---

Tartalom

1. FEJEZET SOÓS GÁBOR: BEVEZETÉS
Az ígéretkutatás kihívásai
A kötet fejezetei
A kutatás résztvevői és támogatói
Felhasznált irodalom

2. FEJEZET SZŰCS ZOLTÁN GÁBOR - GYULAI ATTILA - ZÁGONI BELLA: VÁLASZTÁSI ÍGÉRETEK A MAGYAR ORSZÁGGYŰLÉSI VÁLASZTÁSI KAMPÁNYOKBAN, 1990-2014
Bevezetés
Mire valók a választási programok?
Mit tartalmaznak a választási programok?
Hogyan kértek felhatalmazást a magyar pártok 1990 és 2014 között?
Hogyan adtak felhatalmazást a magyar választók 1990 és 2014 között?
Összefoglaló
Felhasznált irodalom

3. FEJEZET DOBOS GÁBOR: VÁLASZTÁSI ÍGÉRETEK TELJESÍTÉSE MAGYARORSZÁGON 1998-2010
Bevezetés
Módszertan, hipotézisek
Megtették, amit ígértek?
Összegzés
Felhasznált irodalom
Melléklet: Pártok ígéreteinek teljesítése 1998-2010

4. FEJEZET SEBŐK MIKLÓS: JÓ ÉS ROSSZ MANDÁTUMSZIVÁRGÁS. A MANDÁTUMTELJESÍTÉS NORMATÍV ELMÉLETE
Bevezetés
A delegálási fa, mint a képviseleti demokrácia metaforája
Megszakított megbízó-ügynök kapcsolatok
Érvek az empirikus változók elméleti beágyazása mellett
Összegzés
Felhasznált irodalom

5. FEJEZET DOBOS GÁBOR - GYULAI ATTILA: A PÁRTVEZÉREK ÁRNYÉKÁBAN: PROGRAM- ÉS MÉDIAÍGÉRETEK A 2006-OS KAMPÁNYBAN
Bevezetés
Felhatalmazáselmélet és perszonalizáció
Perszonalizáció a 2006-os választási kampányban
Hipotézisek
Módszertan
Az ígéretek száma és a megszólalók
Az ígéretek specifikussága
A program- és médiaígéretek viszonya
Az ígérettevés dinamikája
Összegzés
Felhasznált irodalom

6. FEJEZET GYULAI ATTILA: ÍGÉRNEK-E A VÁLASZTÁSI ÍGÉRETEK? AZ ÍGÉRETTEVÉS SZABÁLYAI BESZÉDAKTUS-ELMÉLETI MEGKÖZELÍTÉSBEN
Bevezetés
Az ígérettevés a beszédaktus-elméletekben
A választási ígéretek formalizálhatósága
Konklúzió: ígéretként érteni
Felhasznált irodalom

7. FEJEZET HORVÁTH PÉTER: A KORMÁNYPROGRAM VÁKUUMÁBAN. VÁLASZTÁSI ÍGÉRETEK ÉS KOALÍCIÓS MEGÁLLAPODÁSOK, 1998-2006
Bevezetés
Elméleti keret
Hipotézisek
Adatok
Elemzés
Nemzetközi összehasonlítás
Összefoglalás
Felhasznált irodalom
Melléklet

8. FEJEZET HORVÁTH ATTILA - NÓGRÁDI ANDRÁS: MIT ÉS HOGYAN ÍGÉRNEK MÁSHOL? AZ MSZP 2006-OS PROGRAMJA KÖZÉP-EURÓPAI ÖSSZEHASONLÍTÓ KONTEXTUSBAN
Bevezetés
Szakirodalmi háttér
Esetkiválasztás
Módszertan
A választási programok konkrétsága
A választási programok szakpolitikai dimenziói
Időbeli összevetés: MSZP 2006 és 2002
Lehetséges hipotézisek
Összegzés
Felhasznált irodalom

---

Előszó

A választási kampányok jól ismert eleme a kormányzásra vonatkozó ígéretek bejelentése. De miért is születnek kampányígéretek? Mi az, ami miatt a választási verseny résztvevői szükségét érzik annak, hogy elmondják, mit akarnak tenni, ha kormányzati poszthoz jutnak? A demokráciaelmélet legismertebb válaszát a mandátumelmélet adja meg. Eszerint a népakarat, a demokrácia sarkköve, azzal valósul meg, hogy a versengő jelöltek ismertetik a programjukat, amelyek közül a szavazók a nekik tetsző jelöltre leadott voksukkal választják ki azt, amelyik valóban megkapja a kormányzás lehetőségét. A többségi szavazatokkal felhatalmazott kormányzópárt vagy kormányzópártok tevékenységének mércéjét szintén az ígéretek biztosítják, amelyek teljesítését vagy nem-teljesítését a választók a következő választáson jutalmazhatják vagy büntethetik. A modern demokráciák képviseletre épülnek, így központi mechanizmusuk a választás: a jelöltek a választók szavazataiért versengenek. A versengés része a jelöltek - vagy az őket összefogó pártok - programjának ismertetése. A programok bemutatják, mit szeretnének a jelöltek tenni, ha lehetőséget kapnak a kormányzásra. Az így tett ígéretek informálják a választókat a politikai verseny résztvevőiről, kiszámíthatóbbá teszik a kormányzást, és a következő választásra szilárd alapot teremtenek a kormányzati tevékenység elszámoltatására.

Nem meglepő, hogy a választási ígéretek és azok megvalósításának kérdése gyakran előkerül a közéleti diskurzusban. A felhatalmazás demokratikus szerepe miatt újságírók és aktivisták időnként megpróbálják összehasonlítani a választási programokat és a kormányzati közpolitikát. A Választási ígéretek és kormányzati teljesítés Magyarországon, 1990-2014 című kutatás arra vállalkozott, hogy egységes, tudományos módszertannal számba vegye az összes magyarországi választás mérvadó pártjainak összes ígéretét, illetve felmérje, ezeket az ígéreteket milyen mértékben teljesítették a mandátumot hordozó kormányok.

A MTA Politikatudományi Intézetében 2010-ben indult kutatás elsőként az elméleti és módszertani kereteket hozta létre, amelyeket egy, a 2002-es választási ígéreteket feldolgozó próbakutatással (pilot study) validált. Ennek eredményei jelentek meg 2013-ban az Azt tették, amit mondtak? Választási ígéretek és teljesítésük, 2002-2006 című kötetben (Soós-Körösényi 2013). A kötet egyik legfontosabb fejezete (Körösényi-Sebők 2013) kifejti a pozitív mandátumelmélet gyenge változatát, amely lemond a közérdekkel kapcsolatos normatív előfeltételekről és az erős elvárásról a választók tökéletes informáltságával kapcsolatban. A kötet más fejezetei pontosítják a módszertant és bemutatják az első eredményeket. A kötet második fele olyan, a mandátumelmélettől távolabb eső témákat dolgozott fel, mint a reszponzivitás a választási ígéretek megfogalmazásában, a retorikai, nem konkrét ígéretek elemzése vagy a mandátum létrejötte diszkurzív módon.

...

---