Maróthi György
Arithmetica, vagy Számvetésnek mestersége...
TARTALOM, ELŐSZÓ
Tartalom
Elöljáro beszéd
ELSÖ RÉSZ
A' Számoknak Jelentésekröl, Ki-mondásokról, és Le-irásokról: vagy NVMERATIOROL
MÁSODIK RÉSZ
A' SZÁMVETÉSNEK NEMEIRÖL Közönségesen
HARMADIK RÉSZ
Az ÖSZVE-ADÁSROL, vagy ADDITIOROL
PROBÁJA az ÖSZVE-ADÁSNAK
A NÉMET vagy RHENES FORINTOKnak 's Krajtzároknak öszve-adása ... így mégyen véghez
A' Külömbféle MÉRTEKEKnek Öszve-adása így mégyen véghez
NEGYEDIK RÉSZ
A' KI-VONÁSROL, vagy SVBTRACTIOROL
PROBÁJA a' KI-VONÁSNAK
A' NÉMET vagy RHÉNES Forintokban 's Krajczárokban a' Ki-vonás így mégyen véghez
A' Külömbféle MÉRTÉKEKben a' Ki-vonás így mégyen véghez
ÖTÖDIK RÉSZ
A' SOKSZOROZÁSROL vagy MVLTIPLICATIOROL
Sokszorozó TÁBLA
PROBÁJA a' SOKSZOROZÁSNAK
A' NÉMET vagy RHÉNES Forintoknak 's Krajtzároknak Sokszorozását véghez viheted így
A' külömbféle Mértékeknek, Tsebreknek, Akóknak 's a' t. Sokszorozása
HATODIK RÉSZ
AZ OSZTÁSROL, vagy DIVISIOROL
PROBÁJA az OSZTÁSNAK
A' NÉMET vagy RHENES Forintok' 's Krajtzárok' Osztása így mégyen véghez
A' Külömbféle MÉRTÉKEK' Osztása-is illyen formán mégyen véghez
HETEDIK RÉSZ
A' HÁRMAS RÉGULÁROL, vagy REGVLA DETRIRÖL
PROBÁJA a' Hármas Régulának
NYOLTZADIK RÉSZ
A' TÖRTT-SZÁMOKROL, vagy FRACTIOROL Közönségesen
KILENTZEDIK RÉSZ
A' TÖRTT SZÁMOKNAK Öszve-adásáról, Ki-vonásáról, Sokszorozásáról, és Osztásáról, vagy Addditio, Subtractio, Multiplicatio, Divisio in Fractis
TIZEDIK RÉSZ
Némelly Számvetésbéli MESTERSÉGEKRÖL; minémüek
A' KÉTSZERES RÉGULA, Deákúl Regula Dupli, vagy Vulgaris
AZ EGYENETLEN OSZTÁS, Deákúl Divisio Inaequlis
A' TÁRSASÁG' RÉGULÁJA, Deákúl Regula Societatis
AZ ELEGYÍTÉS' RÉGULÁJA, Deákúl Regula Alligationis
A' MESÉS RÉGULA, Deákul Regula Falsi
TIZENEGYEDIK RÉSZ vagy TOLDALÉK,
I. A' Rhénes Forintok 's Krajtzárok körül való OLASZ PRAKTKÁROL
II. A' PARASZT SZÁMVETÉSRÖL,
III. AZ ÖLökre, LÁBakra és UJJakra Való Számvetésröl
MUTATO TÁBLÁJA
Az ollyan dolgoknak, a' mellyeket sem a' Részek elejin, sem a' Pagináknak felsö lineájikban nem lehetett fel-jegyezni
Előszó
Minekutánna valami Magyar Arithmeticának ki-nyomtattatása, mind a' Tanúló Ifjúságnak mind másoknak hasznokra szükségesnek ítéltetvén, el-végeztetett, és reám bízattatott; úgy gondolkoztam elsöben, hogy tsak az eddig kézben forgott Magyar Arithmeticák közzül vészem-elö valamellyiket; és azt, imitt amott megjobbítván, ki-nyomtattatom. Vólt pedig kezem között három Magyar Arithmetica. Egyik a' Tolvaj Menyöi Ferentzé; melly mindenek elött esmeretes, és leg-inkább forog kézben. Másik az Onadi Jánosé, a' ki Kassai Oskola-Mesterségében, a' maga Arithmeticáját, ugyan ott Kassán, A. 1693. in 12-mo adta-ki. A' Harmadik leg-régibb: mert még A. 1591 nyomtattatott Kolosváron, in 8-vo. Ennek az Irója vólt maga a Typographus; a' mint látszik, Német Nemzetböl való: mert a' maga Nevét fel-nem tette; hanem tsak ezt irja a' Könyvnek leg-végin: Meg-botsáss pedig a' vétkekröl: mert én Magyar nem vagyok. Isten éltessen. Octobernek 31 Napján. 1591. Typographus.
