Tartalom

Ajánlás

Gaston Gréhangenak.

Sok idő múlt el, kedves barátom, a mi gyermekségünk óta, de akkori szeretetünk mindmáig nem változott. Szívünk, lelkünk felhőtlen barátságának emlékéül jól esik nevedet irnom ama könyvemre, melyet te valamennyi között legjobban szeretsz. E könyvben mondtam el legőszintébben: miként gondolkozom korunk erkölcsi életének egynéhány legfőbb problémájáról. Alkalmasint ez az őszinteség ragadt meg téged, a legbecsületesebb, legigazabb embert, akit valaha ismertem. Bárcsak védelmezője lehetnél e könyvnek amaz olvasói előtt, akiket a rajz némely merészségei s az analizis némely kegyetlenségei megriasztanak! De akármi is legyen a közvélemény itélete a Bűnös szerelem-nek neveztem lelki betegség ez aprólékos diagnózisáról: e regénynek előttem mindig megmaradt az a nagy érdeme, hogy neked tetszett s új alkalmat adott megmondanom kedves Gastonom, hogy örökké hü barátod vagyok.

Paul Bourget.
Párisban, 1886. februárius 2-án.