Tétel adatlapja
VisszaCÍMLAP

Kalchbrenner Károly

Magyarország hártyagombáinak válogatott képei

TARTALOM, ELŐSZÓ


Tartalom


ELŐSZÓ
1. AGARICUS AMANITA AUREOLA Kalchbr.
2. AGARICUS AMANITA CYGNEA Schulzer
3. AGARICUS LEPIOTA NYMPHARUM Kalchbr.
4. AGARICUS LEPIOTA SCHULZERI Kalchbr.
5. AGARICUS TRICHOLOMA MACROCEPHALUS Schulzer
6. AGARICUS TRICHOLOMA PSAMMOPUS Kalchbr.
7. AGARICUS TRICHOLOMA ARGYREUS Kalchbr.
8. AGARICUS TRICHOLOMA CENTURIO Kalchbr.
9. AGARICUS TRICHOLOMA TUMULOSUS Kalchbr.
10. AGARICUS CLITOCYBE TRULLAEFORMIS Fries
11. AGARICUS COLLYRIA ATRAMENTOSUS Kalchbr.
12. AGARICUS COLLYRIA PLUMIPES Kalchbr.
13. AGARICUS COLLYBIA RANCIDUS Fries
14. AGARICUS MYCENA CAESIELLUS Kalchbr.
15. AGARICUS OMPHALIA RECLINIS Fries
16. AGARICUS OMPHALIA CYANOPHYLLUS Fries
17. AGARICUS PLEUREOTUS SAPIDUS Schulzer
18. AGARICUS PLEUROTUS PARDALIS Schulzer
19. AGARICUS PLEUROTUS SUPERBIENS Schulzer
    ANNULARIA Schulzer
20. AGARICUS ANNULARIA FENZLII Schulzer
21. AGARICUS PLUTEUS PATRICIUS Schulzer
22. AGARICUS PLUTEUS DREPANOPHYLLUS Schulzer
23. AGARICUS ENTOLOMA NIGRO-CINNAMOMEUS Schulzer
24. AGARICUS ENTOLOMA PLEBEJUS Kalchbr.
25. AGARICUS CLITOPIEUS CARNEO-ALBUS Wither
26. AGARICUS LEPTONIA SOLSTITIALIS Fries
27. AGARICUS NOLANEA PICEUS Kalchbr.
28. AGARICUS PH0LI0TA COMOSUS Fries
29. AGARICUS PHOLIOTA TERRIGENUS Fries
30. AGARICUS PHOLIOTA PUNCTULATUS Kalchbr.
31. AGARICUS HEBELOMA NUDIPES Fries
32. AGARICUS FLAMMULA DECUSSATUS FR. ILLUSTRIS Kalchbr.
33. AGARICUS FLAMMULA PARADOXUS Kalchbr.
34. AGARICUS NAUCORIA CENTUNCULUS Fries
35. AGARICUS (GALERA) RAVIDIUS Fries
36. AGARICUS PSALLIOTA DULCIDULUS Schulzer
37. AGARICUS PSALLIOTA HAEMORRHOIDARIUS Schulzer
38. AGARICUSSTROPHARIA THRAUSTUS Schulzer
39. AGARICUS STROPHARIA MAMILLATUS Schulzer
40. AGARICUS STROPHARIA OBTURATUS Fries
41. AGARICUS PSATHYRA HELOBIUS Kalchbr.
42. BOLBITIUS VITELLINUS Fries
43. CORTINARIUS PHLEGMACIUM ATROVIRENS Kalchbr.
    INOCYBE Fries
44. INOCYBE BONGARDII Weinm
45. INOCYBE HIULCA Fries
46. INOCYBE TRICHOLOMA (Alb. et Schw.)
47. HYGROPHORUS ERUBESCENS Fries
48. HYGROPHORUS ERUBESCENS CAPREOLARIUS Kalchbr.
49. HYGROPHORUS LUCORUM Kalchbr.
50. HYGHOPHORCS TEPHROLEUCUS Prs.



Előszó

A hártyagombák végtelen változatossága szinte lehetetlenné teszi azok alakját és szinezetük fokozatait s árnyalatait puszta szavakkal elegendően meghatározni. Azért a leglelkiismeretesebb leirás sem képes minden kételyeket és tévedéseket kizárni. Másrészt nem tarthatók fenn e zsenge képződmények oly állapotban, hogy eredeti mibenlétük mindenkor felismerhető lenne, s hogy kétes esetekben ily példányokból a megfelelő leirás helyessége vagy nem helyessége meg lenne állapitható. Egy ujonnan megállapított faj, melyet később más valaki tán nem szerencsés föllelhetni, kétessé válhatik idővel saját fölfedezője előtt is, ha csupán csak leirását, nem pedig rajzát is birja neki. Innen magyarázható ama bizonyos bizalmatlanság, melylyel a mycologok minden ujnak hirdetett gombafajt fogadnak, ha annak leirását rajz nem kiséri, s ha nem elismert tekintélytől származik az ujság. Innen van a mycologok ama törekvése, tünékeny leleményeiket képekben megrögözni, megörökíteni. Innen magyarázható a gombászati képes müvek szükségessége.

