Tétel adatlapja
VisszaCÍMLAP

Kolmár József

Próbatétel a' magyar helyesírás philosophiájára



Előszó

A' Helyesírás módjának törvényjeit keresni, fejtegetni, és azokról Oktatást adni: száraz és unalmas munka. Sokszor tsak egy betütskének mivoltáról, annak helyes, vagy helytelen írása módjáról is, hoszszasan kell beszélnünk. Ezt a' betűfejtegetést, a' tápláló, és kedves ízű eledelekhez szokott lelkek, igen soványnak és ízetlennek találják. De a' nagy tzél meg érdemli a' munkát; a' reménylett haszon megjutalmaztatja a' fáradságot. Minden Literatúrának első fundamentoma a' Helyesírás mestersége. Hogy hogy dolgozhatnának a' remek elmék valami jót, szépet és nagyot azonn a' Nyelvenn, a' mellynek már tsak az Orthographiája is kétséges és bizonytalan? Hogy hogy tarthatna az ollyan Nyelv számot arra a' ditsőségre, hogy a' tudós nyelvek sorába számláltassék?

A' jelenlévő Értekezés Szerzője először tsak némelly futó gondolatit, a'vagy Incidentiájit kezdette papirosra tenni: de azok későbben mind jobban jobban kiterjeszkedtek, 's mintegy észre vehetetlenül a' Logicai rendnek, 's egymásból folyásnak útjába vágtak. Ekkor hát jobbnak találta a' Szerző, azokra is ki ereszkedni , a' mellyeket első gondolatja szerént nem akart vala illetni: hogy a' mennyire lehet, közelítsen ez a' Munka egy rendbeszedett Egésznek tökéletességéhez. Igy nyerte ez, a Szerző elsőbb tzélozásának ellenére, azt a' hoszszúságot, a' mellynek tsak ez a' gondolat szolgálhat mentségül, hogy az a' Tiszteletre méltó Hazafi, a' ki a' Nemzeti Muzeum által feltett három Kérdésekhez, ezt a' Magyar Helyesírást illető negyedik Kérdést ragasztotta, olly liberális volt, hogy a' beküldendő Értekezéseknek kiterjedési mértékét meg nem határozta, és a' munkálkodók eszét 's kezét meg nem kötötte.

Most már, mikor ez a' Munka ennyire terjedt, örömest kívánna ennek a' Szerző más forma alkotást adni, és ezt az Egészet, Részekre 's Fejezetekre osztvánn, ennek Systematikosabb külső tekintetet szerezni: de arra, terhes hivatala miatt érkezése nem lévén, megelégszik azzal, hogy §§ okra osztotta ezt az Értekezést, a' mellynek egész folyásában a' világos rendet (lucidus ordo) mindenek felett megtartani törekedett.

A' rövidség és könnyenn érthetőség tekintetéből, megtartotta ez az Értekezés az illyen Grammatikai Mesterszókat; Nomen, Verbum, Adverbium, Gerundium 's a' t. mint szintén néha ezeket is: Vocalis, Consonans, Syllaba 's a' t. sőt a' Zsidó Grammatikából vett Dagess névvel is, e' helyett: Megkettőztetés, Könnyebbség okáért, élni nem irtódzott.

A' Szerző nagy mértékbe meg leszsz jutalmaztatva, ha hogy Hazánk Tiszteletre méltó Tudóssai, az ő próba munkáját kedvező figyelemre, és arra a' szerentsére méltónak ítélik, hogy ez, a' mi Nemzeti Literatúránk tsak legkisebb ágazatjának is világosítására, 's tellyesebbítésére, eszközül szolgálhasson.


×