---

Tartalom

Körösényi András: ELŐSZÓ

1. FEJEZET. POLITIKAI GONDOLKODÁS (Mándi Tibor)
A politikai gondolkodás fogalma
A liberalizmus fogalma és változatai
A liberalizmus "győzelmétől" annak válságáig
A rendszerváltás utáni magyar politikai gondolkodás szakaszai
A baloldali liberalizmus mint a magyar politikai gondolkodás meghatározó irányzata
A magyar politikai gondolkodás antiliberális fordulata
Összefoglalás: antiliberalizmus és demokrácia

2. FEJEZET. POLITIKAI VEZETŐK: KORMÁNYFŐI KARRIER ÉS TELJESÍTMÉNY (Körösényi András, Hajdú András, Ondré Péter)
A politikai vezető és a vezetés fogalma
Kormányfők a magyar politikában
Politikai vezetőtípus
Összefoglalás

3. FEJEZET. A POLITIKAI ELIT (Kristóf Luca)
Elit és politikai rendszer összefüggései
A magyar politikai elit az 1990-2014 közötti időszakban
Összefoglalás

4. FEJEZET. ALKOTMÁNYOZÁS ÉS ALAPTÖRVÉNY (Körösényi András)
Az alkotmányozás folyamata
Politikai gondolkodás, hatalmi harc, rendkívüli politika
Az alkotmány és az Alaptörvény legitimitása
A két alkotmány tartalmi összehasonlítása
Van-e új rezsim?

5. FEJEZET. A KORMÁNY MŰKÖDÉSI ÉS SZERVEZETI RENDJE (1990-2014) (Pesti Sándor, Farkas Anikó, Franczel Richárd)
A közigazgatási egyeztetés mechanizmusai
A politikai szféra szerepe a kormányzati döntéshozatalban
Politikum és közigazgatás viszonya
A kormány csúcsintézményei
A koalíciós kormányzás hatása a kormányzati működésre
Összefoglalás

6. FEJEZET. AZ ORSZÁGGYŰLÉS (Gyulai Attila)
Az Országgyűlés választási funkciója
A képviseleti funkció
A törvényhozási funkció
A kormány ellenőrzése, parlamenti nyilvánosság és alternatívaállítás
Változások 2010 után
Összefoglalás

7. FEJEZET. AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG (Pócza Kálmán)
Nemzetközi trendek
Alkotmánybíráskodás a bírói szupremácia jegyében (1990-2010)
A megkérdőjelezett bírói szupremácia (2010-2012)
A bírói szupremácia hanyatlása? Alkotmánymódosítások 2012-2014 között
Tájkép csata után: kié az utolsó szó?

8. FEJEZET. AZ ÁLLAMFŐ (Nábelek Fruzsina, Török Gábor)
Közjog és politika
Politikai küzdelmek
Alkotmányos jogkörök
Elnökválasztások
Szerepfelfogások
Összefoglalás

9. FEJEZET. HELYI ÉS TERÜLETI ÖNKORMÁNYZATOK, HELYI POLITIKA (Kákai László)
Az önkormányzat mint modell a centralizáció és decentralizáció rendszerében
Centralizáció vagy decentralizáció
Intézményi szerkezet vagy az önkormányzati politikai rendszer
Az önkormányzat mint a helyi politika terepe és viszonya a nagypolitikához
Összegző gondolat

10. FEJEZET. VÁLASZTÁSI RENDSZER (Tóth Csaba)
Választási rendszer 2010 előtt
Új választási rendszer 2010 után
Az új választási rendszer a gyakorlatban: a 2014-es választások
Összefoglalás

11. FEJEZET. PÁRTOK ÉS PÁRTRENDSZER (Horváth Attila, Soós Gábor)
A pártok
A pártrendszer
Összefoglalás

12. FEJEZET. A VÁLASZTÓK (Szabó Andrea)
A választói magatartás elméletek rövid áttekintése
A magyar választói magatartás jellegzetességei, 1990-2014
Konklúzió

13. FEJEZET. CIVIL TÁRSADALOM, SZOCIÁLIS PARTNEREK, TÁRSADALMI MOZGALMAK (Arató Krisztina, Mikecz Dániel)
A civil társadalom, a szociális partnerek és a társadalmi mozgalmak definíciói
Társadalmi részvétel
A társadalmi szereplők és az állam
A civil társadalom, a szociális partnerek és a társadalmi mozgalmak fejlődésének kulcsfontosságú pillanatai a rendszerváltás után
Összefoglalás

14. FEJEZET. POLITIKAI KOMMUNIKÁCIÓ (Kiss Balázs, Szabó Gabriella)
A politikai kommunikáció a nemzetközi szakirodalomban
A politikai kommunikáció a magyar szakirodalomban
A magyar politikai kommunikáció korszakai 1990-től 2006-ig
A politikai kommunikáció 2006 óta
Összefoglalás

15. FEJEZET. A MAGYAR POLITIKAI GONDOLKODÁS NEMZETKÖZI HORIZONTJA (Szűcs Zoltán Gábor)
Intézményi keretek változása
Diszkurzív keretek változása
Tematikus metszet
Összefoglalás

16. FEJEZET. MAGYARORSZÁG ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ (Arató Krisztina, Koller Boglárka)
Elméleti keretek: az EU természete és az európaizáció fogalma
Politikai intézmények európaizációja
Politikai szereplők európaizációja
Összegzés: hová jutottunk 10 év alatt?

17. FEJEZET. A MAGYAR DEMOKRÁCIA HÁROM SZAKASZA ÉS AZ ORBÁN-REZSIM (Körösényi András)
A korszakolás
Az új rezsim természete
Összefoglalás

Név- és tárgymutató

---

Előszó

Az 1989-90-es demokratikus átmenet óta 25 év telt el. Kötetünkben ezt a negyedszázadot tekintjük át, a politikatudomány eszközeivel elemezzük a magyar politika legfontosabb szereplőit és intézményeit (pártok, kormány, parlament, államfő, bíróságok stb.).

Két fontos célt tűztünk ki. Az első, hogy átfogó képet adjunk a magyar politika elmúlt negyedszázadáról. Ezt a célt szolgálta a kötet szisztematikus szerkezete, a fejezetek közötti kereszthivatkozások, továbbá a magyar politikai rendszer karakterét megragadni kívánó áttekintő fejezet. A második célunk az volt, hogy az egyes fejezetek megálljanak a saját lábukon, és önálló képet adjanak az adott területről. Ennek érdekében a fejezetek szerzői az adott téma legjobb hazai szakértői közül kerültek ki, és a téma kifejtése annak saját szakirodalmi kontextusában történt. A kéziratok első változatai 2014 utolsó hónapjaiban készültek el. Ezt követően szakmai vitákat rendeztünk az egyes fejezetekről. A kötet szövege így 2015 márciusában nyerte el végső formáját.

A kötet gondolata az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikatudományi Intézetében merült fel, és a szerzők közel fele is az intézet munkatársa. Munkánk nem jöhetett volna létre az intézeti kutató kollégák által teremtett inspiráló szakmai légkör nélkül.

A kéziratvitákon a kötet szerzői mellett külső szakértő bírálók is részt vettek, akik segítették munkánkat. Köszönettel tartozunk Balázs Zoltánnak, Bíró Nagy Andrásnak, Boda Zsoltnak, Dobos Gábornak, Gajduschek Györgynek, Gallai Sándornak, Gazdag Ferencnek, Ilonszki Gabriellának, Papp Zsófiának, Róbert Péternek, Róna Dánielnek, Schlett Istvánnak, Szente Zoltánnak.

Budapest, 2015. május
A szerkesztő

---