Jog, jogvédelem, ellátás
TARTALOM, ELŐSZÓ
Tartalom
Előszó
Betlen Anna: Információhiány - elégtelen jogi háttér - ellátatlan rászorulók
Matolcsi Andrea: A projekt céljai, tevékenységei, eredményei (áttekintés)
Betlen Anna - Hofmann Kriszta: A prostitúció és az emberkereskedelem áldozatait segítő ellátórendszer főbb feladatai, működési elvei
Betlen Anna: A prostitúció és az emberkereskedelem áldozatait ellátó hálózat szakmai alapelvei
Spronz Júlia - Wirth Judit: OGY határozat-tervezet a prostitúciós célú kizsákmányolás és emberkereskedelem megelőzéséről és hatékony kezeléséről, a prostitúció, a szexuális erőszak, és a szexuális célú emberkereskedelem áldozatainak védelméről valamint a testi és nemi önrendelkezés biztosításáról
Mellékletek
Európai Protokollmodell a gyermekek szexuális célú kizsákmányolásának leküzdéséért folytatott, rendészeti szervek és civil szervezetek közötti együttműködésre
EBESZ/ODIHR: Az emberkereskedelem áldozatai jogainak védelme Belföldi együttműködési modellek (Gyakorlati kézikönyv - részlet)
Az Egyesült Királyság Belügyi Hivatalának szakmai útmutatója a bűnözés visszaszorítására: Emberkereskedelem (részlet)
Az emberkereskedelem elleni küzdelem és a prostitúcióra vonatkozó jogszabályozás az északi és balti régióban (European Women’s Lobby/Nordic Baltic Network)
Tévhitek és tévképzetek a prostitúcióról
Prostitúció és emberkereskedelem. Kvíz - megoldásokkal
A projekt záró konferencia sajtóanyaga
Prostituáltakkal dolgozó holland szociális munkás Budapesten (szórólap)
A 2009. áprilisi, májusi és novemberi szakmai fórumokon részt vevő szervezetek, intézmények
A 2010. március 9-i nemzetközi konferencián képviselt szervezetek és intézmények
Képmelléklet
Előszó
A prostitúció és a prostitúciós célú emberkereskedelem Európa egyes országaiban ugyanúgy, mint a világ más pontjain, más-más domináns társadalmi megítélés és eltérő jogi szabályozás, illetve szankcionálás alá esik. A kelet-európai országok európai uniós csatlakozása óta, a schengeni határok körénk záródásával Európában mégis egy sajátos jelenség írta felül ezeket a különbségeket: az emberkereskedők a nyugat-európai prostitúciós színterekre - legyen az adott országban legális vagy illegális a prostitúció - egyre több olcsón futtatható kelet-európai, köztük magyar nőt visznek ki, majd futtatnak illegális körülmények között. A probléma jelentőségét érzékelteti, hogy újabban több nyugat-európai városban - pl. Amszterdamban és Zürichben - magyarul beszélő munkatársakat alkalmaznak a rendőrkapitányságok, a Magyarországról érkezett, idegen nyelveket nem beszélő áldozatok nagy számára való tekintettel. Emellett Magyarországon a határokon belül is jelentős mértékben folyik az emberkereskedelem és a szexuális kizsákmányolás. Ez a jelenség rávilágít a prostitúció valódi természetére és céljára: a prostitúció (és az ettől elválaszthatatlan emberkereskedelem) a nők elleni erőszak egyik formája: egyrészt a kliensi réteg igényeinek kiszolgálását, másrészt egy szűk csoport - az emberkereskedők és futtatók - gyors meggazdagodását szolgálja.
