---

Tartalom

Bevezető
Áttekintés a szolgáltatási rendszer 2002-2007 között történt változásairól
Falu- és tanyagondnoki szolgáltatás
Szociális étkeztetés
Házi segítségnyújtás
Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás
Családsegítés
Speciális alapellátások
Nappali ellátás
Bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények
A szociális szolgáltatások finanszírozása
  Az állami hozzájárulás változása
  A térítési díj szabályozása
Függelék
Ábrák jegyzéke
Táblázatok jegyzéke

---

Bevezető

A Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet (SZMI) - akárcsak jogelődei - rendszeresen készít olyan összefoglalókat, melyek azokon a statisztikai adatgyűjtéseken alapulnak, amelyeket a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) gyűjt be az Országos Statisztikai Adatfelvételi Program (OSAP) keretében. Jelen összefoglalót az SZMI Szociálpolitikai Igazgatóságán a Szociálpolitikai Elemző Csoport készítette.

A statisztikai összefoglaló a Szociális és Munkaügyi Minisztérium megrendelése alapján készült. Az eredeti felkérés a szociális szolgáltatások főbb adatainak 2002-től történő áttekintését célozta. Miután az SZMI a megbízást teljesítette, célszerűnek tűnt egy részletesebb elemzés kimunkálása a már elkészültek alapján, amely a 2002-2007 közti időszak folyamatairól rendelkezésre álló statisztikai adatokat árnyaltabban is bemutatja.

Az elemzés a személyes gondoskodás körébe tartozó szociális szolgáltatásokkal foglalkozik. Külön fejezetben ismertetjük viszont a szociális szolgáltatási rendszer finanszírozásának fontosabb elemeit, amelyre korábban még nem került sor, ezért ez a rész az elkészült munka újdonságának tekinthető.

Elemzésünk tagolása során a szociális törvény (1993. évi III. tv., továbbiakban Szoc. tv.) jelen állapot szerinti sorrendiségét követtük. A vizsgált időszakban a törvény fogalmi rendszerét tekintve is többször átalakult, ám ez nem feltétlenül jelentette az intézményrendszer tartalmi átformálódását, így lehetőség volt a statisztikai idősoros elemzésre. A vizsgált időszak kezdeteként igyekeztünk a 2002-es évet tekinteni, és ettől csak abban az esetben tértünk el, ha az adott szolgáltatás esetén az adatgyűjtés később indult. A vizsgált utolsó év 2007, azért nem későbbi év, mert az OSAP keretén belül történő statisztikai célú szociális adatgyűjtés csak jókora időbeli csúszással érhető el. Az OSAP adatgyűjtései elsősorban az egyes intézményekről gyűjtenek alapadatokat, magukról az ellátottakról csak nagyon kevés tényt rögzítenek aggregált formában. Ezért elemzésünkben mi is leginkább ezekre az adatkörökre térhettünk ki: az intézmények, férőhelyek, ellátottak (kliensek) és foglalkoztatottak számaira, valamint ezen abszolút számok alapján képzett mutatószámokra, illetve az intézmények fenntartók szerinti megoszlásaira. Az adatokat elsősorban adott időintervallumban vizsgáltuk, de fontosnak tartottuk a régiós bontást is a táblázatokban. Ennél mélyebb (megyei, települési) területi arányokat is bemutatnak a munkában közzétett térképek, melyek a Függelékben találhatóak.

Jelen munkánkhoz elsősorban a KSH-val való évtizedes jó kapcsolatoknak köszönhetően közvetlenül rendelkezésünkre bocsátott OSAP-adatgyűjtés intézménysoros adatait használtuk. Ezt egészítettük ki azokkal az adatokkal, amelyek az Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer (TeIR), illetve a Szociális Ágazati Információs Rendszer (SZÁIR) online rendszerein keresztül (teir.vati.hu) érhetőek el.

---