---

Tartalom

A FELSŐOKTATÁS HOZZÁADOTT ÉRTÉKE KÖZÉP-EURÓPAI KONTEXTUSBAN (Pusztai Gabriella-Bocsi Veronika-Ceglédi Tímea)

AZ INTÉZMÉNYI HATÁS KOMPARATÍV MEGKÖZELÍTÉSBEN
Az intézményi hatások jellegzetességei szakértői és hallgatói szemszögből (Bocsi Veronika-Ceglédi Tímea)
Az esélyegyenlőség megteremtése az egyetemtől a munkahelyig (Roger Benjamin)
Kísérletek a hozzáadott érték mérésére a felsőoktatásban (Malmos edina-Revákné Markóczi Ibolya)
Hozzáadott érték a közoktatásban (Széll Krisztián-Bacskai Katinka-Borbély Szilvia)
A reziliencia recepciója a hazai neveléstudományi kutatásokban (Homoki Andrea)

KOMPLEX MEGKÖZELÍTÉSEK, MÓDSZERTANI KIHÍVÁSOK
A hozzáadott érték mérése a felsőoktatásban (Timothy Rodgers)
Az intézményi hatás és forrásai (Pusztai Gabriella)
Elmozdulás az értelmiségi lét felé? (Bocsi Veronika)
Hátrányos helyzetűek és munkaerő-piaci prognózisok (Hegedűs Roland)
Az intézményi hatás megjelenése a kereseti különbségekben (Kun András István)
Intézményi hatás az egészségtudatos magatartásra (Kovács Klára-Kovács Karolina Eszter-Nagy Beáta Erika)
Nemi különbségek és a kari összetétel hatása (Fényes Hajnalka)

HALLGATÓI NÉZŐPONTOK
Pedagógussá válni - Tanító szakos hallgatók szakmai identitásának változása (Koltói Lilla)
Hozzáadott érték a levelező tagozatos hallgatók értelmezésében (Engler Ágnes)
Nyelvvizsgákkal rendelkezők a különböző képzési területeken (Sebestyén Krisztina)
Az intézményi környezet hatása az önkéntességre (Fényes Hajnalka-Markos Valéria)
Kísérlet az IKT-eszközhasználat hatásának vizsgálatára hallgatók körében (Labancz Imre-Barnucz Nóra)
Vallásosság és egészség. A vallásosság mint társadalmi védőfaktor (Hodossi Sándor-Márkus Zsuzsanna)
Pedagógushallgatók viszonya marginális helyzetű hallgatótársaikhoz (Berei Emese Beáta)

INTÉZMÉNYI NÉZŐPONTOK
Egyről a kettőre vagy nulláról a háromra? Szakkollégiumok intézményi hatása (Ceglédi Tímea-Bordás Andrea-Kardos Katalin)
Perszonális és szociális kompetenciák szakkollégiumi fejlesztése (Jenei Teréz-Kerülő Judit)
Egy szakkollégium felsőoktatási eredményességhez való hozzájárulása értékszociológiai megközelítésben (Jancsák Csaba)
Kritikai üzleti szemléletformálás két tantárgy keretében (Kováts Gergely-Csillag Sára-Hidegh Anna Laura)
Az interkulturális kommunikatív kompetencia idegennyelvórán történő fejlesztése (Fekete Adrienn)

ABSTRACTS
SZERZŐI INFORMÁCIÓK

---

Fülszöveg

A felsőoktatási intézményi hatás összetett jelenség, melynek kutatásához komplex látásmód és türelem szükséges. A jelenség nem vizsgálható anélkül, hogy fel ne ismernénk az intézmények hallgatói és oktatói kompozícióinak, a regionális és lokális, a szervezeti, oktatási és nevelési feladatoknak, valamint az intézményi kultúráknak a végtelen sokféleségét.

Az is egyértelmű, hogy az országos és intézményi szintű felsőoktatás-politika szereplőinek érdemes tisztában lenni azzal, hogy az intézményi hatás nem merül ki a kiadott diplomák számában, szintjében és minősítésében, sőt még a szakterületen illetékes elméleti és gyakorlati tudásanyag mennyiségében és minőségében sem, mivel a felsőoktatási intézményi hatás akkor is realizálódik, amikor látszólag minimális beavatkozással üzemel egy rendszer.

Sőt, érdekes paradoxon, hogy tapasztalataink szerint a szűkre szabott intézményi szerepértelmezésnek leginkább negatív intézményi hatása van a hallgatók elégedettségére, elkötelezettségére, emberi, társadalmi, leendő munkavállalói minőségükben elért fejlődésére. Ha a felsőoktatás aktív szereplői nem ismerik fel a felsőoktatási években rejlő kiaknázatlan lehetőségeket, s a hallgatói szocializációs folyamatok magára hagyottsága továbbra is fennáll vagy alaposabb intézményi kontroll nélkül zajlik, nemcsak financiális, hanem emberi, társadalmi értelemben is elpazarlódnak a felsőoktatásba invesztált költségek, s a kampuszon töltött évekhatásmechanizmusának íve az optimum alatt marad.

---