Teleki József
Eggy tökélletes magyar szótár' elrendeltetése, készítése módja
TARTALOM, BEVEZETÉS
Tartalom
Bevezetés
Első rész. Eggy tökélletes magyar szótárnak leghelyesebb belső elrendeltetése
Első Szakasz. Eggy tökélletes szótárnak képzete bővebben meghatároztatik és nyelvünkre alkalmaztatik
Második Szakasz. A' szótárba tartozó eggyes szavak
Harmadik Szakasz. A' szók grammatikai természetének kifejtéséről, meghatározásáról
Negyedik Szakasz. A' szavak értelmének körülirásáról
Ötödik Szakasz. A' szónemzésről
Hatodik Szakasz A' szótárban megkivántató rövidségről
Második Rész. Mimódon lehet eggy tökélletes magyar szótárt legjobban és legkönnyebben alkotni
Első Szakasz. Minden tökélletes munka időt kiván, annyival inkább eggy szótár
Második Szakasz. Az eddig hazánkfiai és a' mennyibe a' dolog természete megengedi az idegenek által is tett fáradozásoknak használásáról
Harmadik Szakasz. A' szótárunk alkotásában minden élő hazánkfiainak részvétele
Negyedik Szakasz. A' szótár szerkeztetőiről
Ötödik Szakasz. A' szótár végtökélletességének megadásáról
Hatodik Szakasz. A' szótár kidolgozására és kiadására megkivántató pénzről
Bevezetés
Az idegen nyelvek megtanúlásának kivánsága vezérelte legelőször az embereket az újabb világban a' Szókönyvek készitésére. Honni nyelvét, a' mennyire arra valakinek szüksége vólt, minden már annya tejével beszopta, és értelmének lassan lassan történt kiterjesztésével, tökéletesedésével, nyelvének is esmérete napról napra nőtt észrevehetetlenül, a' nyelv által tanulván meg esmérni a' tárgyakat, és ezek viszont a' nyelv esméretére vezérelvén. Itt tehát a' nagy természet, az ember belsőjének észrevehető változásai pótolták ki a' Szókönyvek hiánosságát. Az emberek nőttön növő kimiveltetése mindazáltal, a' deák nyelvnek széles elterjedése, a' tudományokra kikötőleg való használása, a' külömböző Nemzeteknek kereskedési öszszeköttetesök a' honni nyelv mellett más idegen nyelvek kivált a' Deáknak tudását is szükségessé tévén, unalmas, sőt terhes vólt az anya természetnek, az emberi gondolatok és érzelmeknek kimerithetetlen szótárját még eggyszer keresztűl nézni, erre eggy egészszen új emberi kor is alig lévén elégséges. Könnyebbnek tetszett, sőt valóban is könnyebb vólt, a' megtanúlandó nyelvet a' már megtanúlt honnival öszszehasonlitani és ez által amannak esméretére vezéreltetni. Ezen észrevétel több, hazafiaknak a' szükséges idegen nyelvekkel való esmeretségök és az irás mesterségének nagyobb terjesztése adott a' legelső Szótároknak lételt, mellyeket a' több nyelvekkel esméretes tudósok a' végett készitettek, hogy az egygyik nyelv szavainak értelmével az azt nem tudó ember társaikat könnyebben megesmértessék, a' honninak szavait vévén segitségűl. Az illyen első szókönyvek tehát, valóságos tzéljok szerént, tsak az eggyes szavak értelmét magyarázták meg az esméretesnek feltett nyelv azon szavaival, mellyek azoknak leginkább megfeleltek; ezen kivűl legfelyebb azoknak némelly Grammatikai tulajdonságaira tévén figyelmetessé a' nyelvek tudása után szomjúhozó olvasót.
