---

Tartalom

A' Forditónak némelly szükséges Jegyzései ezen Munka eránt
Bé-vezetés

Első rész. A' Földnek természeti Terméketlenségéről, és mi módon lehessen azt termékennyé tenni?
  Első szakasz. Egyik Földnek a' másikkal való szükséges öszve-elegyitéséről
  Második szakasz. A' Trágyáról
  Harmadik szakasz. Mindenféle Puszta és haszon nélkül heverő Marha-járó Földeknek mivelőkké való tételéről
  Negyedik szakasz. A' Gabona-Földeknek miveléséről
  Ötödik szakasz. A' gabonának bé-takarásáról
  Hatodik szakasz. A' gabonának tsépeléséről, tisztitásáról és gondja viseléséről

Második rész. A' kaszálló Rétekről
  Első szakasz. A' természeti kaszállókról, vagy közönséges rétekről
  Második szakasz. A' mesterséggel tsinált kaszállókról, és azokban a 3 levelű fűnek, vagy here-hurának termesztéséről
  Harmadik szakasz. A' Széna-Takarásról

Harmadik rész. Az igás és fejős Marha tenyésztetéséről

Negyedik rész. A' Juhokról

Ötödik rész. A' Sertésekről

Hatodik rész. A' Hasznos Szárnyas állatokról, vagy apró marhákról

Hetedik rész. A' Hasznos Bogarakról
  Első szakasz. A' Méhekről
  Második szakasz. A' Selyem-eresztő bogarakról

Nyoltzadik rész. A' Fábrikákhoz szükséges Palántákról

Kilentzedik rész. A' Kertekről
  Első szakasz. A' Konyha vagy Veteményes Kertekről
  Második szakasz. A' gyümöltsös Kertekről vagy Bigetsekről
  Harmadik szakasz. A' Vad vagy Erdei Fáknak neveléséről

Tizedik rész
  Első szakasz. A' Szőlő-Hegyekről
  Második szakasz. A' Szőlőnek Mivelésről
  Harmadik szakasz. A' Szőlő szedésről vagy a' Szüretről

Mutató tábla

---

Bevezetés

A' Mezei Gazdaságnak sok-féle Részei vagynak, mellyeknek egyike a' másikat segiti, és utóllyára egy egész leszsz belölök. Ez tehát ollyán Tudomány, mellynek tanúlására senkinek nints nagyobb szüksége, mint a' Paraszt-Embernek. Mert ö nem tsak magának, és Háza Népének; hanem a' maga Földes Urának, Királlyának, és kiváltképen a' közönséges Társaságnak-is gazdáskodik. Ö reá bizta az Isten a' maga bölts rendeléséből a' földet, hogy azt mivellye, és gyümöltsöztesse. Tudni kell azért nékie azokat az eszköket, és Utakat-is, mellyek által a' mi Tápláltatásunkra meg-kivántató dolgokat, a Mesterségekhez és Fábrikákhoz szükséges Materiákat könnyen, bátorságosan, és haszonnal bé-szerezhesse. Ez a' Mesterség a' legrégiebb, leg-nemesebb, és leg-szükségesebb: mind az által, még-is minden Mesterségek között a' leg-együgyübb, a' mellyet a' serény Mezei Gazda nem sok elme-töréssel meg-tanúlhat, ha egy kevés szorgalmatossággal és figyelmetességgel nem sajnál körülötte járni. Mert a' böltsességgel gazdag és dolgos Természet mindenkor vagy Vezetője; vagy Társa-gyalánt vagyon ö nékie, a' melly ötet minden munkában meg-világosittya, vagy meg-segiti, valamire kezét veti.

2. Valójában ha az ember közönséges Gazdaságnak mindenféle részeiröl külön-külön akarna tanitani; egy illyen tökélletes Munkára sokkal bővebb ki-terjeszkedés kivántatnék, mint ezen Paraszt Iffjúság számára való rövid oktatásokban lehetett. Mert tudom én azt, hogy az illyen Munka nem tsak azt kivánnya-meg, hogy a' Paraszt-Ember a' maga Szántó Földjeinek okos el-rendelésére, Réttyeivel való bánásra, Marhájának Gondja-viselésére, 's több illyenekre tanittassék; hanem még azt-is, hogy a' Gazdaságot tökélletesen értő ember, a' természeti dolognak visgálásához jól értsen, és minden Természet Szüleményinek Állatját, azoknak Részeit, mellyekből áll, és tulajdonságait meg-tudja külömböztetni, és magyarázni. Továbbá annak-is a' leg-jobb módját kell nékie tudni, hogy a Természeti Matériákat a' Mester emberek, Fábrikások', és kezi-mivesek' keze alá miképen készithesse-el, és a' leg-nagyobb tökélletességre miképen vihesse azokat, a' mennyire tsak embertől lehet? és utóllyára, hogy a' kidolgozott Portékákat, miképen lehesen hasznosan és okosan mind a' Mezei Gazdára, mind pedig a' Fábrikások', és főképen a' közönséges Társaságra nézve kéz alól ki-botsátani, el-adni és pénzé tenni? De egy illyen Mezei Gazdasági Tökélletes Könyvnek ki-dolgozásának, inkább a' Kamarai Tudományokat tanitó Professor Uraimék' hivataloknak egyik ditséretes részének lenni, és az Akadémiákban az ollyan Tanúló Deákok számára való Letzkékre tartozni látszik, a' kik jövendőben Gazdasági Tisztségekre, vagy Udvar-Biróságokra igyekeznek; mint sem a' Falusi Oskolákban tanúló otromba és bárdolatlan Paraszt Siederkékre.

3. Nem terjeszkedem azért én-is meszszebb az én Oktatásimmal, mint azoknak, a' kik kedvekért e munkámat irtam, elmebéli tehettségek megengedi: hanem inkább a leg-könnyebb, és leg-rövidebb úttyát fogom néktek meg-mutatni a' Mezei Gazdaságnak Praxisra való vonásának, vagy munkába való vételének, és a' mennyire nékiek szükséges annak Theoriájának, vagy Elmélkedő Tudományának-is. Ha osztán egyszer ez által az ö elméjek meg-világosodik, és a' szüntelen való tapasztalás által eléggé könnyen foghatóvá lészen; az után-is elég idő marad arra, hogy a' Természetnek titkai-is, a' mennyire azok ö nékiek szükségesek, értésekre adattassanak. Mert a' ki a' Maradéknak Javára dolgozni igyekezik, sem igen későn, sem igen idején nem esik annak munkája. A Gazdasági dolgoknak Theoriája vagy Fundamentomos Tudománya a' Paraszt-Embernek mindenképen szükséges és hasznos. Mert ez által juthat a' Gazdasági dolgokban elő-vejendő Segitő Eszközöknek, és azoknak munkájinak vagy erejeknek, mellyek a' Természeti Tudományon fundáltatnak, világos esméretére; de a' tsupa Tudomány és Értelem nélkül való, vagy Practika Gazdaság sok történetekben hijjános, és nem igen bátorságos szokott lenni. És tsak akkor lehet az leg-előszször tökélletes, ha valami jól meg-választott Theoriának vagy Meg-visgáló Tudománynak meg-tanúlása után rendesen munkába vétetődik.

---