---

Tartalom

I. BEVEZETÉS
1. A helyi politika fogalma és kialakulása
2. A helyi politika szereplői
3. A vizsgálat dimenziói
4. A helyi politika alapvető sajátosságai

II. A HELYI POLITIKA KUTATÁS NEMZETKÖZI ÉS HAZAI EREDMÉNYEINEK ÖSSZEFOGLALÁSA
1. A helyi politika kutatásának gyökerei
2. Klasszikus irányzatok: az elitista és a pluralista iskola
3. A 80-as évek irányzatai
4. A "local governance" paradigmája
5. Az összehasonlító kutatások
6. Helyi politika kutatás Magyarországon
7. Összegzés

III. INTÉZMÉNYI ELRENDEZŐDÉS: A HELYI HATALMI VISZONYOK JOGSZABÁLYI HÁTTERE, NEMZETKÖZI PERSPEKTÍVÁBAN
1. A területi hatalommegosztás típusai - A magyar önkormányzati rendszer
2. A képviselőtestület
3. A polgármester
4. Az alpolgármester és a bizottságok
5. A jegyző és a Hivatal
6. Önkormányzati választási rendszer politikai következményei

IV. A HELYI HATALMI VISZONYOK
1. Bevezetés
2. Helyi hatalmi viszonyok a választási eredmény tükrében: a hatalmi konstellációk
3. Helyi hatalmi viszonyok - a kérdőíves adatok tükrében
4. Összegzés

V. A POLGÁRMESTEREK POLITIKAI KARAKTERE
1. Bevezetés
2. Kormányzási stílus és szociológiai karakter
3. Kormányzási stílusok a gyakorlatban
4. Összefoglalás

VI. A HELYI TÖRÉSVONALAK
1. Bevezetés
2. Törésvonalak típusai
3. Összegzés

VII. CIVIL SZFÉRA
1. Bevezetés: a civil szféra szerepe a helyi politikában
2. A helyi politikába bekapcsolódó civil szervezetek
3. Esettanulmányok
4. Összegzés

VIII. AZ ÁLLAMPOLGÁRI (KÖZVETLEN) RÉSZVÉTEL FORMÁI ÉS MINŐSÉGE
1. Bevezetés: az állampolgári (közvetlen) részvétel formái és minősége
2. A helyi népszavazás folyamata
3. A helyi népszavazások tárgya
4. A helyi népszavazás funkciói
5. A helyi népszavazás, mint konfliktus
6. A helyi népszavazás szervezői
7. Az állampolgárok részvétele
8. Összegzés: elitista vagy participatórikus helyi demokrácia?

IX. BEFEJEZÉS
1. A kutatási eredmények összegzése
2. A helyi politika megkülönböztető sajátosságai
3. Kitekintés: a további kutatási kérdésekről

Felhasznált irodalom
Ábrák és Táblázatok jegyzéke

---

Bevezetés

A húsz évvel ezelőtti rendszerváltás, a demokratikus berendezkedés kialakítása során jöttek létre az autonóm helyi önkormányzatok Magyarországon. Az azóta eltelt két évtizedben az önkormányzatokat több tudományterület is vizsgálódásai tárgyává tette.

Foglalkozott vele a jogtudomány, a közigazgatástudomány, a földrajztudomány, a szociológia, a közgazdaságtan. Ezek a tudományágak mind-mind a maguk sajátos szemszögéből tekintenek a helyi önkormányzatokra, s annak elsősorban azt a szegmensét vizsgálják, amely az ő szempontjukból érdekes és releváns: a helyi jogalkotást, a hatékony adminisztrációt, a területi különbségeket, a helyi társadalmat, az önkormányzat költségvetését és gazdálkodását. Jelen munka a politikatudomány nézőpontjából vizsgálja a helyi önkormányzatokat: azokat a helyi intézményeket, szervezeteket és más szereplőket a veszi górcső alá, melyek a politikai szférájához kötődnek, s elsősorban azok politikával való kapcsolatára, abban betöltött szerepére koncentrál.

A helyi politika kutatások, a politikatudományon belül, önálló, viszonylag fiatal területet képviselnek. A politikatudósok érdeklődésének fókuszában ugyanis elsősorban a nagypolitika áll, a helyi politika leginkább az önkormányzati választások kapcsán kerül a vizsgálatok tárgykörébe, akkor is a leginkább a parlamenti pártok összesített eredménye, kampányuk sikeressége, és néhány prominens város polgármesteri tisztsége az, ami "országos" szempontból említésre méltónak bizonyul.