Illyenek a' magyar nyelvről szólló minden szókönyveink és nem kis szégyenünkre válik, hogy még ennél nem mentünk tovább. Illyen Pesti Gábornak hat nyelvű, illyen Fabricius vagy Kováts Balázsnak Deák Magyar, illyen Faustus Verantiusnak öt nyelvű szókönyve mellyek még a' tizenhatodik, - illyen Molnár Albertnek Deák, Görög és Magyar Dictionariuma, melly a' tizenhetedik, - illyen Páriz Pápainak Deák Magyar és Magyar Deák Szókönyve, melly a' mult Század elején jött legelőször ki, és későbbre többször is megjelent; illyen végre Márton Jósefnek a' mi emlékezetünkre kidolgozott és már több kiadásokban elterjesztetett Lexicona. Ezekben az idegen, főként pedig a' Deák és Német nyelvek megtanulásának hazánkfiaira nézve való könnyebbitése a' fő tzél, nyelvünknek az idegenekkel leendő megesmertetése tsak valamennyire tárgyaztatván. Igaz ugyan és tagadni nem lehet, hogy ezek közűl az útólsóbbak, mind a' felvett és megmagyarázott szavak számára, mind pedig az eggyes szavak értelmének helyesebb meghatározására és talám az egész munka elrendeltetésére nézve az előbbenieknél tökélletesebbek, haszonvehetőbbek, de mind a' mellett is mindennémű szükségeinknek, a' nyelvek visgálásában tett előmenetelek szerént méltán formálható kivánságainknak nem felelnek meg. -
Az első szókönyveknek tzéljok ugyan is az emberek bővebb kimiveltetése által eggy új erányt, eggy nemesebb tárgyat nyert. A' Dajkáinktól tanúlt honni nyelv, ez anya természet, az emberi Gondolatok és érzelmek sok oldalú szókönyvéből megmagyarázat honni szavak értelmére nézve, mindég tétovázó, mindég bizonytalan maradt, és a' kétséges szokáson épűlt nyelvbéli tudományunkkal, a' munkálkodásaiban nagyobb bizonyságot, tökélletesebb határozottságot kivánó emberi elme nem elégedett meg. Tudni ohajtott mindent a' mi az eggyes szavakról megjegyzésre méltó, azoknak valóságos és szorosan meghatározott értelmöket, használásoknak külömböző módját és egész természetöket, Grammatikai tolajdonságokat úgy, mint eredetüket és külömböző történeteiket. A' hazafi kívánta tulajdon nyelve által honni szavait jobban, allaposabban megesmérni. - Erre a' Grammatikák, mellyek az egész nyelv alkotását tsak némelly közönséges szempontokból tekintvén, az eggyes szavaknak különös természetök megvisgálásában nem ereszkedhetnek, nem valának elégségesek; ezen nagyobb kivánságnak az eddig készűlt szótárok, mellyek tsak az idegen nyelvek tanúlásának könnyebbitését és az idegenekkel nyelvünknek leendő megesmértetését tzélozván, az eggyes szavaknak az idegenekkel való hiános és a' dolgot ki nem meritő öszszehasonlitásához kénytelenek folyamodni, épen nem felelének meg. Így támadtak azon tökélletes nagy Szótárok, mellyek a' nyelveknek minden kintseit magokban foglalják, és kivált a' hazafiaknak a' honni Beszéd minden elrejtett titkaiban való beavatásokat erányozzák.-
Az illy Szótároknak kerűlhetetlen szükségét minden pallérozottabb Nemzetek általlátták és azért mindeggyik ügyekezett eggy illyent késziteni. Igy támadott minden Europai nyelvek között legelőször a' Crusca nevezetű nyelvmivelő társaság fáradozásai által az Olaszoknak hirlett nagy Szótárjok. A' Frantzia Akadémia, felállitása után nem sokára, legelső kötelességének tartotta, az Olaszok példája után törekedni. Ezeket nyomba követték a' Hollandok és Spanyolyok, amazokat Kramer, ezeket a' Spanyoly Királyi Akadémia ajándékozván meg eggy tökélletesebb szótárral. Az Anglusok e' részben tovább maradtak hátra, de abbéli hiánosságokat annál szebben kipótolta a' fáradhatatlan szorgalmú Johnson, ki Sharidanban eggy érdemes követőre talált. A' Németek között Adelung volt a' legelső, a' ki honni nyelvét olly nagy szerentsével szedegette eggy illy tökélletes szótárba, őtet az újabb időkben kevesebb szerentsével követte Campe, minden idegen nyelvekből vett kifejezéseket kirekesztvén és eggy különös darabban foglalván. - A' Muszka szabad tudományos társaság, melly 1771. támadott, által látván az illy szótároknak nagy hasznokat, a' Muszka Nemzetet azzal megakarta ajándékozni, de 1780-be megszűnvén, kénytelen vólt munkáját félbeszakasztani; a' Muszka tudományosság ezen hiánosságát mindazáltal