---

Tartalom

1. Bevezetés
1.1. A téma bemutatása
1.2. Terepismertető
1.3. A kutatás problémaköre és céljai
1.4. A dolgozat ismertetése

2. Módszertan
2.1. Módszertani kiinduló pontok
2.2. A kutatás fázisai
2.3. Nehézségek a terepen

3. A badjaok Manilába migrálásáról
3.1. A migráció okai
3.2. A migrációs trendek és azok demográfiai töltete

4. A terep etnográfiai bemutatása
4.1. A város, azaz Metro Manila
4.2. Az utca és a környék
4.3. Az emberek

5. A vidéki migránsok urbanizációs adaptációjának gazdasági aspektusai
5.1. Munka és munkaidő
5.2. Kereslet, (re)disztribúció, reciprocitás
5.3. Gazdasági nehézségek, a szegénység kérdése
5.4. A koldulásról
5.5. A közösség tagjainak jövőképe

6. Társadalmi dinamika az urbanizálódás sodrásában
6.1. Az etnikai identitás kérdése
6.2. Társadalmi kapcsolatrendszerek, hálózatok
6.3. Társadalmi-kulturális adaptációs folyamatok

7. Összegzés

Bibliográfia
Helyi (saját) fotográfiák

---

Bevezetés

Emberek tömegei. Társadalmi-kulturális értékek, normák és ismeretek. Információk. Tőke, áruk és javak. Technológia. Ezek mind-mind mozgásban voltak és vannak a múlt és a jelen világában - ám a 21. század kezdetén egyre inkább harsánnyá és szembetűnővé váltak. Egyik tényező kihat a másikra, és minden - közvetve vagy közvetlenül - kölcsönhatásban áll egymással. Az eddig át nem élt találkozások és az azokból szerzett tapasztalatok új jelenségeket és változásokat indítanak meg egy immáron globalizálódott mókuskerékben.

A valós és látszólagos határok átlépésének gyakorisága folyamatosan gyorsul és növekszik (Spindled-Stockard 2007:xx). Egyre több egyén és közösség vesz részt a napjainkban oly kiterjedt migrációban, amikor is hátrahagyják megszokott környezetüket, azaz megszokott kulturális közegüket és különféle, előre meg nem jósolható interkulturális tapasztalatok sodrásába hajtják vagy abban találják magukat.

Az egyre inkább felgyorsult és immáron mindenütt jelenlevő globalizáció hatásait és a kultúrákat érintő, azokból következő változásokat tanulságos végigkövetni. Napjainkban a változás kiváltó okai, az azokat megmásító tényezők, és az egész folyamat összességének és részeinek jelentéstartalma maga is változóban van. Ha ezt a feltételezést elfogadjuk, rögvest felmerül a kérdés: beszélhetünk-e a mai világban állandóságról? A szociálantropológia elméleti megközelítése szerint az állandóság a kontinuitás fenntartásának és a változás törvényszerűségeinek feltárásában érhető tetten. Sárkány szerint, míg a folyamatosság fenntartásának egyes törvényei vizsgálatával sokat foglalkozott a tudomány, az utóbbit meghagyta annak absztrakt voltában (Sárkány 2000:48). Az elmúlt évtizedben azonban fel-feltűnnek kutatások, melyek a változás általánosítható rendszerét igyekeznek feltérképezni. Antropológusok átalakulóban levő közösségeket vizsgálnak lokális szinten, eredményeikkel pedig összehasonlítási alapot alkotva járulnak hozzá egy olyan empirikus kutatási folyamathoz, amely a világméretű színpadon lejátszódó változások törvényszerűségeit igyekszik felfedni, hogy aztán iránymutatást nyújthasson.

Jelen dolgozat egy átalakulóban levő közösséget kíván górcső alá venni és megállapítani annak folyamatossága és változása törvényszerűségeit (s így, remélhetőleg az előbb hivatkozott kutatási bázishoz is adalékul fog szolgálni).

...

Napjaink globalizált káoszában az idő és tér fogalmi keretébe fagyasztott bennszülött populációk is részt vesznek, hiszen elhagyják azokat a területeket, melyeken évszázadokon keresztül éltek, és beszállnak az immáron mindenkit érintő migráció világkörüli ringlispíljébe. A tradicionális élőhelyükről és életmódjukból való elvándorlásaikat az iparosodás és a globalizálódás kiterjedése egyre inkább erősíti. Őslakos közösségek vagy csupán azok tagjai (munka-)lehetőségek reményében önkéntesen (de legalábbis nem erőszak hatására) elköltöznek az iparilag és gazdaságilag fejlettebb régiókba, központokba; illetve egyes csoportok különféle kényszer-szülte áttelepítés áldozatai lesznek (például természeti katasztrófa miatt).

A bennszülöttek migrációja oly sokféle, ahány egyént illetve közösséget érint. Az őslakosok növekvő városiasodása figyelhető meg a Harmadik Világban, sőt, vándorlásaik során immáron - egyre gyakrabban - elérnek a fejlett országokba is. A városi környezet pedig valódi kihívással szolgál új lakói részére: egyes társadalmi-kulturális tényezők megerősítést nyernek, míg mások átformálódnak és új jelentés(eke)t szereznek. Ám sajnos sok esetben előfordul, hogy a reményekkel teli vándorlásaik végállomása a városi szegénytelepek vagy az utcák egyike - azaz a szegénység állapota. A dolgozat ennek egyik fülöp-szigeteki példáját kívánja bemutatni és elemezni.

---