---

Tartalom

ALMÁSI MIKLÓS: A FILM ÉS A MŰVÉSZI ÉLMÉNY SZÜLETÉSE (GONDOLATOK A FILMHATÁS ESZTÉTIKÁJÁHOZ)
Előszó
Egy új művészet "nyelve"
  Vizualitás és aktivitás
  Az "eleven tárgyak" vonzóereje
  Montázs, szimbólum, képfunkció: a láthatóvá tett láthatatlan
  A rész és egész dialektikáját a látszat felbontása
A film mint esztétikai egység
  A valóság filmszerű visszatükrözésének sajátsága
  Spontán hatástól a művészi élményig (A közvetlen hatás technikája - a giccs)
Út a tartalom felé, a filmszerű megjelenítés
  Néhány vonás a filmszerű tartalom "határaihoz" (Mi az, amit már nem tud ábrázolni a film?)
  A cselekmény a drámában és a filmen
  A gesztus, mint filmszerű kifejezésmód
  A gesztus: az ábrázolás és művészi hatás centruma
A világ, melyet a film bemutat
  A véletlen, mint élettény és mint formáló elv
  A tipizálásról
  Tragédia és komédia a filmen
  A világkép evokációja
  A film nyilvános hatása
A film és a mai élet
  Elavulás és maradandó hatás
  Az utóhatás és a film társadalmi szerepe

GYERTYÁN ERVIN: A MÚZSÁK TESTVÉRISÉGE ÉS A FILMMŰVÉSZET
Bevezetés
A múzsák testvérisége
Öt álláspont és a hatodik
Utolérte-e Achilles a teknősbékát
A konfliktus konfliktusáról
Laokoón és a szurkoló
A film és az esztétika koordináta rendszere

HERMANN ISTVÁN: A FILM TÁRSADALMI FELADATA ÉS SZEREPE
Előszó
A szintetikus művészet elmélete
A filmművészet forrásai és igényei
A film, mint modern művészet
Film és színház
A műnemek és a filmművészet

---

Előszó

Elsőízben kerül sor arra, hogy a "Filmművészeti Könyvtár" sorozatában magyar szerzők filmesztétikai munkáit publikáljuk. Örvendetes esemény ez, annál is inkább, mert a magyar film-szakirodalom az elmúlt 50-60 évben nem nagyon bővelkedett megfelelő színvonalú és mennyiségű filmkiadványban. Sajnos, a felszabadulást követő esztendők sem hoztak gyökeres fordulatot ezen az elhanyagolt területen. Közismert, hogy Balázs Béla két könyvén kívül alig látott magyar filmtörténeti vagy elméleti munka napvilágot.

A Magyar Filmtudományi Intézet fontos feladatának tekinti a kiemelkedő külföldi filmesztétikai könyvek fordításán és kiadásán kívül, a hazai filmesztétikai kutató munka fellendítését és eredményeinek közrebocsátását is. Ezért komoly erőfeszítéseket tesz, hogy ebbe a munkába bevonja mindazokat a kutatókat, kritikusokat, filmszakembereket, akik szívügyüknek tekintik a magyar film fejlődését, még ha az esztétika más területén is kezdték munkásságukat. Ez a kötet szerény kezdet csupán, mégis első hazai jele annak a megélénkülésnek, amely a film elméleti és történeti problémáinak tisztázása körül ma világszerte kialakult és amelyből a magyar filmesztétika sem vonhatja ki magát.

A három tanulmány a filmelmélet más és más területein próbálja felvázolni egy lehetséges marxista szellemű tudományos kiindulópont körvonalait. Az első a filmhatás sajátos vonásaival, a film és közönség viszonyának újszerű problémáival foglalkozik, a második tanulmány a film és a többi művészet közötti kapcsolattal, a filmábrázolás törvényszerűségeivel, végül a harmadik a film társadalmi helyét keresi, a filmművészetet létrehozó korszükségletek felkutatásával. Olyan kérdések ezek, melyeknek dialektikus materialista, marxista igényű feldolgozására még a nálunk fejlettebb, külföldi szakirodalomban is kevés kísérlet történt. A filmesztétika mai napig legnagyobb hiányossága, az esztétikai kérdések összekeverése a technikai problémákkal. Ezek a tanulmányok végre súlyt helyeznek arra, hogy valóban tartalmi kiindulópontok alapján, a valóság követelményeit szem előtt tartva közelítsék meg a legfontosabb esztétikai vonatkozásokat.

Tudjuk, hogy ma is sok előítélet, félreértés, idejétmúlt elmélet veszi körül a filmművészetet, éppen a film alapvető sajátosságainak félreismerése, esztétikájának kidolgozatlansága miatt. Reméljük, hogy ezek a tanulmányok, a maguk szerény módján, hozzájárulhatnak ahhoz, hogy az alkotómunka és a kritikai gyakorlat számára is fontos kérdések sora tisztázódjon és reméljük, hogy a film iránt érdeklődő olvasók is haszonnal forgathatják.

---