---

Tartalom

1. FEJEZET. KÖRÖSÉNYI ANDRÁS - SOÓS GÁBOR: BEVEZETÉS
Az ígéretkutatás kiindulópontja
A kutatás előzményei és tudományos háttere
Az ígéretkutatás várható eredménye, társadalmi hasznossága
A kötet szerkezete, tartalma
A kutatás résztvevői és támogatói

2. FEJEZET. KÖRÖSÉNYI ANDRÁS - SEBŐK MIKLÓS: ÍGÉRET, MANDÁTUM, TELJESÍTÉS
A pozitív mandátumelmélet gyenge változata: Egy elméleti szintézis
Elméleti források
Összefoglalás

3. FEJEZET. SEBŐK MIKLÓS - SOÓS GÁBOR: KUTATÁSI DÖNTÉSEK
Miért a mandátumelmélet?
A mandátumelméletből levezethető kutatási kérdések
Az első kutatási kérdéscsoport: Mandátum, közpolitikai program, ígéret
A második kutatási kérdéscsoport: A felhatalmazás egyértelműsége
A harmadik kutatási kérdéscsoport: Az ígéretek teljesítése
Mi a kutatási kimenet?
Hogyan magyarázzuk az eredményeket?
Hol vannak a kutatás határai?
Mire kell a próbakutatás?
Összefoglalás

4. FEJEZET. SOÓS GÁBOR - PAPP ZSÓFIA - GYULAI ATTILA: TUDHATJUK-E, MIT AKARNAK?
Az ígéretek azonosítása
Az ígéretek forrásai
A kampányígéretek egyértelműsége
Módszertani kihívások

5. FEJEZET. PAPP ZSÓFIA: AZ ÍGÉRETEK JELLEGE 2002-BEN
Választási ígéretek 2002-ben
Az ígéretek információtartalma
Egyéb tényezők
Magyarázó modellek
Összefoglalás

6. FEJEZET. SEBŐK MIKLÓS - DOBOS GÁBOR - OROSS DÁNIEL: AZ ÍGÉRETTELJESÍTÉS KUTATÁSÁNAK MÓDSZERTANA
Az ígéretteljesülés vizsgálata: Szakirodalmi áttekintés
Ígéretteljesítés Magyarországon: Szabályok, eljárások és módszertani döntések
Az ígéretek és teljesülésük értelmezése: Megoldások és nyitva maradt kérdések
Összefoglalás

7. FEJEZET. SEBŐK MIKLÓS - HORVÁTH PÉTER - ONDRÉ PÉTER - PÁL GÁBOR: AZ MSZP ÉS AZ SZDSZ VÁLASZTÁSI ÍGÉRETEINEK TELJESÜLÉSE (2002-2006)
Irodalmi áttekintés: Nemzetközi források és kutatási kérdések
Az eredményváltozó: Az MSZP és az SZDSZ választási ígéreteinek teljesülése (2002-2006)
Az ígéretteljesülésre ható változók
Eredmények, relevancia, érvényesség és megbízhatóság
Összefoglalás

8. FEJEZET. BRUNCZEL BALÁZS: HOGYAN JÖN LÉTRE A GYŐZTES MANDÁTUMA?
A mandátuminterpretáció szakirodalma
Dilemmák a kutatási kérdésekkel és módszertannal kapcsolatban
A módszertan és a kutatási kérdések meghatározása
Eredmények
Összefoglalás

9. FEJEZET. SZŰCS ZOLTÁN GÁBOR - GYULAI ATTILA: A RETORIKAI ÍGÉRETEK HELYE A MANDÁTUMELMÉLETBEN
Ígéretkutatás és retorika
A retorikai ígéretek és a retorika fogalma
Retorikai ígéretek az ígéretkutatási projektben és a 2002-es választási kampányban
Összefoglalás

10. FEJEZET. BÍRÓ NAGY ANDRÁS: RESZPONZÍV PROGRAMÍRÁS?
A magyar pártrendszer 2002-ben
Az MSZP választási ígéretei és szavazóinak elvárásai
Az SZDSZ választási ígéretei és szavazóinak elvárásai
Hasonlóságok és feszültségforrások a két tábor között
Összefoglalás

