---

Tartalom

Bevezető
A hagyományos és a tömegkultúra intézményeibe, eseményeire járók aránya, és fő jellemzői
Az állandó és az alkalmi közönség nagysága
A látogatások gyakorisága
A kulturális programoktól való távolmaradás indokai
Értékek, választások
Az otthoni kulturálódás alternatívái: olvasás, tévénézés
Az otthonon kívüli kulturálódást meghatározó tényezők erőssége
A különböző színházi műfajok kedveltsége
Egyes kiállítási témák kedveltsége
Művészeti tevékenységek, hobbik
Közösségi részvétel
Összefoglaló: főbb megállapítások és következtetések

Melléklet

---

Bevezető

Az MTA Szociológiai Kutatóintézete 2003-ban megbízást kapott a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumától arra, hogy végezzen országos reprezentatív mintán1 kérdőíves vizsgálatot "Magyarország kulturális állapota az EU csatlakozás küszöbén" címmel. A kutatás elvégzésére az MTA Szociológiai és Politikatudományi Intézetének közös kutatócsoportja, a "Kultúrakutató műhelyt", Vitányi Ivánt és Hidy Pétert kérték fel. Az adatfelvétel 2003 végén történt, az adatok feldolgozása tématerületenként folyik.

A társadalmi differenciálódásban, a társadalmi egyenlőtlenségi rendszerben a kulturális fogyasztás különbségei meghatározó szerepet játszanak. Mivel a kulturális stratégia számára megkerülhetetlen kérdés az egymással összefonódó, egymást erősítő társadalmi és kulturális különbségek kezelésével kapcsolatos állásfoglalás, az elemzések központi kérdése, hogy a kultúra különböző területeihez kapcsolódóan feltárjuk a társadalmi különbségek természetét, jellemzőit. Az elemzések másik fő szempontja azt az elvet, értéket tartja szem előtt, mely szerint a kulturálódási lehetőségek széles skálájának biztosításán keresztül valósulhat meg minél több állampolgár számára a választás szabadsága. Ehhez pedig a kultúra különböző területeivel kapcsolatos igények ismerete szükséges.

A sorozat ezen kötetében a hagyományos és a tömegkultúra kulturális fogyasztásban betöltött helyét vizsgáljuk. Hagyományos kultúrához tartozónak tekintjük a színházakat, a komolyzenei rendezvényeket és a múzeumokat, kiállításokat, tömeg kultúrához tartozónak a mozikat és a könnyűzenei koncerteket. Megvizsgáljuk tehát a színházak, a múzeumok, a komoly és könnyűzenei koncertek valamint a mozik közönségét, ezen intézmények, események látogatottságát, valamint azt is, hogy milyen tényezők befolyásolják a különböző programoktól való távolmaradást, mennyiben játszik szerepet az érdeklődés, illetve az anyagi és hozzáférési lehetőségek hiánya. A színházak és a kiállítások kapcsán bemutatjuk azt is, hogy milyen típusú előadások illetve kiállítások iránt a legnagyobb a kereslet.

Külön hangsúlyozni szeretnénk, hogy a vizsgálat nem terjedt ki a 14 év alatti és a 70 év feletti népességre, így értelemszerűen az elemzés során a legfiatalabbak és a legidősebbek szokásairól nem tudunk képet adni. A legidősebbek, a 70 év felettiek, kihagyása kevésbé csorbítja a vizsgálat eredményét, mert, mint látni fogjuk, a kor előrehaladtával csökken a kultúra iránti affinitás. Úgy véljük, hogy a 70 év felettiek kulturálódási szokásai nem térnek el jelentősen a mintában szereplő 60-70 évesekétől.

---