---

Tartalom

I. kötet

I. ETELKÖZI UT

BIZONYITVÁNYOK
I. Bizonyitvány. A' moldvai oláh nyelvben találtató magyar szók' sorozata
II. Bizonyitvány. Magyar lakosokat biró, vagy nevüket nyelvünkből kölcsönözte moldvai helységek' sorozata
III. Bizonyitvány. A' magyarországi besenyőkről
IV. Bizonyitvány. A' magyarországi tatárokról

FÜGGELÉKEK
I. Függelék. Magyar moldo-román és oláh viszonyok
II. Függelék. A' moldvai magyarok' 1851-dik evi statisticája
III. Függelék. Árpádkori magyar hadosztályok' nevei

II. KÖTET

II. LEBEDIAI UT
III. PARTHIAI KUTATÁS

FÜGGELÉK
A' parthusok' történetének korszaki vázlata
Kőnyomatok magyarázata

---

Bevezetés

"Mindenkinek meg van saját kedvencz eszméje" - illyest fejez ki némi magyar közmondás. Miért tagadnám? bennem is foganszott még gyermek időm alatt egy kedvencz eszme. Annélkül, hogy a' kerek föld' számos vidékeit be ne utazzam: mind silány, mind örömtelen lenne az élet: ez lebegett szemem előtt örökké. Melly dicső dolog országot világot látni! gyakran sohajték föl magamban szülőföldem' keskeny határa közé korlátolt állapotomban. A' képzelődés időnkint öregbültével szük lőn keblemnek a' haza, mellynek szélét hosszát még nem ismertem, átmérni gondolattal is alig tudtam. - Messzire, minél távulabb menendek, ha majd egykor független állást érlelend nekem is az idő. Ez volt gyermekkoromban irány nélküli vágyam; ez ringatá éretlen képzelgéseimet. A' gyermek ifjuvá lett; kötelességi munka, majd a' latin könyvek' lélekkinzó tanulása törpiték le a' fönrepdeső vágyakat. Engedelmességre inte a' szokás' nagy hatalmu parancsa, hogy én is, mint más kortársaim, iskolákat járjak és végezzek, mi nélkül e' honban ifjú embernek üdv és boldogság nincs. A' hő vágyak' kalandos álmait iskolai szünidők' örömei oszlaták- 's majd nyom nélkül repiték el. Haladva azonban tanulási ösvényemen, érteni kezdém, hogy zarándoklat nélkül könyvekből is élvezhetni a' messzi országok' ismeretét. Utleirásokra forditám figyelmem, azok lettek olvasmányim' legkedvesb tárgyai. A' jelennek ismerete a' multakkali combinatiót huzzák szükségkép maguk után, mi által kutatóvá, régiségbuvárrá legkönnyebben varazsoltatik az összehasonlitni szerető.

