Tétel adatlapja
VisszaCÍMLAP

Szomszédaink voltak

Szentendre zsidóságáról

TARTALOM, ELŐSZÓ


Tartalom


BÉKEIDŐ - PEACETIME
Szomszédaink voltak. Szentendre zsidóságáról - They were our neighbours. About the Jewry of Szentendre
H. László Magda: Emlékkönyv a XX. századból - Magda H. László: The Keepsake Album from the 20th century
Visszaemlékezések - Recollections
  Fischer Jolán: Anziksz Szentendréről - Jolán Fischer: Postcard from Szentendre
  Mervó Sándor visszaemlékezése - Recollection by Sándor Mervó
  Falk Béla visszaemlékezése - Recollection by Béla Falk
  Dr. Vágó István visszaemlékezése - Recollection by Dr. István Vágó
  Lichtenstein Antal visszaemlékezése - Recollection by Antal Lichtenstein
Cikkek, hírek - Articles and news
  Cikkek, hírek helyi újságokból - Articles and news from the local papers
  Hírek az I. világháborúból - News from the I World War
A Vajda-ház - The Vajda House
A szentendrei zsidó temető - The Jewish cemetery of Szentendre

VÉSZKORSZAK - HOLOCAUST
H. László Magda: Emlékkönyv a XX. századból - Magda H. László: The Keepsake Album from the 20th century
Cikkek, hírek helyi újságokból - Articles and news from the local papers
Leltár (részlet) - Inventory (excerpt)
Visszaemlékezések - Recollections
  Krausz Edit visszaemlékezése - Recollection by Edit Krausz
  Valentin János visszaemlékezése - Recollection by János Valentin
  Farkas János visszaemlékezése - Recollection by János Farkas
Jegyzőkönyvek - Protocols
Szomszédaink voltak - They were our neighbours

A JELEN - THE PRESENT



Előszó

A szentendrei zsidók mintegy két évszázados múltját bemutatni nem egyszerű feladat. Folytonos történet-e az övék az 1822-ből ismert legkorábbi említés óta? Vagy megszakadt 1944 nyarán, amikor az ország más részeihez hasonlóan helybeli "szomszédaik" közreműködésével összegyűjtötték, gettóba zárták, elhurcolták őket a haláltáborokba, és a "gazdátlanná vált" lakások, üzletek az azokat maguknak igénylő lakosoké lettek?

Létezik még szentendrei zsidó? Vagy már csak Izraelben él, túl a nyolcvanadik életévén, és hazalátogatásakor keresi a szentendrei gyerekkor nyomait, fényképeket mutatva a régi házról és a családról? Annak tekinthető, aki csak pár éve szentendrei, s Budapestre jár zsinagógába legalább a nagyobb ünnepeken? Ha semmit sem tud már a vallási szabályokról, ateista, csak a zsidó tudat van meg benne - vagy minden tradicionális előírást betart?

Az utcán mellettünk elhaladók bármelyike lehet izraelita. ez mindenki magánügye, az igazán fontos kérdés az, hogy mit tesz Szentendréért.

Több kísérlet után, pár lelkes szentendrei zsidó aktivista közreműködésével 2011-ben alakult meg a Magyar-Izraeli Baráti Társaság, mint világi, kulturális egyesület. Eddigi tevékenysége során szervezett többek között filmklubot, beszélgetős vitafórumokat, sóletvacsorát, kiállításokat, hanuka-ünnepségeket. A Szentendréről elhurcolt zsidók emlékét minden évben az áldozatok nevének felolvasásával tartja életben. Rendezvényei nyitottak, vallási meggyőződéstől, politikától függetlenül mindenkit szívesen látnak. A társaság nemcsak erősíti a közösséget, hanem a város múltjának sokrétű feltárásában is aktívan közreműködik. A 2012-ben Pápán nyílt Elfeledett szomszédaink című zsidó helytörténeti kiállítás csoportos felkeresése után határozta el a Magyar-Izraeli Baráti Társaság néhány lelkes résztvevője, hogy szisztematikus levéltári és múzeumi kutatással kiegészíti Kertész Péter Cipőtalpbetét - Tórából című, a szentendrei zsidók történetével foglalkozó, úttörő jelentőségű alapművét. S két év alatt majdnem ezer helyi zsidó életrajzi adatait és a város fejlődésében betöltött szerepét tárták fel önkéntes munkával, olykor külföldi segítséget is bevonva. A kutatómunka során Szentendrén túl, a környékbeli településeken élt és halt zsidókról is sikerült adatokat találni, így néhány éven belül remélhetőleg újabb kiadványt nyújthatunk át az érdeklődőknek.

1944-ig a szentendrei zsidók közt a számos kereskedő mellett volt több kisiparos, szőlőbirtokos éppúgy, mint egyszerű földműves, virilis képviselő és szegényházi ápolt, HÉV-állomásfőnök, kalauz, könyvkötő, orvos, fényképész, tanító, bába, telekkönyvvezető, fuvaros, ügyvéd, hentes és mészáros, magán- és közhivatalnok, napszámos, pék, varrónő, raktáros, papírgyári munkás, hivatásos katona, kötszerész, rézműves, asztalos, borbély, mérnök ... és még sorolhatnánk, ugyanúgy mint nem zsidó szomszédaik között. Együtt éltek.

A soá után csak pár zsidó tért vissza Szentendrére. A hitközség rövid vegetálás után megszűnt. A gondozatlan temető egyik felét felszámolták, óvodát építettek a helyére. 1975-ben költözött a városba családjával együtt Kertész Péter Pulitzer-emlékdíjas újságíró. Ő határozta el, hogy rendbe hozatja a megmaradt zsidó temetőt és feltámasztja a szentendrei zsidó közéletet. Először a sírok környékét hozatta rendbe, majd több lépcsőben újjávarázsoltatta a kerítést és a főkaput. A kerítés terveit Jávor Piroska festőművész készítette, a kivitelező Kovács Endre díszműkovács volt, a síremlékek helyreállításán Pap Lajos kőszobrász mester dolgozott, mindhárman szentendreiek.

A Szentendréről elszármazott Szántó György, egykori nagykereskedő a múlt század végén döntött úgy, hogy szülei egykori lakóházában zsidó emlékhelyet alakít ki. Ezt a tervet halála után fia, Szántó András fejezte be. A Szántó Emlék- és Imaház 1998-ban nyílt meg.

Élnek ma zsidók Szentendrén? Hitközség nincs, a zsinagóga és az izraelita elemi iskola Petőfi utcai épületét átépítették - de emléktáblái előtt lehetőség van leróni a kegyeletet. Igen, élnek zsidók Szentendrén. Alapvetően Budapestről ide költözött családokról van szó, akik közül sokan vesznek részt aktívan a város közéletében.

Ez a kis kötet nemcsak azért született, hogy emléket állítson egykori zsidó polgártársainknak, hanem hogy bemutassa sokszínű életüket, hétköznapjaikat és ünnepeiket, örömeiket és szenvedéseiket - azt, hogyan is éltek itt Szentendrén egykor a zsidók. Kapcsolódva a Szántó Emlék- és Imaház új kiállításához, amelyben a témához kötődő dokumentumok, fotók és tárgyak Szentendre helytörténetének részeként megtekinthetőek.

Klein László - Szegő András - Vajda János
Szentendre, 2014. december


×