Nemzetközi statisztikai adatok és hazai megfigyelések igazolják, hogy a prostituáltak túlnyomó többsége korántsem önként választja ezt a tevékenységet, hanem - gyakran kiskorúként - fenyegetés, kényszer és erőszak hatása alatt kerül bele, s ez az erőszak azután a prostitúcióban megélt időszakot is végigkíséri. A prostitúció hatásában hozzájárul a társadalmi nemi egyenlőtlenségeknek, azaz a férfiak fölényének és a nők alárendelt helyzetének fenntartásához; egyéni és társadalmi szinten is elsősorban a hatalomról, és nem a szexualitásról szól. Súlyos és komplex negatív hatásai vannak a prostitúcióba kényszerített személyekre: a társadalmi kirekesztődés, az erőszak következményeképp fellépő lelki és testi traumák gyakran generációkon keresztül hatnak károsan. Ugyanakkor szintén súlyos és nehezen kezelhető káros hatásai vannak azokra a nőkre, gyermekekre (és persze férfiakra) is, akiknek esetleg semmi közük a prostitúcióhoz: a prostitúció és emberkereskedelem rendszere a nőt és gyermeket adható-vehető, forgalmazható használati tárgyként állítja be, s ez aláássa az emberek egyenlő méltóságának elvét. Emberi jogi tekintetben egyértelmű: a prostitúció a nők és a gyermekek fizikai, lelki és anyagi kizsákmányolásának súlyos formája, a sérülékeny helyzetűek kiszolgáltatottságával való visszaélés.
A Magyarországi Női Alapítvány (MONA) 1992 óta foglalkozik kutatásai során, kiadványaiban és konferenciáin a nők és férfiak közötti társadalmi egyenlőség elérésének lehetséges módjaival, annak megvalósult aspektusaival, ugyanakkor azokkal a jelenségekkel is, amelyekben a nemek közötti társadalmi egyenlőtlenségek nagymértékben megnyilvánulnak. Meggyőződésünk, hogy a nemek közötti társadalmi egyenlőség megvalósulásának egyik legfőbb hátráltatója a nők elleni erőszak különböző formáinak - így a prostitúciónak - társadalmi beágyazottsága, az elkövetők büntetlensége és az erőszakot elszenvedő nők emberi jogainak hiányos érvényesülése. Azért nyúltunk kifejezetten a prostitúció témájához, mert szándékunkban állt, hogy a prostitúcióval kapcsolatos domináns érvek és magyarázatok ellenében - amelyek nagymértékben megengedőek, és a prostitúció önkéntességének mítoszát termelik újra és újra - egy, a nők emberi jogait középpontba helyező érvrendszert jelenítsünk és erősítsünk meg mind a közbeszédben, mind a politikai és szakmai diskurzusban.
A jelen kiadványban összegzett projekt többek között a Magyarországi Női Alapítvány (MONA) 2007-ben készült ez irányú kutatása alapján született meg, a prostitúció elleni küzdelem jogi és intézményi hiányosságainak orvoslása céljából, emberi jogi megközelítésre alapozva és a társadalmi nemek kérdéseit figyelembe véve. A "Szakmaközi együttműködés kiépítése Magyarországon az emberkereskedelem és a prostitúció elleni küzdelem érdekében" című, 18 hónapos projektet a MONA Alapítvány 2008 októberétől a Norvég Civil Támogatási Alap támogatásával, a hazai lebonyolító szervezetek - az Ökotárs Alapítvány és a Demokratikus Jogok Fejlesztéséért Alapítvány - ellenőrzése alatt, partnereivel, azaz a NANE Egyesület, a PATENT Egyesület és a tatabányai Utcai Szociális Segítők Egyesülete (USZSE) szakértőivel együttműködve valósította meg, akiknek nélkülözhetetlen együttműködését ezúton is nagyon köszönjük. A projekt hozzá kíván járulni a prostitúció és az emberkereskedelem visszaszorítását szolgáló hatékony és koherens jogi háttér kialakításához, e mellett célunk egy szakmaközi együttműködésen alapuló, többszintű, az áldozatokat ellátni képes intézményrendszer alapjainak megteremtése, a prevenciótól kezdve a hosszú távú szolgáltatásokig.
Munkánkat korántsem tekintjük befejezettnek, ám reméljük, hogy projektünkkel, valamint ezzel a kiadvánnyal is hozzájárulhatunk ahhoz, hogy előrelépés történjen egy széles körű és hatékony, országos szakmaközi együttműködés kialakulása, az áldozatok helyzetének javulása, valamint egy megfelelőbb jogszabályi környezet megteremtése felé.
MONA Alapítvány