Tétel adatlapja
VisszaCÍMLAP

Lejtősztyepek, löszgyepek és erdőssztyeprétek Magyarországon

TARTALOM/CONTENTS, ELŐSZÓ


Tartalom/Contents


1. Bevezető gondolatok
  Miről szól ez a könyv?
  Kinek szól ez a könyv?
  Miért írtuk ezt a könyvet?

2. A száraz gyepek jelentősége, elterjedése, helyük a vegetációmozaikban és termőhelyi viszonyaik Magyarországon
  A sztyep és erdőssztyep fogalma
  A Pannon erdőssztyep jellegzetességei és európai jelentősége
  A löszgyepek termőhelyi viszonyai
  A lejtősztyepek termőhelyi viszonyai
  Az erdőssztyeprétek termőhelyi viszonyai
  A löszfalak, mint élőhelyek

3. A lösznövényzet és a lejtősztyeprétek kialakulása, vegetáció- és tájtörténete, tájhasználat-története
  A Kárpát-medence száraz gyepterületeinek kialakulása
  A lösznövényzet kialakulása és tájhasználat-története
  A mai lejtősztyepek
  Másodlagos gyepek kialakulása felhagyott szántók, gyümölcsösök, szőlők helyén
  Kaszált gyümölcsösök, erdei kaszálók gyepei

4. Növényföldrajz és flóra
  A löszgyepek, lejtősztyeprétek, erdőssztyeprétek növényföldrajza
  A lejtősztyepek, löszgyepek és erdőssztyeprétek védett és értékes fajai
  A löszgyepek és lejtősztyepek ritka és értékes gyomfajai

5. A legfontosabb növényzeti típusok bemutatása
  Lejtősztyepek
  Sztyepek kötött, de nem köves talajon, azaz a tágabb értelemben vett löszgyepek
  Félszáraz irtásrétek, erdőssztyeprétek
  Löszfalnövényzet
  Sztyepesedő rétek

6. Kompozíció, differenciálódás és dinamika az erdőssztyep biom gyepjeiben
  Bevezetés
  Nagy fajsűrűség, homeosztázis, és egyensúlyi dinamika: a társulásszerveződés csodája
  Az egyensúlytól távolodva: Differenciálódás és foltdinamika
  Az egyensúlytól távol: degradáció, szukcesszió, invázió
  Dinamikai ismeretekkel a természetvédelmi célú kezelések szolgálatában

7. Lejtősztyepek, löszgyepek, erdőssztyepek és a löszfalnövényzet jelenlegi állapota és az ahhoz vezető hatások
  Az elmúlt 150 év fő változásai
  A lejtősztyepek, löszgyepek, erdőssztyepek és a löszfalnövényzet természetessége
  A löszgyepeket, erdőssztyepeket, lejtősztyepeket és a löszfalnövényzetet érintő veszélyek

8. Jelenlegi és a jövőben kívánatos természetvédelmi akciók, stratégiák a lejtősztyepek, löszgyepek és erdőssztyeprétek megőrzésére
  Mit tesz ma a természetvédelem?
  A lejtősztyepek, löszgyepek, erdőssztyeprétek megőrzésének máig megoldatlan kérdései

9. Szemelvények a magyarországi lejtősztyepekből, löszgyepekből, erdőssztyeprétekből
  Alföld
  Mezőföld
  Dél-Dunántúl
  Dunántúli-középhegység
  Északi-középhegység



1. Introductory thoughts
  What is this book about?
  Whom is this book addressed to?
  What was our intention to writing this book?

2. Importance, distribution and site conditions of dry grasslands in Hungary
  Definition of steppes and forest steppes
  Characteristics of Pannonian forest steppes and their European significance
  Site conditions of loess steppes
  Slope steppes
  Site conditions of forest steppe meadows
  Loess walls as habitats

3. Evolution and development of loess vegetation and slope steppes, vegetation and land use history
  Development of dry grasslands in the Carpathian Basin - vegetation and land use history in general
  Development and land use history of Pannonian loess steppes
  Development and land use of Pannonian slope steppes
  Development of secondary steppes in abandoned arable fields, orchards and vineyards
  Mown orchards, semi-dry hay meadows

4. Phytogeography and flora
  Phytogeography of slope steppes, loess steppes and forest steppe meadows
  Rare and valuable weeds of slope steppes and loess steppes

5. The most important vegetation types
  Slope steppes
  Loess steppes sensu lato
  Forest steppe meadows
  Vegetation of loess walls
  Meadow steppes

6. Composition, differentiation and dynamics of the grasslands in the forest steppe biome
  Introduction
  High species density, homeostasis, equilibrium dynamics: the miracle of community organisation
  Further from the equilibrium: differentiation and patch dynamics
  Far from the equilibrium: degradation, succession and invasion
  Vegetation dynamical studies for better conservation manegement

7. The present state of loess steppes, forest steppes and loess wall vegetation
  Major changes in the past 150 years
  Naturalness of loess steppes, forest steppes, slope steppes and loess wall vegetation
  Major threats to loess steppes, forest steppes, slope steppes and loess wall vegetation

8. Nature conservation actions and strategies for the preservation of rock steppes, loess steppes and wooded steppe meadows
  What does nature conservation do today?
  Unresolved problems of loess steppes, slope steppes and forest steppe meadows

9. Some examples of Pannonian slope steppes, loess steppes and forest steppe meadows



Előszó

A csodálatosan fajgazdag Pannon száraz gyepek - a lejtősztyepek, a löszgyepek és az erdőssztyeprétek - napjainkban már nem csak a tudósok féltve őrzött kutatási területei, hanem egyre több természetszerető és kiránduló kedvelt célpontjai is. A jellegzetes Pannon táj kialakulásában az évszázados emberi használatnak - főleg a legeltetésnek és a korábbi erdőirtásoknak - komoly szerepe volt. Sajnos úgy tűnik azonban, hogy a hagyományos tájhasználatnak a mostani modern időkben már nincs meg a helye.

