---

Tartalom

Mottó
1. Kiindulási alapok
2. Royal Raymond Rife által kifejlesztett készülék továbbgondolása
3. Boldogság, sikeres élet
4. A betegségek gyógyításával és megelőzésével foglalkozók jövője
5. A népesség szaporodása, túlnépesedés
6. "Feltétel nélküli" alapjövedelem
7. Matematikai modell
8. Alapjövedelem bevezetése egy országban
9. Alapjövedelem bevezetése a világ minden országában
10. Kérdések és problémák halmaza
11. Utószó
12. Mellékletek

---

Utószó

Oly sok hasznos és haszontalan dologra van ember, anyag és pénz ebben a világban. Csodálatos, hogy arra még nem jutott, hogy létrejöjjön egy olyan független nemzetközi központi kutató bázis, amely egy jól felszerelt központtal, s ehhez kapcsolódóan a különböző országokban megalakuló területi központok hálózatával rendelkezne, s amely azzal foglalkozna, hogyan lehetne egy boldogabb, szélsőséges anyagi differenciáktól mentes, kevés igen gazdag és nagytömegű szegény emberből álló emberi élet kialakítása.

Sok szakterületi kutatóintézet van a világon. Kémia, fizika, biológia, csillagászat, egészségügyi, stb. stb. szakterületekkel foglalkozók, de nincs egy komplexen a boldogabb emberi élet megteremtésével foglalkozó kutatóintézet, amelynek munkáját természetesen segíthetnék a többi, egy-egy szakterülettel foglalkozó intézetek is.

Az első lépés talán éppen az lehetne, hogy létre kellene hozni egy gyógyszer adatbázist, amely mindenféle gyógyszert tartalmazna, csoportosítva esetleg a szerint, hogy azok milyen betegségek gyógyítására alkalmasak, milyen mellékhatásokkal kell számítani, s azt is tartalmazná, hogy mely gyógyszerek egyidejű használata káros. Milyen nagymértékben segíthetné ez az orvosok munkáját. Beírja a számítógépébe az adott páciens betegségeit, problémáit, esetleg a számítógépen megjelenő kérdésekre is válaszokat ad, s a gépen megjelenne a kezelési javaslat. Vajon nem lehetne egy ilyen rendszert megteremteni? Fontosabb az egyre pusztítóbb hadászati eszközök fejlesztésére irányuló kutatás finanszírozása, s az emberek százainak ezzel történő foglalkoztatása.

Aztán egy másik fontos terület lehetne az emberi jellemzők, paraméterek, stb. adatbázisának a megteremtése. Első lépésként az orvos által mérhető paraméterek (vérnyomás, szívritmus, testhőmérséklet, stb.), valamint az esetenkénti laboratóriumi vizsgálatok eredményeinek a számítógépbe bevezetése (e laboratóriumi leleteket a laboratórium a gyógyszer adatbázishoz hasonlóan automatikusan szolgáltatná, tehát nem kellene azokat az orvosnak a gépbe beírni), s ennek alapján a központi rendszer megadná a lehetséges betegséget, illetve betegségeket, s kapcsolódva a gyógyszer adatbázishoz, javaslatot adna a gyógyításra.

A harmadik fontos terület lehetne az adott területekre vonatkozó célszerű alapjövedelem nagyságának a megállapítása, s a boldogabb emberi élet megteremtése. Ebben számos tényező mérlegelésére lenne szükség. Lakás, illetve lakhatás költsége, rezsi költségek, élelmiszerek és egyéb szükségleti cikkek áralakulása, a gazdasági lehetőségek, stb. stb. Sokat lehet olvasni napjainkban az alapjövedelem bevezetésének céljáról. De lehet-e, hogy az alapjövedelem célja az legyen, hogy lehetővé tegye valamilyen termelő vagy szolgáltató vállalkozás megteremtését az egyének számára? Ma még talán! De távlatilag, amikor a fizikai munka, a szolgáltatás, az adminisztráció mindinkább automatizálásra kerül, akkor már nincs értelme újabb ilyen irányú vállalkozások megteremtésének, hiszen nem lesz rájuk szükség. Az alapjövedelem célja éppen az lesz, hogy a munkából kiszorultak is megélhetéshez jussanak. Természetesen annak meglesz a lehetősége a továbbiakban is, hogy ezek az emberek sokat olvassanak, tanuljanak, megismerjék a világot, s valami újat, nagyon fontosat alkossanak, sőt annak is, hogy bizonyos feladatok elvégzését vállalniuk kellene, stb. Messze vezetne ennek fejtegetése és ennek kidolgozása a jövő feladata.

---