---

Tartalom

1 Bevezetés
1.1 A kutatás témája és a választás indoklása
1.2 Hipotézis
1.3 A kutatás célja
1.4 A kutatás módszere

2 Karácsonyfalváról röviden
2.1 Demográfiai adatok
2.2 Előítéletesség, avagy elfogadás
2.3 Vélemények a gáborokról

3 Fogalmi áttekintés
3.1 Etnikum
3.2 Gábor cigány / kalapos gáborok / roma
3.3 A gábor identitás és nyelvhasználatuk

4 Vallási élet a Gábor közösségben
4.1 Az adventista vallás rövid története
4.2 Az adventista vallás története Magyarországon
4.3 Felekezeti hovatartozás régen és ma
4.4 Életutak, megtéréstörténetek

5 Akkultúráció és folytonosság
5.1 Változás az ünnepekben
5.2 Változás a közösségi szokásokban
5.3 "Gombos cigányok" avagy viselet a gábor férfi közösségben
5.4 A gábor asszonyok és lányok viselete
5.5 Tisztaság
5.6 Gáborok és halottaik Karácsonyfalván
5.6.1 Hagyomány és változás a virrasztás és temetkezési szokások terén
5.6.2 "Világítás"
5.7 Kereskedelem
5.7.1 Kereskedelem a gábor közösségben régen és ma
5.7.2 Társadalmi rétegződés
5.7.3 A kereskedelem hatása a magyar lakosságra
5.8 Házasság régen és napjainkban
5.8.1 Gyermeknevelés és szerepek
5.8.2 Gyermekvállalás régen és napjainkban
5.8.3 Házasság régen és ma

6 Kulturális emlékezet a Gábor közösségben

7 Modernizációs hajtőerők a Gábor társadalomban

8 Összegzés

---

Bevezetés

A helyszín, ahol a kutatást végeztem az erdélyi Nyárád menti Karácsonyfalva, mely település Nyárádkarácson nevezetű község része. Kutatásom témája: Hagyomány és változás a karácsonyfalvi gábor közösség életében. Témaválasztásomat befolyásolta a Cigányok és halottaik Berhidán című kulturális antropológiai vonatkozású dolgozatom, melyben bemutattam, hogy a berhidai cigányok szerint a halottak úgy halnak meg, hogy valójában láthatatlanul ott élnek közöttük. Szokásaik visszavezethetők a halottak tiszteletére, így szemmel látható formában való megjelenésük, csak nekünk, "parasztoknak" tűnik hihetetlennek. Ők meggyőződéssel hisznek abban, hogy látható formában is megmutatkoznak. Ugyanazt tapasztaltam, mint Puskás Balázs az edelényi cigányoknál, hogy a szellemekben való hit kerül identitásuk középpontjába, s a halottak azok, akik összefogják a cigány közösséget, bár ez a magyar számára nem látható, viszont a temetkezések alkalmával mutatkozik meg, amikor népes tábor veszi körül az elhunytat (Puskás 2006).

Kíváncsiságomat és érdeklődésemet az a kérdés inspirálta, vajon változtatott-e az adventista vallás a gábor közösség hagyományain, és ha igen, mely területeket érintett ez a változás.

Továbbá, hogyan alakították át a Karácsonyfalván élő romák az életvitelüket a rendszerváltás után? Az országban, valamint a határon túli gazdasági tevékenységek kombinációjával a gáborok látványos tőkegyarapodást értek el. A Ceauşescu-rendszer megbukása után, sokan külföldi utak megtételére vállalkoztak, ottani munkára, kereskedésre. Ebben a versenyhelyzetben a karácsonyfalvi gáborok gazdasági, társadalmi és felekezeti síkon jelentős mértékben hierarchizálódtak.

Bár korábbi szaktudományos kutatások léteznek, a téma sokakat foglalkoztat, úgy döntöttem, hogy érdemes vele foglalkozni és feldolgozni.

---