Magyarországon az elmúlt 150 évben a gyepek összterülete kétharmadára csökkent. A sztyepekről és az egyéb száraz gyepekről nem rendelkezünk külön adatokkal, de a csökkenés aránya ezek esetében is hasonló lehet. Javulás vagy a tendencia megváltozása a jövőben sem várható.

Elsősorban a hagyományos tájhasználat visszaszorulása veszélyezteti a Pannon lejtő- és löszsztyepeket, amit legjobban a legelő állatlétszám (juh, kecske és marha) drasztikus csökkenése mutat. Az intenzív nagyüzemi mezőgazdasági termelés és az erdőtelepítések szintén jelentősen hozzájárultak az ősi sztyepek területének csökkenéséhez.

Hihetetlenül komoly veszélyt jelentenek az agresszíven terjedő idegenhonos özönnövények. A sztyepeket főleg az akác (Robinia pseudoacacia), a bálványfa (Ailanthus altissima), az aranyvessző (Solidago gigantea) és a selyemkóró (Asclepias syriaca) veszélyezteti, térhódításuk különösen a mezőgazdasági művelés alól felhagyott területeken fenyeget. A korábbi természetvédelmi kezelések tapasztalatai alapján tudjuk, hogy ezek a fajok csak igen nagy munka és költségek árán szoríthatók vissza. Az egyetlen ésszerű megoldásnak ehelyett a hagyományos tájhasználati formák újraélesztése tűnik.

Az ismert és elismert növényökológus, néhai Zólyomi Bálint már 40 éve figyelmeztetett minket: "Szinte az utolsó pillanatban emeljük fel szavunkat... Gyors felmérésre és hatékony intézkedésre van szükség!" Sajnos, azóta nem sok minden történt a sztyepek megőrzése érdekében. Pedig a Pannon lejtősztyepek, löszgyepek és erdőssztyeprétek csodálatosak és különlegesek, és éppen ezért sokkal fontosabb szerepük is lehetne a magyarországi turizmus fejlesztésében, elsősorban persze a nemzeti parkokkal összefogásban.

Talán a lejtőgyepek, löszgyepek és erdőssztyeprétek fogyatkozása eddig azért is nem kapott túlzottan nagy figyelmet Magyarországon, mert még most is viszonylag sok helyen és viszonylag nagyobb összkiterjedésben lelhetők fel. Mindemellett, európai szemszögből nézve a területük akár kismértékű további csökkenése is komoly aggodalomra ad okot, hiszen a Pannon lejtősztyepek, löszgyepek és erdőssztyeprétek színe-java és a bennük élő számos endemikus faj elterjedésének központja Magyarországon található. Ha e gyepek állapota tovább romlik, az számos értékes növény- és állatfaj visszafordíthatatlan pusztulásához vezethet.

A Pannon lejtősztyepek, löszgyepek és erdőssztyeprétek a számos különböző éghajlati hatás együttese és a különleges biogeográfiai helyzet miatt speciális termőhelyi adottságokkal rendelkeznek. Éppen ezért számos értékes, szélsőségesen alkalmazkodott fajnak nyújtanak megfelelő élőhelyet, amellett, hogy igen magas biodiverzitás jellemzi őket. Magyarországnak kiemelt felelőssége van ezeknek a különleges Pannon állat- és növényfajok megőrzésében, mivel ezen fajok nagy részének elterjedési súlypontja a Pannon régióba esik, vagy kizárólag a Pannon régió gyepeiben fordulnak elő.

Mindezek miatt az Európai Unió a Pannon lejtősztyepeket és löszgyepeket a "közösségi szinten kiemelten fontos élőhelyek" közé sorolta. Az Európai Unió tagállamai tehát kötelezték magukat arra, hogy megőrizzék ezeket az élőhelyeket, valamint hogy különleges programokon keresztül anyagilag is támogassák ezt a célt. Az egyik ilyen programcsoport - a LIFE Nature projekt keretében olyan megoldásokat keresnek és népszerűsítenek, amelyek segítik az élőhelyek, valamint az értékes növény- és állatfaj élőhelyének védelmét, megőrzését és rekonstrukcióját. A LIFE programok hozzájárulnak az Európai Unió Élőhelyvédelmi és a Madárvédelmi Irányelvének jobb értelmezéséhez és alkalmazásához, valamint a Natura2000 hálózat kialakításához.

Alsó-Ausztriában éppen most folyik egy LIFE Nature projekt, melynek feladata a Pannon lejtősztyepek, löszgyepek és erdőssztyeprétek utolsó ausztriai maradványainak természetvédelmi kezelése és megőrzése. Ez a projekt támogatta ennek a kiadványnak a megjelenését is. Hasonló kiadványok jelentek meg Szlovákia és a Cseh Köztársaság hasonló élőhelyeiről is. Ennek a programnak az is a célja, hogy létrejöjjön egy erősebb természetvédelmi összefogás, és hogy javuljon az információcsere a szomszédos országok között, hiszen a természet nem alkalmazkodik az országhatárokhoz, így hatékonyan csak nemzetközi összefogással leszünk képesek megvédeni és megőrizni.

Heinz Wiesbauer
A "Pannon lejtősztyepek, löszgyepek és erdőssztyeprétek"
című LIFE projekt koordinátora


×