---

Tartalom

BEVEZETÉS

ONTOLÓGIA + FENOMENOLÓGIA = FILMOLÓGIA
A valóság mása vagy más valóság
  Tényleges és ábrázolt valóság
Valós és valószerű
A tárgy és képe hasonlósága
  Azonosság vagy különbözőség

HISTORIO(SZEMIO)GRÁFIA
Cselekmény, elbeszélés, képmező'
  A színpad vonzásában
  A cselekmény a középpontba kerül
  A cselekmény halott (?), éljen a cselekmény!
  A már-nem irodalmi és még-nem filmi
A látvány tartománya
  Az érzékenységről
  A mélységélesség a hangosfilmben
  Mélységélesség és képminőség
  A szín világa
  A film "nyelvtana"
  Metaforák nyomában
  A filmi kifejezés
  A film "egységei"
A királyi montázs
  Az egységek elrendezése
  A nagy szintagmatika
  A tagolás jelölése a filmben
  Az élesvágás
A trükk nemcsak trükk
  Különleges filmi eljárások
  Technika és ideológia
  A mélységélességről még egyszer
A hang tartománya
  A hangosfilm születése
  A hangzás kódjai
  A hangzás valószerűsége
  Zene a filmben
  Filmek zenére
  A beszéd funkciója a filmben
  A némafilm "beszédes" nyelve
  Az inzert
  Némafilm/hangosfilm
Ki beszél itt?
Én és Ő: A személyiség nyelvtani kategóriája
  Ricciotto Canudo: A film a hetedik művészet
  Luis Delluc: A film sajátossága a fotogénia
  Jean Epstein: A négy dimenziójú film
  Germaine Dulac: A film maradjon tiszta!
  André Bazin: A fenomenológia diadala
  Jean Mitry: Az esztétika és a pszichológia harmonikus házassága
  Noël Burch: A forma kultusza
  Strukturalizmus és szemiotika: a változást hozó hatvanas évek
  Traumatikus egységek a filmben
  A filmi jelölő és jelölt
A filmkép harmadik jelentése
  A jelölőnél nagyobb egységek a filmben
  A fotogramról
  A harmadik jelentés
  Christian Metz: A film strukturalista szemiológiája
  Nyelv és film
  Új film - új szemiológia
  A generatív filmszemiotika

SZINTAGMATIKA
A ruházat mint filmbeli kód
  A mátrixokra szétbontott korpusz leírása
  A korpuszban található osztályok, illetve fajták megoszlása
  A változók osztályozása mátrixok szerint
  A beállításokban található mátrixok és változók száma
  Az értékek megoszlása osztályok szerint
  Tipikus kapcsolatok
  Jegyzetek

PSZICHO(SZEMIO)ANALITIKA
A pszicho/szemio/analitika és a film
A forgatókönyv tudatalattija
  Csapások
Tükör és kulcslyuk
  A szem metaforája
  A film idealista elmélete
  Szubjektív beállítás
  Tekintetek
  A szemlélés szenvedélye
A leselkedő további viszontagságai
  A fétis színre lép
  A technika fétise avagy a fétis technizálása
  A képmező fetisizálása
  Oh, elmélet!

EPISZTEMOLÓGIA
A film és tudománya
  A széptan már nem elég
  Visszatérő problémák
  Tudományt a film kutatásában!
  Egy példa, amely talán bizonyít
Egy diszciplína hajszálerei
A filmtörténetírás útvesztői
  A filmtörténet is tudomány?
  Két feltevés, amely előbbre visz
  Ismeretelmélet és önvizsgálat
  A film(történet) tudománya
  "Cinéma" versus "film"
Film és filmművészet
  Művészet-e a film?
  Művészet-e a film egyedi megnyilvánulásában?
  Film és filmalkotás
  A sajátosság kérdése

---

Fülszöveg

Amikor kinyílt az üzem kapuja, és kiáradt az utcára a munkától fáradt, de mégis fürge mozgású embertömeg, s felém közeledett (...), majd néhány perc múlva a pályaudvarra befutó vonat, szinte átfúrva a vásznat, elgázolni készült bennünket (...), valamennyien kővé meredve bámultuk a csodát" - írta a közönség soraiban helyet foglaló Georges Melies. Valami különös történt, olyan, ami mindaddig nem esett meg még. Valami különleges élmény, ami merőben különbözött a színpad varázsától, a bódékban látható olcsó, szemfényvesztő mutatványoktól. Más volt ez a látvány. Valami sajátos született a mechanika, kémia, az optika varázsa folytán, s az emberiség (kultúr)történetének új szakasza kezdődött el.

A látvány forradalmával kezdődött, a tudat forradalmával folytatódott, és a lélek forradalmával fejeződött be az emberiség történetének XIX. százada.

Száz esztendő telt el azóta, és az emberiség nem birkózott meg eme alapvető élmények feldolgozásával, megemésztésével. Véget nem érő folyamat ez az elmúlt száz év, amelynek során az ember gondolkodott, töprengett, próbálta feldolgozni magában és mások számára, mit jelentett ez az újdonság történetében. Lépésről lépésre araszolt előre a gondolkodás, a film fogalmának megértésében, a filmélmény érzetének értelmezésben.

A könyv, amelyet az olvasó a kezében tart, ezt, a megértés számára adott, feldolgozandó problémakör születését kíséri végig. Igyekszik megértetni és megfogalmazni a szerző elődei törekvéseit, illetve válaszát arra a mindannyiunkat foglalkoztató kérdésre: mi a film?

Ehhez kínál fogódzót az a néhány fogalom, amely a nézők kollektív tudatának benyomása és tévelygése során fogódzóul szolgált, illetve szolgálhat...

---