---

Tartalom

I. KÉZIRATOK FÜZETEKBEN ÉS LEVELEKBEN
1. A döngicsélő méhecske
2. Egy szál virág
3. Virágnyílás
4. Mécsessel
5. [Pepita füzet]
6. [Pepita notesz]
7. [Vonalas füzet]
8. [Versek levelekben]
9. [Múzeumi füzet]

II. A KÖLTŐ ÉLETÉBEN MEGJELENT KÖTETEK
1. Papírsárkány
2. Üvegpohár
3. Tű hegyén

III. A KÖLTŐ ÁLTAL KIEMELT VERSEK
1. Medioevo
2. Tiltott versek

IV. KÉZIRATOK EGYES PÉLDÁNYAI ISMERT ÉVSZÁMOKKAL
1. [Takács-Téka]
2. [1932]
3. [1934]
4. [1937-1938]
5. [1939]
6. [1940]
7. [1941]
8. [1942-1943]
9. [1944]
10. [1945]
11. [1946]
12. [1947]

V. KÉZIRATOK EGYES PÉLDÁNYAI ISMERETLEN ÉVEKBŐL
1. [Múzeumi gépelt lapok]
2. [Év nélkül]

VI. TÖREDÉKEK

VII. MŰFORDÍTÁSOK

VIII. POSZTUMUSZ KÖTETEK
1. Holt zendülő
2. Bronztükör

---

Bevezetés

Szép íve lesz egy költői pályának, ha az első verstől eljutunk a nagy kezdőbetűvel méltán illethető Versig. Még szebb akkor lehet, akkor lesz, ha többes számban fogalmazhatunk, a költőtől ugyanis így érkezünk el a Költőig. A kezdő minőségjelzővel még keveset is mondunk, tehát máris kifejezőbb lesz hozzátennünk néhány szót. Mondjuk úgy, hogy a fejlődést hűen felrajzoló íve így lesz a költői pályának. Ez így jó. Ismerjük hát meg előbb költőként, aztán pedig értékeljük helyén.

Egy gyermeket annak édesanyjával együtt elhagy az édesapa. A Pest megyei Domonyból így kerülnek Hódmezővásárhelyre, ahol Vöröss Sándor él, a fiú nagybátyja. Vöröss István szűk tizenhat alkotói év alatt Vásárhelyen tesz bizonyságot kiváló tehetségéről. Első szárnypróbálgatásai közé egy-egy rímekbe foglalt sor tartozik, s azok már 1929-től. Nem hetvenkedés, hanem inkább fellelkesülés "a Vers" megszületéséről való regélése, a néhány sornak ő ad csak jelentőséget. A költő azon a keltezés nélkül fennmaradt lapon emlékezik, mely a hódmezővásárhelyi Bethlen Gábor Református Gimnázium iratai között maradt fenn. A személyes hang meglehetősen profán körülményről szól. Nem másról, mint arról, hogy a gyermek egyedül maradt a szobában. Máskor is volt ez így, a mostani helyzet mégis élményt szült. "S ekkor született meg a Vers. Mindjárt négysoros strófákban - nem is tudom, hogyan lehetett: egyszerre csak megírtam, vonásnyi javítás nélkül. Ez már nem »cincogás« volt, mert címet is adtam neki (méghozzá előre; bűnöm tehát tudatossá vált!) Ez volt: Aratnak az emberek."

Az említett papírlapra a két strófát nyomban feljegyezte és odaírta: 1931. május. A leírás dátuma lenne ez, vagy inkább a füzetbe beírás időpontja? A fő kérdés nem is ez, bár játszhatunk a gondolattal. A beírásé a vélhetően "milliónyi" fecniről, noteszlapról, noteszből, amelyeken sokszor elkaparta a betűket, emiatt ez-az olvashatatlan, s az lenne bizony kora bennfenteseinek is. Találkoztam ilyen kézírásokkal. A gyűjteményes füzetek bezzeg nem így néznek ki. A cseperedő gyermek szinte gyöngybetűkkel kezdte el a bemásolást. Nyilván nem ezekbe a füzetekbe írt először, akkor ugyanis jóval több hibát, javítást észlelhetnénk. Érdekes az is, hogy ezt az első gyűjteményes füzetbe nem elsőnek írta be, hiszen harmadikként találjuk. E füzetek verseit nem állította betűrendbe. A beírottak inkább az évek s az éveken belül a hónapok szabályos sorrendjét próbálják elénk tárni, nekünk lényegtelen adatokat is közölve, mint a pontos időt vagy akkori lakcímét.

Nyilvánvaló, hogy fel kellett ismernie valakinek, fel kellett ismerniük valakiknek Vöröss István tehetségét, ebből pedig az következett, hogy el is kellett azt ismerni. Vallom ezt azzal együtt, hogy minden elé oda kell gondolnunk és hinnünk a nagy kezdőbetűvel írott Valakit. Aki magát a költői tehetséget adja. Ha ugyanis az évek haladásával párhuzamosan például Vöröss mindjobban csiszolt és tartalmas istenes verseit olvassuk, akkor meglepődünk. Nem kellene, ha első gondolatunk jó lenne. De ahogy tegnap, úgy ma vagy holnap is átlagemberi konvenciókat kell, kellene legyőzni ehhez.

Kérdéseket teszek fel. Az első: mikor született meg a Vers? Az, ami szerintünk is annak mondható. Vöröss gyermeki módon, s ezért meglehetősen szubjektíven beszél erről, mi legalább kellő objektivitással bővítsük ismereteinket! Előre megmondom, hogy inkább folyamatról beszélhetünk. Még csak évet sem mernék válaszként megadni.

A második kérdés: mikor született meg a Költő?

Maga Vöröss István, illetve sokkal inkább meghatározó módon minden vele kapcsolatos és minden belső körből származó vélemény eléggé beszédes. Mégsem vezetett oda semmi, hogy Vöröss nagy költő legyen, sőt szinte ismeretlen maradt, bár nem helyi szinten. Új magyar irodalmi lexikonunk sem hagyja figyelmen kívül, egy-egy párját ritkító eszméltetés sem veszti szem elől, és mégis... Rövid élete miatt róla is csak annyit mondhatunk el, hogy egy volt a sok közül? A holnap talán adhat reményt, de az is csak akkor, ha a csend megtörik. Ennek még ma meg kell történnie, nincs mit halogatnunk tovább.

Vöröss István és sokkal inkább meghatározó módon minden vele kapcsolatos és minden belső körből származó vélemény eléggé beszédes. Mégsem vezetett oda semmi, hogy Vöröss nagy költő legyen, sőt szinte ismeretlen maradt, bár nem helyi szinten. Új magyar irodalmi lexikonunk sem hagyja figyelmen kívül, egy-egy párját ritkító eszméltetés sem veszti szem elől, és mégis... Rövid élete miatt róla is csak annyit mondhatunk el, hogy egy volt a sok közül? A holnap talán adhat reményt, de az is csak akkor, ha a csend megtörik. Ennek még ma meg kell történnie, nincs mit halogatnunk tovább.

...

---