Iskolai pályám befejezésének ideje épen azon korral találkozék, midőn a' nemzetiség eszméje hosszas apathia után uj életre vergődni törekedett. A' nemzet jövője, jelene és multja, sok gondolkozó főt kezde foglalatoskodtatni az irodalom terén, mellyre a' maga korában roppant hatásu, 1817-dik évben megkezdett "Tudományos Gyüjtemény" nyilt mezöül, szabad közlönyül szolgált kinek-kinek. - A' történettudomány legnélkülezhetlenebb kellék a' nemzet' czélirányos fejlesztési eszközök sorában. Átvizsgálni a' multakat: ez kulcs a' jelenre és jövőre. Minő volt a' magyarnemzet' alakulási kezdete? honnan lőn származata? számtalan értekezésekben vitattatott meg vagy csak e' folyóiratban; de biztos eredmény 's határozott világositás nélküli okoskodás hordaték merőben halomra. Kutfőkből, hiteles kutfőkből kell mindezeket kinyomozni: e' gondolat vezetett arra, hogy nem ragaszkodva Pray, Katona, Fessler, Engel' stb. vezérállitásaihoz, korán magukat a' kutfőket, az egy- vagy közelkoru legrégibb irókat kezdém olvasni. Ezek sem elégitének ki, miután több helyeik homályos és a' régi lakhelyzet' ismeretére nézve kétes-kitételüek, vagy épen hiányosak, földeritést kevésbé adók. Gyermekkori vágyaim élledtek föl ekkor ujolag bennem. "Keletre kell utaznod, megvizsgálandó azon földet, mellyen e' szép hazát szerzette hős magyar elődök egykoron laktak; fölkutatnod az onnan ideköltözött ősök' történetére viszonyló emlékeket, mik a' mult idők' vastag homályba burkolt eseményrétegeire fénysugárt önteni képesek." Ezt tüzém éltem' egyik múlhatlan föladatáúl. - Igen; de az ifjút, az inkább ma mint holnap repülni vágyót ezerféle viszonyok bilincselék le, minélfogva elszántságának, erős föltételének ura nem lehetett. Hullámzva vonult el fölöttem a' viruló kor, annélkül, hogy keletfelé, a' régi magyar lakhelyek' határköveit látnom engedte volna a' sors. És ez igen jól történt; mert a' hajdankor' emlékeit buvárkodónak sok előismerettel szükség birnia; az összehasonlitás fokait, mi, régi, régibb és legrégibb, nagy gonddal tanulnia; 's eleve megismernie hü leirásokból azon földterületet, mellynek őstörténetét vizsgálandóul fölkarolja; ekkint eredményezhet csak duzs sikert fáradozása. Igen jól történt mondom, hogy ifju éveimben nem, de akkor mehettem keletre, midőn már Herodotustól kezdve a' régi történetirókat, a' honi és külföldi krónikákat, a' mennyiben tárgyamra vonatkozóknak találám, majd mind kellőleg megismertem, olvastam és egybevetettem.

Ezekből értheti a' szives olvasó, hogy jelen utleirás épen nem azon uti rajzok' sorába tartozik, miket Yorik érzékeny utazása' előbeszédében fölhord; 's hogy e' munka nem egyéb, mint a' magyarnemzet' őslakhelyének fölkeresése, kimutatása és történetére vonatkozó rokon tárgyak' kiemeléséveli ismertetése, gondos figyelmet forditva mindenha és mindenütt a' föld' lakóinak jelenkori állapotára.

Tudvák a' magyar Academia előtt, mind viszás körülmények előzék meg ez 1842-re kitüzött, de csak 1844-ben megkezdhetett utazást. E' tárgy ide szorosan nem tartozván, fölemlitését mellőzendőnek vélem.

Az akadályok' legyőzése után ütött végre 1844-dik év' tavaszán az óra, hogy utamhoz kezdjek, mellyet bizonyos, enmagam által kimért terv szerint valék végrehajtandó, nem levén senkitől utasitással ellátva. Azon tartomány' mindenek előtti megvizsgálását szabtam magam elé, honnan a' magyarok Árpád' vezérlete alatt a' Tisza és Duna vidékére jövének; jöttek pedig az ugy nevezett Atel- vagy Etelközből; minek a' mai Moldva és Beszarabia felel meg. Azután következik Lebedia, honnan a' mondott Etelközbe vergődtek. Valamint megismerni amazt, ugy ennek holvoltát kipuhatolni, meghatározni, és netalán még fönlevő emlékeit megvizsgálni vala legkivánatosb eredetünk' egy nevezetes hézagának kipótlására. Ezen tartományok' megjárása után valék menendő egy, még ekkorig nevéről nem ismert vidékre, honnan legrégebben költöztek nyugot felé, és eredeti fészkükül tartandó. A' befejezett müködéshez képest három szakaszra oszlik e' munka.

I-ső: ETELKÖZI UT.

II-dik: LEBEDIAI UT.

III-dik szakaszban: PARTHIAI KUTATÁS, - vagyis a magyar nemzet' onnan származásának bebizonyítása, mint a' fönebbiekből és történeti emlékek összeillesztéséből vont eredmény, foglaltatik.

...

---