A helyi önkormányzatok politikai viszonyairól folytatott, politikatudományi szempontú kutatások ugyanakkor országonként változó mértékű, ám egyre jelentősebb tudományterületet jelentenek, melynek általános elnevezése "helyi politika" lett az utóbbi évekre. Az "önkormányzati politika" elnevezéstől az önkormányzat fogalmának értelmezése miatt kell tartózkodnunk. Az "önkormányzat" fogalmi meghatározása: "Valamely testületnek, közösségnek az a joga, hogy ügyeit önállóan intézheti." (Bőhm, 1999) vonatkozik nemcsak a területi önkormányzatokra, hanem az intézményekre, szervezetekre is (pl. hallgatói önkormányzat, stb.).

A "helyi politika" - az angolszász politikatudományban a "local politics" - a területi önkormányzatok politikai viszonyaival foglalkozik. Ez egyfelől, magában foglalja a települési, köztük a városi, nagyvárosi önkormányzatokat. Másfelől, a "helyi politika" témakörébe sorolják a megyei, illetve a regionális önkormányzatok politikai viszonyainak vizsgálatát is (Pálné, 2008.). Tehát, minden, ami nem országos, az "helyi". Jelen munkában én a helyi politika fogalmát szűkítve használom: nem vizsgálom a megyei önkormányzatokat, hanem a helyi politika színterének csak a települési önkormányzatokat tekintem: a falut, a várost, a fővárosi kerületet. A megyei önkormányzatok elemzésétől elsősorban terjedelmi okokból tekintek el. A regionális politika esetében - a terjedelmi okok mellett - azért is tekintek el a régiók elemzésétől, mert azok nem rendelkeznek autonóm, választott testületekkel, azaz, nincsenek önkormányzati alapokra helyezve hazánkban.

A "helyi politika" fogalma ugyanakkor magába foglalja nemcsak az "önkormányzatot", hanem az intézményes szereplőkön túl, a helyi politikai folyamatokba bekapcsolódó más szereplőket is. Ennél szűkebb értelmű a local government ("helyi kormányzat") fogalma, mely a szűkebben vett önkormányzatot, az intézményes politikai szereplőket jelöli.

Európában a központi állam domináns szerepe miatt csekély jelentősége volt annak, kik és hogyan gyakorolják a helyi hatalmat, mely sokáig nem volt önkormányzati alapokra helyezve: lényegében csak helyi közigazgatás létezett. Helyi politika hiányában pedig helyi politikai kutatásokról sem eshet érdemben szó.

Ezzel szemben, az Egyesült Államokban a kezdetektől fogva választott tisztviselők gyakorolták a helyi hatalmat. A helyi politikai kutatások fejlődéséhez hozzájárult az amerikai politikatudomány azon jellemzője is, hogy előszeretettel végeznek gyakorlatorientált, a politika számára hasznosítható adatokat szolgáltató kutatásokat. A helyi szinten gyakori, illetve nagyszámú tisztviselőt érintő választások, választási kampányok vizsgálata egy sor fontos gyakorlati eredménnyel szolgált. Ehhez hasonlóan, a politikusoknak volt igényük arra, hogy a helyi "politikacsinálás", a városok között végzett összehasonlító kutatások tudományos eredményeit megismerve, azok tapasztalatait a gyakorlatban kamatoztassák.

Európában - a központi hatalom hangsúlyossága miatt - a helyi szintű hatalomgyakorlást leginkább a közigazgatás-tudomány vizsgálta - lévén, hogy a helyi intézményeket a közigazgatás helyi egységeinek tekintették. A helyi szintű hatalomgyakorlás önkormányzati alapokra helyezése azonban elindította azt a folyamatot, melynek eredményeképpen a politikatudomány felfigyelt a helyi politika jelentőségére, s lezajlott az amerikai kutatási eredmények adaptációja.

A nemzetközi szakirodalomban ismert kutatási irányzatok közül több is meghonosodott hazánkban, számos kérdés azonban másként értelmezhető nálunk. A nemzetközi (elsősorban angolszász) elméletek adoptálhatóságával kapcsolatban jegyzi meg Pálné: "A kutatási tapasztalatok alapján a politológusok arra a felismerésre jutottak, hogy az amerikai megközelítés és módszertan adaptációja azért sikertelen, mert az európai centralizált államok keretei között a helyi hatalom szerepe és mozgástere lényegileg más. (...) Míg az USA-ban a kérdés arra irányult, hogy ki kormányoz, később arra, hogy milyen következményekkel jár az, hogy ki kormányoz, addig Európában a helyi hatalomgyakorlás előfeltételére, a helyi autonómiára, vagy annak hiányára koncentráltak." (Pálné 2008: 91)

Ez a kötet részben a nemzetközi, de jelentős részben a hazai, politikatudományi, illetve politikai szociológiai szempontú elméleti és gyakorlati háttérre támaszkodik, azokhoz kíván hozzájárulni, néhány témakör körüljárásával. A vezérfonalat a helyi politika, a helyi hatalmi viszonyok sajátosságainak feltárása jelenti.

...

---