Igaz, hogy ily müveknek már meglehetős bővében vagyunk. Igy FRIES, SOWERBY és BERKELEY, PAULET és BULLIARD, SCHAEFFER és STURM, VITTADINI és VENTURI, KROMBHOLZ és mások kitünö rajzokban adták Svédország, Anglia , Német- és Olaszország, Francziaország s részben Ausztriának is gombavirányát. De ezért ujabb gombászati képes mű kiadása épen nem mondható fölöslegesnek; mert hány, régibb szerző által leirt gomba van még, melynek rajzát nem birjuk s hány uj fajjal szaporitja minden év a már ismerteket! Ellenben azon igenis méltán fennakadhatni, hogy ilynemü müvek néha a legközönségesebb, már százféle illustratióban látott gombákat is ujra lerajzolva elénkbe tálalják. "Cui bono?" - azt kérdi FRIES!

E hibát jelen munkámban gondosan kerültem. Lapjaim csak uj, Magyarország virányából vett gombafajoknak szentelvék, vagy pedig olyaknak, melyek más által rajzban még ki nem adattak, s már csak azért is legyen szabad e műnek szives fogadtatását reménylenem.

Igaz, hogy Magyarország már gombászati tekintetben sem terra incognita többé. Sőt azzal dicsekedhetik, hogy épen a gombászat bölcsőjének tekinthető, amennyiben az első gombászati könyv, mely valaha megjelent t. i. Carolus Clusius "Historia fungorum Pannoniae," czimü műve épen a magyarországi gombákat tárgyalja. S ha bár Clusiusnak két teljes századig nem akadt méltó utódja, mégis a Linné utáni korszakban nem jelentéktelenül szaporitották Magyarország gombavirányának ismeretét LUMNITZER, MAUKSCH ÉS ENDLICHER, valamint a most élő hazai füvészek többjei; csak hogy mindezek működése hazánk szűk körére volt kénytelen szorulni, s a nagy gombászközönség előtt ismeretlen maradt részint azon nyelv miatt, melyben irtak, részint mert közleményeik egyes szaklapokban elszórvák, s összegyűjtve eddigelé nem lévén, hazai gombanövényzetünk átnézetét nem nyujtják.

...

Szerencsés körülménynek tekinthető azért, hogy akadt kutató, ki déli Magyarország és Slavoniáról gombászati tekintetben felvilágosítást nyujt.

Ez müggeburgi SCHULZER ISTVÁN, jelenleg cs. k. nyugalmazott kapitány, ki Vincovcében (Slavoniában) lakik. Ez életének számos éveit majdnem kizárólag ezen tudománynak szentelé: alaposan kikutatá Mohács, N.-Várad, Pétervárad vidékét és hazáját, Slavoniát; kitartó ügyszeretettel, ritka ügyességgel leirá és lerajzolá a talált gombafajokat, és igy három dusan illustrált folio kötetre terjedő kéziratot hozott létre.

Minthogy e kéziratot a m. tud. akadémia megszerezte s ez által a közhasználatnak hozzáférhetővé tette, én is azon szerencsés helyzetbe jutottam, egyet-mást merithetni belőle. E füzet átlapozója könnyen fog meggyőződni arról, hogy az ábrák közt sok SCHULZER-féle faj található. Ezekben annyiban vagyok részes magam is, a mennyiben azokat valóban ujakul elismertem, némelyeknek neveit - természetesen a szerző beleegyezésével - megváltoztattam, a német nyelven irt jellemzéseket átdolgoztam s a megfelelő rajzokat sajátkezüleg lemásoltam.

Különben az által, mit én SCHULZER müvéből meritettem, e mü még koránt sincs kiaknázva; hanem hiszem, hogy még jövőben is sok gombásznak fog gazdag bányául szolgálhatni.

FRIES javaslata szerint müvemet épen azon külső alakban adtam ki, melyben az ő "Icones selectae Hymenomycetum Sueciae" czimü müve jelent meg, hogy igy némileg emennek kiegészitését képezze.

E mű első füzetét nem sokára egy második és egy harmadik fogja követni; szintugy szándékom az összes magyarhoni hártyagombák átnézetét is közrebocsátani.


×