Ismertető

Kolofonja szerint 1489-ben írta a kódexet Fáncsy Antal nemes-ember, íródeák, mégpedig Kőszegen Batthyány Boldizsár számára. Fáncsy Antal a betűfestésben is járatos volt, mert a könyvet több színes iniciálé s egy - Krisztust a keresztfán ábrázoló - kép is díszíti. Batthyány Boldizsárt Mátyás király a Frigyes császártól 1482-ben visszafoglalt Kőszeg várának kapitányává tette, majd 1489-ben Vas vármegye főispánja lett. II. Ulászló király 1490-ben Jajcza végvár védelmére küldte, mint jajczai és boszniai bánt. 1520-ban szlavóniai birtokán halt meg. Batthyány Boldizsár művelt és vallásos ember volt. 1488 őszén elzarándokolt Rómába az apostolfejedelmek - Szent Péter és Szent Pál - sírjához.

A latin nyelvű kódex érdekessége és nagy értéke, hogy minden egyes misénél a lap alján magyarul olvasható a mise neve. Ezenkívül magyar nyelvű kalendárium is van a misekönyvben. Ez azt bizonyítja, hogy a kódex nem a miséző pap, hanem a világi ember - Batthyány Boldizsár - használatára készült.

A kódexből látjuk a késő középkor, a gótika vallásosságát, amely igen nagyra értékelte a szentmisét. A misekönyvben votív (fogadalmi) miséket találunk, valamint Szűz Mária és néhány közbenjáró segítő szent miséjét. Említsünk meg néhányat: Közös mise Szent Kálmán, István, Imre és László tiszteletére. A három királyok miséje utazóknak. Szent Rafael arkangyal miséje mindennemű szükségben. Szent Zsigmond tiszteletére lázas betegekért. Ezeket a miséket gyűjtötték össze, hogy valahányszor a kőszegi várkapitány ilyen misét mondatott s azon részt vett, a könyv segítségével maga is követhesse azt. A lap alján neki szólt a magyar nyelven piros színnel írt eligazítás.

A mély hitből táplálkozó, misztikára hajló középkori hívek közé tartozhatott Batthyány Boldizsár is, aki bizonyára rendszeresen élt ezekkel a lehetőségekkel, és elmondatta ezeket a miséket.

A Batthyány misekönyv utolsó bejegyzése elárulja, hogy a Batthyány-család használatából a könyv valamilyen Ágoston-rendi kolostor birtokába jutott. Ilyen kolostor volt Kőszegtől nem messze Lékán, vagy Pöllauban is. Nagyon sok könyv került ki ezekből a határ menti kolostorokból azután, hogy II. József császár feloszlatta a kolostorokat. Ekkor került sok kézirat és könyv a határ menti plébániákra.

Forrás: Gyürki László: A Batthyány kódex a Testis temporisban