresen beszámol. A sajtó munkáját az MNB az adatoknak a honlapján (www.mnb.hu) történő közzététele mellett az új adatok megjelenésével együtt kiadott statisztikai tárgyú sajtóközleményekkel is támogatja.

Magyarország európai uniós tagságával együtt a Magyar Nemzeti Bank a Központi Bankok Európai Rendszerének (KBER) tagja lett. Az unióba való belépéskor Magyarország vállalta, hogy csatlakozik az eurozónához is, ami egyúttal azt a kötelezettséget rója az MNB-re, hogy statisztikai tevékenységét az Európai Központi Bank (EKB) előírásaihoz igazítsa.

Az MNB 1999-ben kezdte meg statisztikáinak átalakítását a belföldi felhasználói igényeknek, valamint az uniós tagságból származó követelményeknek megfelelően. A fejlesztési folyamat egy szakasza lezárult, aminek egyik eredményeként az MNB monetáris statisztikai tevékenységét tekintve megfelel az EKB előírásainak és szabványainak.

A monetáris statisztika fő terméke a mérlegstatisztika, amely a gazdaság monetáris pénzügyi szektorának, azaz a pénzteremtésben aktív szerepet játszó gazdasági szereplőknek a pénzügyi eszközeit és forrásait mutatja be.

---