---

Tartalom

Előszó

Sólyom László: Nyitó előadás

I. RÉSZ ELMÉLET ÉS ESZMETÖRTÉNET
Lánczi András: Szükség van-e írott alkotmányra?
Győrfi Tamás: A többségi döntés tartalmi korlátai és az alkotmánybíráskodás
Techet Péter: Az alkotmányozó akarat
Szigeti Péter: Az alkotmányozás alkotmányossága

II. RÉSZ ALKOTMÁNYOZÁS EGYKOR ÉS MÁSHOL
Horváth Attila: Alkotmányjogi javaslatok és reformok, 1790-1949
Hahner Péter: Alkotmányozás az Egyesült Államokban és Franciaországban a 18. század végén
Pócza Kálmán: Alkotmányozási eljárások összehasonlító elemzése
Szente Zoltán: Alkotmányozási eljárások Európában a második világháború után
Halász Iván: Alkotmányozás és a fontosabb alkotmánymódosítások Közép-Európában 1989 után
Arató Krisztina - Lux Ágnes: Az Európai Unió alkotmányozási kísérlete

III. RÉSZ ALKOTMÁNYOZÁS MAGYARORSZÁGON, 1989-2010
Bozóki András: Szemérmes alkotmányozás
Szűcs Zoltán Gábor: Az alkotmányosság diskurzusai
Tölgyessy Péter: A magyar parlamentáris hagyomány íve és az újabb alkotmányozás
Horkay Hörcher Ferenc: A Nemzeti hitvallásról

---

Előszó

Az elmúlt másfél év hazai közbeszédének egyik meghatározó témája az alkotmányozás volt. A témát a napi politikai aktualitásán túlmenően is érdekesnek és fontosnak gondoltuk, ezért az MTA Politikatudományi Intézetben 2010. december 20-án egy olyan tudományos konferenciát szerveztünk, amely reményeink szerint egyrészről bizonyos fokig kiemelte az alkotmányozás kérdését az aktuális magyarországi napi politikai viták közül, másrészről mégis olyan ismereteket adhatott, amelyek közvetve segíthették a közbeszéd informálását. Ennek jegyében az előadókat kifejezetten történeti és elméleti jellegű kérdések bemutatására kértük fel, bár nyilván minden előadásnak - érthető módon - voltak áthallásai az éppen folyó alkotmányozásra vonatkozólag is. A konferencia mögötti másik előzetes elképzelés az volt, hogy az alkotmányozás tipikusan az a téma, ahol a politikatudomány és az alkotmányjog-tudomány kölcsönösen tanulhat egymástól, és ahol ennek megfelelően egy közös rendezvény megtermékenyítő hatású lehet. Végezetül azt is reméljük, hogy mind a konferencia, mind a kötet egyúttal például szolgálhat az MTA most felálló új struktúrájának sikeres működésére, amelyben a jogtudományok és a politikatudományok szorosabb együttműködése közös eredményekhez vezethet. A kötet olvasó- és technikai szerkesztésében nyújtott segítségéért Ferenczi Tündének tartozunk köszönettel.

Budapest - Heidelberg,
2011. december 4. A szerkesztők

---