Ezen a' hármon kivül kellett még avagy tsak kettönek lenni mindeniknél régibbnek. Mert a' Kolosvári felöl e' van irva a' Titulusban, hogy az most újonnan a' Frisiusnak Magyar Arithmeticájából sok új és hasznos Példákkal ki-adatott. Melly Magyar Frisiustól külömbözö az a' Debretzenben nyomtattatott Arithmetica, a' melly azon Kolosváriban, pag. 147, vagy folio K 2. említtetik; mellynek Réguláji felöl azt mondja, hogy nem tudhatja, honnét vették légyen azokat.
Ezen az öt Magyar Arithmeticán kivül többnek nyomába nem akadhattam. Ezeket pedig méltónak ítéltem, így rövid szóval meg-említeni; hogy itt-is meg-maradjon emlekezetek: A' Debretzenit pedig nevezetesen azért, hogy ebböl ki-tessék a' Debretzenieknek már akkor-is a' Köz-haszonra tartozó dolgokban meg-mutattatott szorgalmatoskodások.
Én azt a' két leg-régibb Arithmeticát nem láttam: hanem úgy lehet gondolni, hogy azoknál nem fog alább-való lenni a Kolosvári; a' melly azoknak utánnok irattatott. A' Gemma Frisiusét ugyan láttam Deákúl; melly derék jó munka. De nem tudom, ha azon módon fordították-é Magyarra?
Az említett három Magyar Arithmetcát azért visgálóra vévén, tsak hamar észre vettem, hogy annak egyike sem ollyan, a' minémü nálunk kívántatnék.
Ugyan-is a' Tolvajé nem tsak felette hijjános, azért, hogy mind a' Fractiókat, mind sok egyéb szükséges dolgokat egészen el-hagyott; de annakfelette, ha igazat kell mondani, az egész munka igen sületlen, és a' sok szükségtelen szó-szaporítás miatt únalmas. Föképen pedig az, a' mellyet Deákúl irt, ollyan, hogy a' X-dik, vagy XI-dik Seculumban sem kellett volna alább-valót irni. Söt azt-is könnyü vólna meg-mutatni, hogy a' szegény Tolvaj maga sem igen értette az Arithmeticát.
Az Onadi János' Arithmeticája sokkal jobb a' Tolvajénál: és tsudálkozni lehet rajta, hogy a' Tolvajét háromszor-is (leg-alább) nyomtatták-ki; úgymint mint Debretzenben, Kolosváron, és Lötsén, (a' mint maga Tolvaj irja. pag. 40. a' Deák Arithmeticájában,) holott az Onadiét talám többször-sem annál az egyszernél. Mindazáltal ebben-is nagy hiba ez, hogy a Régulák, mint hogy mind Versekbe vagynak foglalva, ollyan homályosok, hogy nagyobb részét lehetetlen meg-érteni; ha tsak az ember vagy már az elött nem tudja; vagy a' Példákból nagy bajjal maga ki-nem fejtegeti, mint a' Mesét: mert a'Réguláknak semmi magyarázat nints utánnok téve. Továbbá minthogy a' Példákat mind a' Sz. Irásból akarta szedni, a' lett belöle, hogy igen kevés van alkalmatos Példa. Az igyekezet jó; de a' Sz. Irást nem az Arithmeticában kell tanúlni.
A' Kolosvári Arithmeticát sok dologra nézve, ama' kettönél, talám mindeniknél jobbnak lehet mondani. De tsak ugyan ebben-is igen sok változást kellett vólna tennünk, és hol ki-hagynunk, hol bövítenünk s ha ugyan tsak a' közönséges haszonra kellett volna alkalmaztatnunk.
Minekokáért végtére reá-szántam magamat, hogy inkább egészen újonnan irok egy Arithmeticát, úgy, a' mint leg-jobbnak gondolhatom: mellyet, Isten jóvoltából, ímé el-is végeztem.
...
Irtam Debretzenben, A. 1743. Karátson, havának 12-dik Napján.
M. G.