---

Tartalom

Ajánlás (Kovács Ferenc)
En habes, candide lector, huius seriei volumen ultimatum (Horn János)
Buda György: Életutam az ásványok, kőzetek és ércek világában
Cserna Zoltán: Tequila, tortilla, bakancs és kalapács
Horváth Ferenc: Szabadon és szabatosan
Németh Nándor: Ötven év visszaemlékezései
Parák Tibor: Életpályám
Somosvári Zsolt: Életút - visszaemlékezésekkel
Szatmári Péter: Életutam a geológiában
Trunkó László: Életutam - avagy miért volt hasznára a magyar földtannak, ha egy geológus hallgató elhagyta országát
Guy Turchany: A magam útját járom

---

Előszó

A "sorozat" 2010-ben megjelent 10. könyvében a szerkesztői előszóban már elköszöntem a Tisztelt Olvasótól. Joggal teheti fel most a kérdést, hogy miért veheti Ön most kezébe mégis az új kötetet. Ennek oka az, hogy a könyv megjelenése után több száz levelet, telefont, e-mail-t kaptam, amelyben kérték a folytatást, de a döntő lökést az adta, hogy számtalan új szponzor is jelentkezett azzal, hogy a "sorozat" folytatását támogatnák. Természetesen ennek nem tudtam ellent állni.

Ennek a könyvnek az olvasóközönsége is hasonló, mint a korábbiaknak, ezért csak nagyon rövid összefoglaló a "sorozat"-ról.

Előzmény

2000. november 23-án - kezdeményezésemre - Schalkhammer Antal (1946-2002) a bányászszakszervezet elnöke meghívta a szakszervezet éttermébe azokat a volt bányászati vezetőket, akik abban az évben ünnepelték 70., 75., 80. születésnapjukat. Az első meglepetés akkor ért, amikor minden meghívott elfogadta a meghívást és mintegy négy órán át tartó program alatt - az első óra kötöttsége után - szám érdekes, soha nem hallott történet hangzott el. Ez sarkallt arra, hogy a szénbányászat korábbi első számú vezetőit megszólaltassam és történetüket könyv formájában jelentessem meg.

Legnagyobb örömömre - egy kivétellel - minden volt meghatározó vezető vállalta a feladatot, a könyv kiadásához sikerült szponzorokat - ezek között voltam én is - megnyernem és 2002-ben megjelent az "Egy szakma tündöklése és hanyatlása avagy hogyan látják a szénbányászat elmúlt 50 évét azok akik művelték és irányították" c. könyv. A mű kereskedelmi forgalomba nem került, kiadását csak a nyomdai költség terhelte, senki semmilyen címen tiszteletdíjat nem kapott. A kötetet a megszólalók, a szponzorok, szakmai állami vezetők, az Országgyűlés, és az MTA könyvtára, a szakma akadémikusai, országgyűlési képviselői, a bányászati művelődési intézményei, a jelenlegi és volt bányászvárosok, községek könyvtárai, a szakirányú egyetemek könyvtárai és tanszékei, a szakmai tudományos egyesületek és a szakma jelenlegi és korábbi meghatározó személyiségei kapták.

A folytatás

A számomra váratlan fogadtatás adta az ötletet, hogy a munkát folytatni kell és ennek eredményeként jelentek meg a további kötetek - ezek címei a hátsó borítón olvashatók - természetesen hasonló feltételek mellett, azonban a nagy érdeklődés miatt 500, majd az utolsó kötetek már 600 példányban jelentek meg. A nagy érdeklődés miatt minden kötet az utolsó példányig elfogyott.

Egy-két gondolat

Sajnos majd, minden alkalommal előfordult, hogy egy-két felkért nem vállalta a megszólalást ismételt felkérésre sem, ezt mindig is sajnálni fogom. Az életpályák köteteiben minden esetben a megszólaló eredeti mondatai szerepelnek, soha semmilyen törlést, változtatást nem alkalmaztam. A külföldön élők anyagai is - néhány szó pontosításával - mindig tartalmi változtatás nélkül jelentek meg. Ez is bizonyítja, hogy az anyanyelvet nem lehet elfelejteni. Mikor e sorokat írom jutott eszembe egy volt évfolyamtársam (K. J.), aki 1956-ban mint ötödéves olajmérnök hallgató ment ki Svédországba, és miután kb. 14 év múlva hazalátogatott sokszor kérdezte tőlem, hogy "ezt hogy is mondják magyarul" (no comment).

Összegezés

10 év alatt a "sorozat"-ban 11 könyv jelent meg 3340 oldalon, melyben 22 akadémikus, 35 egyetemi tanár, emeritus professzor, 44 főhatósági, ill. vállalati vezető, főgeológus - köztük sokan az MTA doktorai - életútja olvasható. Minden könyvhöz ajánlás és szerkesztői előszó is tartozott. A "sorozat"-on kívül jelent a "Képeslap-bányászat" és a "Bányászati emlékhelyek" c. könyvem.

A most megjelenő könyv tiszteletpéldányait már sajnos több korábbi "megszólalónak" nem tudom átadni, de e sorokkal tisztelgek Budai László, Cseh Németh József, Fazekas János, Fekete Lajos, Hámor Géza, Meskó Attila, Neuberger Antal, Salamon Miklós, Szabó Nándor, Tóth István, Zsuffa Miklós emléke előtt.

A köszönet

Köszönetet mondok mindazoknak, akik a könyvekben megszólaltak, az ajánlások és epilógusok íróinak, a kiadást támogatóknak, a nyomdai munkát előkészítő és kivitelező dolgozóknak.

Lectori salutem

Budapest, 2011. január
Horn János

---