---

Tartalom

Szabados Gábor: Ajánlás
Horn János: A szerkesztő előszava
Alföldi László: Ahogy én látom - Egy mozgalmas, színes élet nyolcvan éve
Báldi Tamás: Emlékezés geológus múltamra
Fekete Tibor: Egy magyar olajmérnök pályafutása a kanadai földgáziparban
Kozák Miklós: Visszaemlékezés életutam néhány szakaszára
Láng István: Környezetvédelem - fenntartható fejlődés - klímaváltozás
Mindszenty Andrea: Visszatekintés - Hálaadás
Nagy Béla: Részletek egy elégedett ember életútjából
Némedi Varga Zoltán: 50 év a földtani kutatás és oktatás szolgálatában
Oplatka Gábor: Kötelek, kötelesség, elkötelezettség
Szederkényi Tibor: Életutam. Honnan jöttem és meddig jutottam
Takács Ernő: Életutam a Bányamérnöki Kar és a geofizika szolgálatában
Tarján Iván: Bányagépészet - Ásványelőkészítés - Eljárástechnika
Vajda György: Egy pálya a 20. században

---

Előszó

...

2000. november 23-án - kezdeményezésemre - Schalkhammer Antal (1946-2002) a bányászszakszervezet elnöke, országgyűlési képviselő meghívta a szakszervezet székházában lévő étterembe azokat a volt bányászati vezetőket, akik abban az évben ünnepelték 70., 75., 80. születésnapjukat.

Az első meglepetés akkor ért, amikor is minden meghívott elfogadta a meghívást és a mintegy négy órán át tartó program alatt számtalan érdekes, talán soha nem hallott/ismert történet hangzott el.

Ez sarkalt arra, hogy a szénbányászat korábbi első számú vezetőit megszólaltassam és a történetüket könyv formájában megjelentessem.

Legnagyobb örömömre - egy kivétellel - minden volt meghatározó szénbányászati vezető vállalta a feladatot, a könyv kiadásához sikerült szponzorokat (ezek között voltam én is) megnyernem és 2002-ben megjelent az "Egy szakma tündöklése és hanyatlása, avagy hogy látják a szénbányászat elmúlt 50 évét azok, akik művelték és irányították" című könyv melyben kilenc írás olvasható.

A kötet - amely kereskedelmi forgalomba nem került - 400 példányban jelent meg és tiszteletpéldányként kapták meg a megszólalók, a szponzorok, a bányászati művelődési intézmények, szakirányú egyetemek könyvtárai és tanszékei, a szakmánkhoz kapcsolódó országgyűlési képviselők a bányatársaságok, a szakmai tudományos egyesületek, a volt és jelenlegi bányavárosok, a bányászszakszervezet szervezeteinek könyvtárai, a szakma akadémikusai, jelenlegi és korábbi meghatározó személyiségei.

A számomra teljesen váratlan kedvező fogadtatás adta azt az ötletet, hogy ezt a munkát folytatni kell aminek eredményeként jelentek meg - teljesen hasonló feltételek mellett, de már 500 példányban - a "sorozatba" tartozó - és a "sorozaton kívüli" - további könyvek amelyeket a hátsó borítón tüntettem fel.

A sorozat utolsó kötetének a "Földtan a visszaemlékezés tükrében" c. könyvet terveztem, aminek ajánlására Meskó Attila urat, az MTA rendes tagját, az MTA főtitkárát kértem fel. Akadémikus Úr "Epilógus helyett" című írásában többek között az alábbiakat írta: "Ismerve a kötetek szerkesztőjének szakma iránti szeretetét, aktivitását, azt remélem: ez a sorozat folytatódni fog... várom a folytatást.". Ez a biztató gondolat bátorított fel, hogy felkérjem az MTA X. Osztály kiemelten földtannal és bányászattal foglalkozó tagjait, hogy írjanak "életútjukról". Ennek eredményeként jelent meg a 2007. évi MTA Közgyűlésének napján az "ÉLETUTAK/Földtudósok az Akadémián" c. könyv.

De most vélhetően ez a könyv a sorozat utolsó tagja, és bár olvastam Herbert von Karajan egyik írásában, hogy "...ha valaki azt mondja elérte a célját, valószínűleg túl alacsonyra tette a mércét". De most már úgy érzem a mérce túl magasan van, elértem a célt, hogy tisztelegjek a földtan és a bányászat minden területe előtt. Csak azt sajnálom, hogy szinte az utolsó órában három felkért visszamondta a felkérésemet. Ezt a területet hétköznapian szakmának emlegetjük, de én inkább a hivatás szót szeretem használni arra a tevékenységre, amit még ma is, 51. éve művelhetek.

És most a köszönet!

Köszönetet mondok mindazoknak, akik a könyvekben megszólaltak, az ajánlások és az epilógus íróinak, a kiadás támogatóinak a nyomdai munkát előkészítőknek és a nyomdai dolgozóknak.

LECTORI SALUTEM!

Budapest, 2008. június
Dr. Horn János

---