Tétel adatlapja
VisszaCÍMLAP

Egészség és egészségmagatartás iskoláskorban, 2014

TARTALOM, AJÁNLÁS


Tartalom


AJÁNLÁS
ELŐSZÓ

A FELMÉRÉS MÓDSZEREI
1. Anyag és módszer (Arnold Petra, Örkényi Ágota, Németh Ágnes)

A VIZSGÁLT TÉMAKÖRÖK BEMUTATÁSA, EREDMÉNYEK ÉS ÉRTELMEZÉSÜK

Egészségmagatartás
2. Táplálkozási szokások és fogápolás (Németh Ágnes)
3. Fizikai aktivitás és képernyőhasználat (Németh Ágnes)

Rizikómagatartás
4. Dohányzási szokások (Arnold Petra)
5. Alkoholfogyasztási szokások (Arnold Petra)
6. Drogfogyasztási szokások (Arnold Petra)
7. Sérülések, balesetek (Várnai Dóra, Arnold Petra)

Kortárskapcsolatok
8. Kortársbántalmazás és verekedés (Várnai Dóra, Zsiros Emese)
9. Kortárskapcsolatok (Zsiros Emese)
10. Szexuális magatartás és romantikus tapasztalatok (Költő András)

Szubjektív jóllét, mentális egészség
11. Szubjektív jóllét és egészségi állapot (Költő András)
12. Alvási szokások (Költő András)
13. Tápláltsági állapot, testkép és testtömeg-szabályozás (Németh Ágnes)

Pszichoszociális kontextuális tényezők
14. Társadalmi-gazdasági háttér: A családok szocioökonómiai helyzete (Örkényi Ágota, Arnold Petra)
15. Családszerkezet és családi kapcsolatok (Örkényi Ágota)
16. Az iskola szerepe (Zsiros Emese, Várnai Dóra)

SZAKMAPOLITIKAI AJÁNLÁSOK
17. Összefoglalás és javaslatok (Költő András, Zsiros Emese, Németh Ágnes)

ANGOL NYELVŰ ÖSSZEFOGLALÓK SUMMARIES
FÜGGELÉK



Ajánlás

A HBSC (Health Behaviour in School-Aged Children) kutatás az egyik - ha nem a legfontosabb - forrásunk az iskoláskorú gyermekek egészségmagatartásával kapcsolatosan. A több mint harminc éve elindult nemzetközi adatfelvétel negyvennél is több országban zajlik egységes módszertannal, négyévenkénti gyakorisággal. Komoly eredmény és siker, hogy Magyarország a kezdetektől stabil tagja ennek az együttműködésnek, korábban Aszmann Anna, jelenleg Németh Ágnes vezetése mellett. A kutatás nagy előnye, hogy nem csak egy-egy specifikus területtel foglalkozik, hanem valóban átfogóan méri fel az iskoláskorú gyermekek egészségmagatartását, beleértve a táplálkozást, az alvási szokásokat, a szerhasználati jellemzőket, a szexuális magatartást, a testképpel kapcsolatos jellemzőket, a fogápolást, a fizikai aktivitást, a szülőkkel, családdal, illetve a kortársakkal való kapcsolatot, az iskolai környezet hatását és számos további területet. A módszertan és az együttműködés több mint három évtizede finomul, mind nemzetközi, mind hazai szinten, s ennek köszönhető, hogy az olvasó ismét egy jól kivitelezett kutatásból született magas színvonalú kötetet tart a kezében.

A 2014. évi felmérés 6153 fő, 5., 7., 9., illetve 11. évfolyamos tanuló reprezentatív mintavétellel nyert adatait elemzi; s a kötet, az így kapott eredményekről nyújt átfogó képet. A könyv, a bevezető módszertani és a záró, összegző fejezet között tizenöt, az egyes vizsgált területeket felölelő fejezetben mutatja be az eredményeket. A hat szerző (Arnold Petra, Költő András, Németh Ágnes kutatásvezető, Örkényi Ágota, Várnai Dóra és Zsiros Emese) a terület alapos ismerője, valamennyien évek óta meghatározó tagjai a HBSC csapatnak.

A kötet értékét külön növeli, hogy hasonló információforrás alig áll rendelkezésünkre Magyarországon. Az ESPAD (European School Survey Project on Alcohol and Other Drugs) kutatás mellett - amely azonban egyrészt szűkebben, kizárólag az addiktív magatartásmódokra fókuszál, másrészt életkorban is szűkebb populációt céloz meg - a HBSC kutatás az egyetlen olyan nagymintás adatfelvétel ebben a korosztályban, amely átfogó képet tud adni a serdülőkorú fiatalok egészségmagatartásáról. Ezen információk fontossága nem hangsúlyozható eléggé: nem pusztán alapkutatási adatként érdekesek ezek az eredmények, hanem azért is, mert átfordíthatók olyan cselekvési tervekbe, prevenciós vagy egészségfejlesztő programokba, amelyek a fiatalok egészségesebb viselkedését célozzák. Ennek alapján pedig nem csak abban kell bíznunk, hogy a HBSC és hasonló kutatások a jövőben is sikerrel - sőt, lehetőség szerint növekvő támogatottság mellett - tudnak megvalósulni, hanem abban is, hogy az ezen kutatásokból szerzett tapasztalatok alapján valóban elindulnak olyan programok, amelyek elősegíthetik, hogy a fiatalok az egészségükre tudatosabban ügyelve és az egészséges életmódjukat jobban szolgáló körülmények között nőhessenek fel.

Budapest, 2016. február 12.

Demetrovics Zsolt egyetemi tanár
Eötvös Loránd Tudományegyetem,
Pszichológiai Intézet


×