---

Tartalom

Bevezetés
Rövidítések jegyzéke

1. A nemzetközi módszertan áttekintése
  1.1. A fizetésimérleg-és külfölddel szembeni befektetésipozíció-statisztika alapfogalmai, számbavételi rendszere
  1.2. A fizetési mérleg struktúrája
    1.2.1. Folyó fizetési mérleg
    1.2.2. Tőkemérleg
    1.2.3. Pénzügyi mérleg
  1.3. Külfölddel szembeni befektetési pozíció
  1.4. A fizetésimérleg-statisztika helye a makrostatisztikákban, kapcsolata a nemzeti számlák rendszeréhez
  1.5. Jelentősebb változások az előző kiadáshoz képest
    1.5.1. Az új kiadás szükségessége
    1.5.2. A nemzeti számlákkal való összhang
    1.5.3. Változások a pénzügyi instrumentumok besorolásában
    1.5.4. Lényeges változások a funkcionális kategóriákon belüli besorolásban
    1.5.5. Az új fizetési mérleg kézikönyv szerkezete

2. A magyar gyakorlat
  2.1. A fizetésimérleg- és a külfölddel szembeni befektetésipozíció-statisztikák összeállítása során alkalmazott módszertan
    2.1.1. Általános megjegyzések
    2.1.2. A fizetési mérleg és a külfölddel szembeni befektetési pozíció fő részei és instrumentumai
    2.1.3. A módszertan és a hazai gyakorlat specialitásai
  2.2 Az adatgyűjtési és feldolgozási rendszer
    2.2.1 A jelenlegi adatgyűjtési rendszer
    2.2.2 Az adatszolgáltatási folyamat
    2.2.3. Az adatfeldolgozó rendszer
  2.3. A fizetésimérleg-statisztikák közlési és revíziós gyakorlata
    2.3.1. Publikációs rend
    2.3.2. Adatrevíziós politika

3. Az új módszertan bevezetésének hatása a fizetésimérleg- és a hozzá kapcsolódó állományi adatokra
  3.1. A BPM6 módszertan felülről számított finanszírozási képességre gyakorolt hatásai
    3.1.1. Áruk és szolgáltatások
    3.1.2. Az elsődleges és a másodlagos jövedelmek változása
    3.1.3 A tőkemérleg változásai
  3.2 A módszertani változások hatása a pénzügyi mérlegben és az állományi adatokban
  3.3. A módszertani váltással egy időben végrehajtott visszamenőleges adatjavítások

1. melléklet. A fizetésimérleg-statisztika összeállításához elrendelt adatgyűjtések főbb témakörök szerint
2. melléklet. Megjegyzések az 1990-1994-es adatok új szerkezetbe történő besorolásához
Függelék
    Példa a fizetési mérleg és a külfölddel szembeni befektetési pozíció összeállítására
    A kiadványban használt fontosabb speciális kifejezések magyarázata
    Hasznos linkek

---

Bevezetés

A Magyar Nemzeti Bank Statisztikai szakterülete immár harmadik alkalommal teszi közzé a Magyarország fizetésimérleg-statisztikái című kiadványát (a továbbiakban Kiadvány), hogy az érdeklődő felhasználók széles körének tájékoztatást nyújtson a fizetésimérleg-statisztika és a külfölddel szembeni befektetési pozíció nemzetközi módszertanáról, és bemutassa e statisztikák előállításának hazai gyakorlatát. A Kiadvány rövid időn belüli újbóli kiadásának oka, hogy az Európai Unión belüli országokban 2014-ben került sor a mai világgazdasági jelenségeknek (globalizáció terjedése, a multinacionális vállalatok szerepének növekedése, szabad tőkeáramlás stb.) jobban megfelelő, új nemzetközi statisztikai módszertan bevezetésére. Ez az EU-n belüli közös dátum igazodik a nemzeti számlák rendszerével (SNA2008) összhangban megújított európai szektorszámlák rendszerének (ESA2010) 2014-es bevezetéséhez.

A Kiadvány alapvető célja, hogy bemutassa és elmagyarázza a fizetésimérleg-statisztika és a külfölddel szembeni befektetési pozíció alapfogalmait, szerkezetét, az összeállítás során alkalmazott konvenciókat. A makrostatisztikák rendszerének, s benne a fizetésimérleg-statisztika szerepének megértéséhez a nemzeti számlák rendszerével való összefüggés megvilágítása alapvető fontosságú. Az új módszertan bevezetésével ugyanis a fizetésimérleg-statisztika szerkezete úgy változott meg, hogy az alkalmazott fogalmi keret összhangba került a nemzeti számlák rendszerével. Ez a főbb részmérlegek megváltozott elnevezésében (az elsődleges jövedelmek, illetve másodlagos jövedelmek használata a fizetési mérlegben is a korábbi jövedelmek, illetve folyó transzferek címkék helyett), és az egyenlegező tételek (nettó finanszírozási képesség, illetve szükséglet) standard szerkezetbe való integrálásában is megnyilvánult. Az 1. fejezet a nemzetközi módszertan bemutatására fókuszál.

A Kiadvánnyal az MNB a nemzetközi módszertan bemutatásán túl a fizetésimérleg-statisztikák összeállítása során alkalmazott hazai gyakorlat megismertetésére törekszik. Ennek keretében tárgyaljuk a 2. fejezetben az adatgyűjtési, feldolgozási és publikációs rendszerrel kapcsolatos sajátosságainkat.

Az MNB honlapján a felhasználók folyamatosan megtalálhatják az éppen aktuális fizetésimérleg- és külfölddel szembeni befektetésipozíció-adatokat, ezért a Kiadványhoz nem tartozik statisztikai adatokat tartalmazó külön melléklet. A 3. fejezetben viszont bemutatjuk az új módszertanra való áttérés fontosabb aggregátumokra gyakorolt hatását.

Az előző kiadáshoz hasonlóan külön mellékletben ismertetjük a fizetésimérleg-statisztika összeállításának alapjául szolgáló havi, negyedéves és éves adatgyűjtések teljes listáját. Az új módszertani elszámolásnak megfelelően frissítettük a függeléket is, amelyben az érdeklődő felhasználók konkrét példán keresztül kísérhetik nyomon az egyes tranzakciók statisztikai elszámolásához kapcsolódó technikai lépéseket. A Kiadványt a fontosabb speciális fogalmakat röviden magyarázó rész és a hasznos internetes hivatkozások oldala zárja.

A Kiadvány egyes fejezeteinek megírásában a Magyar Nemzeti Bank Statisztikai Igazgatóságának fizetési mérleggel foglalkozó kollégái vettek részt: Bánhegyi Péter, DurucskóMihály, Kanyóné Pető Magdolna, Montvai Beáta, Simonné Tánczos Vanda és Veitzné Kenyeres Erika, míg az MNB honlapján elérhető adatok Basa János, Lipcsei Gyöngyi és Bräutigam Dóra munkájának eredményeképpen állnak elő. A Kiadványt jóváhagyta Tardos Ágnes igazgató.

---