kipótolta azon társaság, mellyet Daschkow Hertzeg Aszszony alkotott 1785. Majd minden pallérozott, sőt még a' miénknél kevesebbé mivelt Lengyel nyelv is ditsekedhetik illyen szótárral, tsak a' Magyar, tsak a' mi kedves Honni nyelvünk vagyon annak szűkiben. Pedig tagadni nem lehet, hogy a' nyelv további kimiveltetésére, ha örökön örökké setétségbe tapogatni nem akarunk, szükségesképen tudnunk kell, hogy az mire ment eddig, esmérnünk kell annak mostani állapotját a' maga egész kiterjedésében; mi vezethetne erre bizonyosabban, mint eggy illy Szótár? Ez mutathatja meg hogy az miben bő, miben szűk, hol kell és hol nem kell bővitenünk; ez teszi nyilvánságossá az Analogyiának a' nyelv gazdagitására olly szükséges szabásait, a' szavak nemzésében eddig megfogadott törvényeket, az eggyes esetekben kifejtvén. E' nélkűl az eddig tett újitások és alkotott új szavak eggy nagy egészben nem foglaltathatnak, elégségesen nem rostáltatván meg és azoknak foganatossága mindég egyedűl a' lassan mászó nyelvszokástól fog függeni. E' nélkűl a' legszorgalmatosabb iró sem kerűlheti el, hogy némelly hibás szavakat ne fogadjon el, némelyekkel helytelen értelmökbe és roszszúl ne éljen, minden eggyes szavaknak kedvéért a' régi és mostani üdőknek legjobb iróikat nem hányhatván fel, hogy azokból a' szükséges utasitást kivehesse, mellyet eggy illy szótárból könnyű bajjal nyerhet. Mindaddig tehát mig eggy illy szótárunk nem lesz, nyelvünknek szerentsés további kimiveltetését, eddig tett fáradozásainknak kivánatos foganatosságát nem reménylhetjük, és mind addig a' nyelvre nézve minden tekintetben Klaszszisos munkákat tudóssainktól nem várhatunk.
Az illy tökélletes szótároknak kerűlhetetlen szükségét sok tudós hazánkfiai által látták, és azért munkálkodtak is azoknak készitésében. Kalmár György a' legelső vólt ki arról gondolkodván nagy etymologyjai Magyar szótárát el is készitette; Rath Mátyás hasonlókép fáradozott a' Magyar szavak szorgalmatosabb öszsze keresésében; Balog Sándor és Frabritz Jósef Győri Profeszszorok sok fáradozásokkal öszsze gyűjtögették a' Magyar szavakat és szóllásokat. Verseghi Ferentznek is igen szép készűletei vagynak eggy kidolgozandó tökélletes Magyar szótárra, Kassai Jósef pedig Adelungnak utmutatásai szerént készült Magyar Diktzionariumát tökélletesen elkészitette. Mind ezen munkák nagy részint nem hajtathatának végre, és a' mennyibe elkészűltek is nem jelenhetének meg, elég pártfogókra nem találván. Ezeken kivűl némelly tudóssaink eggyes apróbb munkáikban szép megbetsűlhetetlen materialékat közöltek az olvasó községgel, mellyek a' kidolgozandó tökélletes szótárban igen helyesen használtathatnak, és a' mellyekről a' magok helyöken emlitést tenni el nem fogjuk mulatni. Mind e' mellett is mindazáltal eggy nagy, az egész nyelvet magában foglaló Szótárunk hiánossága nem pótoltatván ki, és annak szüksége napról napra érezhetőbb lévén, elégséges háládatosságunkat nem bizonyithatjuk meg a' Martzibányi Nemzetség által nyelvünk előmozditására rendelt hagyományjára ügyelő tudós küldöttségnek az eránt, hogy a' többek között figyelmetességét ezen nevezetes tárgyra is forditotta, az 1817-dik esztendőre a' következendő jutalom kérdést tévén fel:
"Mellyik volna azon legalkamatosabb mód, melly szerént eggy tökélletes Magyar Szókönyvet (Lexicont) lehetne késziteni? Ki kellene e ennek a' nyelv régiségeire és a' tartománybeli szavakra 's szóllásmódokra, vagy a' magyar nyelvnek külömbféle Dialectussaira is terjedni? Mellyik legrövidebb úton lehetne a' legalkalmatosabb módot végre hajtani?"
Ezen jutalom kérdés formája szerént három külömböző kérdésekre oszlik ugyan el, ha mindazáltal a' dolgot magát veszszük fel, abban tsak két külömböző osztályokra találunk. Az első illeti eggy tökélletes szótár foglalatjának, és egész alkotása módjának meghatározását, a' hová tartozik a' dolog természete szerént a' nyelvbeli Régiségek és Dialectusok mennyibe leendő felvételének megvisgálása is. A' második a' felállitott printzipiumok szerént alkotandó szótárnak legrövidebb úton való elkészitését tárgyazza. Ezen tekintetek szerént oszlik ezen jelenvaló értekezés is két külömböző részekre.