---

Tartalom

Lectori salutem!

NYELV ÉS NYELVHASZNÁLAT A KÖZÉPMAGYAR KORBAN
Bácsi Enikő: A bocsánatkérés beszédaktusának vizsgálata a Nádasdy-levelezésben
Berente Anikó: Az ö-zés jelensége a szegedi boszorkányperekben
Kalla Viktória: Két középmagyar kori szövegtípus aspektusjelölésének összehasonlítása
Szabó Gergely: Nyelvi ideológiák Geleji Katona István Magyar Grammatikatskájában

SZÓKÉSZLET- ÉS JELENTÉSTÖRTÉNETI VIZSGÁLATOK
Arató Mátyás: A romani és beás eredetű szavak alapkérdései és alapproblémái a magyar nyelvben
Balogh Erna: Malaszt és kegyelem - jelentésváltozás és szinonimitás
Mosa Diána: Francia-magyar hamisbarátok valódi etimológiája
Németh Dániel: Adalékok a gyula méltóságnév etimológiájához

REGIONÁLIS NYELVVÁLTOZATOK ÉS A NYELVI DIAKRÓNIA
Bagyinszki Szilvia: "Telefonált volt..." - összetett múlt idejű alakok a háromszéki nyelvjárásban
Bánfai Adrienn: Látszólagosidő-vizsgálat a délnyugat-dunántúli Borsfa községben
Ferencsik Marcell: Nyelvi hátrány? Esettanulmány a borsodi régióból
Havasi Zsuzsanna: A kétnyelvűség fázisai és nyomai Péteriben
Krizsai Fruzsina: Közösségi kapcsolatok nyelvi kifejezéseinek területi sajátosságai halotti búcsúztatókban. Kérdések és problémák

TÁRSADALMI NYELVVÁLTOZATOK ÉS A NYELVI DIAKRÓNIA
Nagy Tamás: Az alvilág nyelve, a nyelv "alvilága" - A magyar tolvajnyelv szemantikája három szótár tükrében
Tücsök Dorottya: Kábítószerek megnevezései egy szociolingvisztikai vizsgálat tükrében

NYELVI ÉS TÁRSADALMI ÉRINTKEZÉSEK
Ádám Dóra: Az ukrán-magyar kapcsolat hatása a lakodalmi szokásokra Korláthelmecen
Ballagó Júlia: Metapragmatikai tudatosság - A tegező és a nem tegező formák az oktató és a hallgató közötti kommunikációban
Marton Dóra: Az első helyesírási szabályzat és Fromm János levelezésének helyesírás-történeti vizsgálata

ANYANYELV-PEDAGÓGIA
Kresztyankó Annamária: Cigány jövevényszavak nyelvtanórán
Tóth Barbara: A szókészlettörténet tanítása középiskolában

---

Előszó

Köszöntjük az olvasót, aki a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Benkő Loránd Nyelvtörténeti Hallgatói Műhelye sorozatának második kötetét tartja a kezében. Nagy örömünkre szolgál, hogy a hagyományteremtő céllal indított hallgatói konferenciát immár második alkalommal szervezhették meg a Műhely tagjai, és az elhangzott előadásokból készült publikációk nyomtatva is napvilágot láthatnak.

A kötet terjedelme, a tavalyihoz képesti gyarapodása is jelzi, hogy az ilyen jellegű kezdeményezésekre van igény, a fiatal kutatók szívesen mutatják be eredményeiket. Ugyancsak ezt igazolja a konferencián képviselt egyetemek listájának bővülése: az előző évhez képest az ELTE, a Miskolci Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem hallgatóin túl 2015-ös rendezvényünkön a Nyugat-magyarországi Egyetem és a Pécsi Tudományegyetem is képviseltette magát, továbbá nagy örömünkre egy határon túli intézmény, az Ungvári Nemzeti Egyetem egy hallgatója is megtisztelt bennünket előadásával. A tanulmányszerzők között a veszprémi Pannon Egyetem egy hallgatója is megtalálható, akinek előadását még a 2014-es konferencián hallhattuk.

A résztvevők számának növekedésével a kötet tematikai sokszínűsége is bővült: a "hagyományos" nyelvtörténeti témák mellett idén is helyet kaptak nyelvjárástörténeti és szociolingvisztikai, történeti szociopragmatikai írások, továbbá a nyelvi-társadalmi érintkezések történeti aspektusait vizsgáló és anyanyelvpedagógiai kutatások.

Köszönet illeti mindazokat a hallgatókat, akik a konferencia előkészítésében, szervezésében, lebonyolításában és később a kötet körüli teendőkben részt vállaltak. Hálásan köszönjük Szentgyörgyi Rudolf tanár úr kezdeményezését és mindenre kiterjedő figyelmét, szíves segítségét. Ugyanakkor sem a konferencia, sem a kötet nem valósulhatott volna meg, ha szerte a Kárpát-medencében nem lennének olyan elkötelezett egyetemi oktatók, akik diákjaikat az önálló tudományos kutatásra ösztönzik. Ezúton is szeretnénk megköszönni a témavezetők, szekcióelnökök és lektorok munkáját, segítségét, a hallgatók kutatómunkája iránti bizalmát, az ahhoz nyújtott szakmai és emberi támogatást!

Műhelyünk névadója, Benkő Loránd, az ELTE Magyar Nyelvtörténeti, Szociolingvisztikai, Dialektológiai Tanszékének hosszú éveken át tanszékvezető egyetemi tanára már professor emeritusként a jó egyetemmel kapcsolatban egy interjúban a következőket mondta: "Messzemenően egyetértek azzal, hogy az egyetemnek kutatóegyetemnek is lennie kell. Én mindig ezen az állásponton voltam, és minden tanszéki oktatótól is megköveteltem, megkívántam a kutatómunkát. (...) [Az egyetem] kutató és oktató szervezet egyszerre legyen! (...) Ne váljon semmiképpen egy egyre jobban kiüresedő, mechanikus ismeretátadás színterévé! Ne silányuljon olyanná, amelyben nincsen szín, nincsen érzelem, és kivész belőle minden, ami a nyelvnek sava-borsa!" (Magyar Nyelv 2012: 206, 207). Mindezek szellemében reméljük, hogy a hagyománnyá váló hallgatói konferencia és a hozzá kapcsolódó publikálási lehetőség minél több hallgatót ösztönöz arra, hogy elkötelezett, saját kérdésekből fakadó, izgalmakkal teli kutatást műveljen, és egyúttal az elvégzett munka másokkal való megosztásának örömét is átélje!

A szerkesztők

---