11. FEJEZET. SEBŐK MIKLÓS - SOÓS GÁBOR: AZ ÍGÉRETKUTATÁS EREDMÉNYEI ÉS TOVÁBBI KUTATÁSI IRÁNYOK
A mandátumelméleten alapuló ígéretkutatás eredményei
Kiegészítő kutatások
Kitekintés
Irodalomjegyzék

---

Bevezetés

A Választói akarat és kormányzati teljesítmény: A képviseleti kormány demokratikus ellenőrzése Magyarországon, 1990-2010 című kutatás (röviden: ígéretkutatás) 2010-ben indult az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikatudományi Intézetében. Kötetünk a 2012 őszén lezárult első, próbakutatási fázis eredményeiről számol be. Jelen bevezető fejezetben röviden bemutatjuk a kutatást motiváló politikatudományi problémákat, a fő kutatási célokat és kérdéseket, a kutatás előzményeit és tudományos hátterét, a kutatás várható tudományos eredményeit és társadalmi hasznosságát. Bemutatjuk a próbakutatás tapasztalatai alapján a kutatás kiterjesztésére vonatkozó terveket, áttekintjük a kötet szerkezetét, végül a kutatás szervezetéről és külső támogatóiról szólunk.

Az 1989-90-es rendszerváltás óta demokratikusan választott kormányok működnek Magyarországon. A hazai politikatudományban komoly kutatási eredmények jöttek létre egyrészt a politikai pártokról, a szavazói viselkedésről és a választási kampányokról, másrészt a kormányzati politikákról és intézményekről. Alig tudunk azonban valamit a demokratikus kormányzás alapkérdéseiről, nevezetesen arról, hogy milyen a kapcsolat a pártok kampányígéretei és a tényleges kormánypolitika között, és arról, hogy a kormányok teljesítménye hogyan hat a szavazói viselkedésre. Más szóval: vajon a pártok felelőtlenül ígérgetnek-e a választási kampány során, amely ígéreteket maguk sem veszik komolyan, avagy éppen ellenkezőleg, betartják a kampányban, a választási programban foglaltakat? És az állampolgárok a következő választás során vajon figyelembe veszik azt, hogy a kormány betartotta-e az ígéreteit, avagy szavazatukat nem a múlt, hanem rövidlátó módon csakis az aktuális ígéretek befolyásolják? Ha ezekre a kérdésekre nem tudjuk a választ, akkor azt sem tudhatjuk, hogy a demokrácia intézményeinek procedurális működése milyen tartalmi következményekkel jár a kormánypolitikában, s azt sem, hogy a demokratikus intézmények működésének végső soron van-e értelme. Nem szorul hosszas igazolásra, hogy a demokrácia minősége, ezáltal a mindenkori kormánypolitika, közpolitika minősége függ attól, hogy a választók mennyire befolyásolják, illetve ellenőrzik a pártokat és a kormányzatot. A politika átláthatósága és kiszámíthatósága függ attól, hogy a pártok fair versenyben, összemérhető és megvalósítható ígéretekkel küzdenek-e a szavazatokért. Kiszámíthatatlan viszonyokat eredményez nemcsak az, ha a győztes pártok nem érzik kötelezőnek magukra a kampányban tett vállalásokat, de az is, ha a pártok az ország valós lehetőségeitől elrugaszkodva igyekeznek megvalósítani irreális programjukat.

A fenti kérdések vizsgálatára az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikatudományi Intézetében Magyarországon úttörő jellegű kutatást indítottunk. Az ígéretkutatási program annak empirikus vizsgálatát tűzi célul, hogy 1990 és 2014 között a pártok milyen választási ígéreteket tettek, és kormányra kerülve milyen mértékben teljesítették azokat, valamint hogy a mandátumhűség, illetve a kormánypolitika eredményei miként hatottak a kormányon levő pártok választási eredményeire. Az empirikus kutatásunk középpontjában a következő három kérdés áll: (1) a pártok a választásokon tett ígéreteiknek, azaz az ott kapott mandátumuknak megfelelő politikát folytatnak-e, amikor kormányra kerülnek; (2) betartják-e a választási ígéreteiket, illetve (3) a kormánypolitika eredményessége növeli-e a kormány(koalíció) újraválasztási esélyeit. A kutatás foglalkozik továbbá mindezen normatív szempontból is fontos kérdések mellett azzal az ismeretelméleti szempontból felmerülő kérdéssel, hogy mérhető-e, s ha igen, hogyan, a kormány teljesítménye.

---