---

Tartalom

Felvezetés

1. A felnőttek képzésének és művelődésének története Magyarországon
1.1. Metodikai bevezető
1.2. A felnőttek képzésének és művelődésének hazai előzményei (-1772.)
1.3. A felvilágosodás korától a reformeszmékig - A művelődési-felnőttnevelési kezdeményezések megjelenése (1772-1825.)
1.4. Reformországgyűlések és szabadságharc - Az első szervezetek megjelenése (1825-1849.)
1.5. A kiegyezés előtt és után - Az alulról szerveződő mozgalmak kibontakozása (1850-1889)
1.6. A szabadoktatás kora és eszméi (1890-1918)
1.7. Felnőttképzés és művelődés a két világháború között és a második világháború időszakán (1919-44)
1.8. Művelődés és felnőttnevelés a második világháború végétől a rendszerváltásig (1945-89)

2. A felnőttek képzésével és művelődésével foglalkozó szakemberek képzésének története Magyarországon
2.1. A népművelők képzésének előzményei
2.2. A szakemberképzés múltja: a népművelőtől a művelődésszervezőig
2.3. A szakemberképzés a bolognai átalakulásban felnőttképzési túlsúllyal
2.4. A szakemberképzés újabb átalakulásai kulturális hangsúllyal
2.5. Európai dimenziók a szakemberképzésben
2.6. Szakemberképzésünk néhány konklúziója

3. Jelenkori szemelvények a felnőttek képzésében és művelődésében
3.1. Jelenkori fogalmi keretek a felnőttek képzésének értelmezésére
3.2. Az oktatás és felnőttkori oktatás rendszere
3.3. A felnőttkori kompetenciák és értelmezésük
3.4. A közösségek fejlesztése egykor és ma
3.5. Újszerű forma és tartalom a felnőttkori művelődésben: a közösségi művelődés
3.6. Települések közösségi felmérésének alapjai

Források
A szerzőnek a témával kapcsolatos, a kötethez felhasznált főbb publikációi
Ábrák jegyzéke
Táblázatok jegyzéke
Mellékletek
  1. melléklet: A felnőttek képzésének és művelődésének történeti áttekintése
  2. melléklet: Képmelléklet a felnőttkori képzés és művelődés történetéhez
  3. melléklet: A szakemberképzés 6 évtizede Debrecenben
  4. melléklet: A legfontosabb kompetenciák
  5. melléklet: A problémamegoldó modell sémája
  6. melléklet: Jelentősebb európai közösségfejlesztési szervezetek
  7. melléklet: Interjúvázlat minta közösségi felméréshez
  8. melléklet: Kérdőív minta közösségi felméréshez
Mellékletek jegyzéke

---

Bevezető

A felnőttek tanulása és művelődése mondhatni egyidős az emberiséggel. Amióta az emberiség létezik, folyamatos fejlődésben van, és ehhez a folyamatos tanulás és művelődés elengedhetetlen feltétel. A kötet megjelenésének évében, 2016-ban pedig 60 éves a felnőttkori tanulással és művelődéssel foglalkozó szakemberek felsőfokú képzése Magyarországon. Így a felnőttkori tanulással és művelődéssel foglalkozó kötet megjelenése nem is lehetne aktuálisabb.

Szervezett és széles tömegek részére elérhető tanulási és művelődési formákról - többek között a reformációra és a humanizmusra alapozva - a felvilágosodás időszakától beszélhetünk Magyarországon. Ezt a történeti ívet dolgozza fel a kötet első nagy egysége. A társadalmi-gazdasági események meghatározóak minden kor oktatása és művelődése terén is, de ezekről csak érintőlegesen teszek említést, mivel számos történeti és művelődéstörténeti kötet feldolgozta már ezt. A felnőttkori tanulás és művelődés történetének középpontjában a jeles kezdeményezések és jeles személyiségek állnak. Ezek a folyamatok és személyek több esetben évtizedekre meghatározták a felnőttek tanulását és művelődését, kihatással voltak a következő időszakokra. A történeti vázlat a rendszerváltás időszakáig dolgozza fel a felnőttkori tanulás és művelődés fő folyamatait, az ezt követő időszakról már több kötet is megjelent, amelyek az elmúlt évtizedeket értékelik vagy a felnőttkori tanulás vagy a művelődés terén (vö. Sári 2004, Farkas 2013 stb.).

A szakmává válásnak meghatározó eleme a szakmai képzés, a humán szolgáltató szakmák terén pedig a felsőfokú képzés kialakulása mérföldkő a szakmaépítésben. A 60 év alatt a felnőttek tanulásával és művelődésével foglalkozó felsőfokú szakemberképzésben számos változás történt. Többször változott a képzés neve, tartalma az adott időszak társadalmi-gazdasági, és természetesen oktatási és kulturális folyamataihoz igazodott. Ebben a folyamatban fejlődés és megtorpanás egyaránt tapasztalható. Ennek a tényszerű ismertetésére vállalkozom a második fejezetben a 60 év képzéstörténeti vonatkozásainak összefoglalásával.

A felnőttkori tanulás és művelődés hol egybefonódó, hol egymástól különváló szakmaterületként jelenik meg a történeti vizsgálódások nyomán. Hosszú időn keresztül a különböző alulról szerveződő művelődési formák voltak a felnőttek egyetlen tanulási, önnevelési eszközei, majd az egyre növekvő társadalmi igény hatására a felnőttek tanulása és tanítása önálló szakmaként jelent meg. Kialakultak a felnőttképzés történeti, szakmai és intézményrendszeri sajátosságai, ami tovább segítette a terület önállósodását. Számos területen azonban továbbra is érvényesül a szakterületek egybekapcsolódása, így például nem képzelhető el művelődési intézmény felnőttkori ismeretterjesztés, tanuló művészeti csoportok és információszolgáltatási területek nélkül, ami értelmezésemben mind felnőttkori tanulási formák. A kötet harmadik fejezete így olyan témaköröket vizsgál meg, amelyek a felnőttképzés vagy a felnőttkori művelődés egy-egy meghatározó területéhez tartoznak: a fogalmi alapok tisztázásától (felnőttképzés és közösségi művelődés témakörében) a két szakterület egy-egy meghatározó vizsgálati témáján át (felnőttképzés intézményi színterei, valamint a közösségfejlesztés története) a gyakorlati tevékenységekig (kompetenciák felmérése, valamint a közösségi felmérés alapjai).

Így jutunk el a történeti távlatoktól napjaink valóságáig. A kötet íve is mutatja: hatékony jelenkori fejlesztéseket csak a történeti folyamatokra tudunk építeni. Tanulmányoznunk kell egy folyamat, egy szervezet, egy település múltját (vizsgálatunk fókuszától függően), hogy hatékonyabbá tudjuk azt tenni, vagy fenn tudjuk tartani a hatékonyságukat fejlesztési tervekkel. "Aki felteszi a kolompot, az rázza is" - mondta a szakalapító Durkó Mátyásnak édesanyja sokszor. Durkó Mátyás feltette a kolompot a felsőfokú szakemberképzés megalapításával. Nekünk, tanítványainak, munkatársainak, a jövő nemzedék szakembereinek az a feladatunk, hogy "rázzuk": vigyük tovább a szakmai vívmányokat, a szakmai tudást, és építsünk rá egy hatékony, a mindenkori társadalmi-gazdasági folyamatokhoz alkalmazkodó, sőt sokszor előremutató felnőttkori tanulási és művelődési folyamatot.

---