Tétel adatlapja
VisszaCÍMLAP

Kónya Lajos

Válogatott versek

TARTALOM, FÜLSZÖVEG


Tartalom


JÉGVIRÁG
(Egy csillag tűzzel ragyogott...)
A mi ifjúságunk
Böjtös vigalmam
A hitünk ne vegyétek el!
Kérdezd
Égrenéző kedveshez
Egész éltedben
Bolond Miska
Elli
Süketség
Mint a boldogok
Felvidéki napló: Utóhang
Édes
Eső, magány
Születésnapomra
Nőjjetek csak nagyra!
Érkezés

INTER ARMA
Hadicenzura
Kelepcében
Gólya költi
Mérték
Levél a Donról
Szívemre hull a pernye
Búcsúzó
Furcsa tavasz
Bujdosó ének
Egy messiásnak
Rossz szellemek

ZÜMMÖGŐ
Summások énekeltek (Bartók Béla emlékének)
Tatabánya (részlet)
Könyörgés
Csillag nélkül
Szép Anna lakodalma (részletek)
Apám
Levél
Mese az egyszeri gyerekről
Kínai zene
Szép ifjú asszony
Bogarak
Az anyag tisztelete
A Bükkben
Zümmögő
Rózsatolvaj

VALAKI NEVEMEN SZÓLÍT
Egynémely fuvolásoknak
Eső után az alkony
Kigyúl a nap
Asszony-avató
A világ és én
Műhely
A vámszedő
Számvetés
Egy elmaradt szüretre
Föld, kert, rigók
Pogány varázslat (részletek)
Szerelmes, engesztelő zsoltár
Háborús kesergő
Valaki nevemen szólít
Attila ijjasa
Keserves
Két arcom ég

NÉGY ÉV (ŐSZI SZÁMVETÉS)
Szivárvány
Egymás után elfutnak
Egy régi kapualjban
Évfordulóra
Kodály Zoltánhoz
Egyedül
Éji töredék
Zokogás
Nem lehet hűtlen
Apróhirdetés
Gótika
Eső
Hopszassza
Villámok útja
Márika
Négy év (Őszi számvetés)

ÉGEN-FÖLDÖN
Az ácsolatnak
(Pántolj engem két karoddal...)
A hitvalló
Szilvaevő
Szerelem, gépkocsi
Két hangon
Üröm
Égen-földön (részletek)
Tánc
A nyár vége
Gyáva
Árnyak
Jóremény-fok
Rend
Révület
Elég
Fenyő
Íme az ember

SZÁLLÓ MAGVAK
Profán sirató
Szikkasztó
Mi óvott téged?
Magyar
Könyörgés a fákhoz
Hamuban
Rőzselángok
Szálló magvak
István
Radnai emlék
Madarak
Anyanyelv
Jó éjszakát Magyarország
Egy kedves fecsegőhöz
Glória
Álom
Csingilingi
Egy magyar honvéd sírverse
Doma Róza sírjára
Kert
Régi temető
A népdal halála (Szervátiusz Jenő szobrára)
Szerelmes ének

GYÖNYÖRŰ ŐRÜLTSÉGÜNK
Törmelék
Gyönyörű őrültségünk
Pokol
Érkezés
Fojtogató
Csak a Nap
Rabságban
Kérlek
Út
Könyörgés
Az élő népdal
Szégyen
Virág
Utószó
A sereg végén
Lidérc
Így
Hűség

EPIGRAMMÁK, TÖREDÉKEK
Fohász
Számító
Megmentem az országot
Vajjon hogyan is lesz?
(micsoda akarat...)
(vihog az őrült, nem sejtvén a kínt...)
(Ejnye Jóska mér vagy kurva...)
Futó viharok
Aggodalom
Úrfi
Egy pincebeli lóca faragott feliratául
Kalászok
(Egy homály függ fejem fölött...)

UTÓSZÓ (Fehér Bence)



Fülszöveg

Egy költő életművéből válogatott kiadást készíteni mindenképpen nehéz feladat. Különösen nehéz a válogató dolga, ha e költő életművéből többszáz vers a mai napig kiadatlan, összkiadása nem létezik, és eddig nem volt válogatott kötete. Aki jelenleg Kónya Lajos költészetét akarja tanulmányozni, tizennyolc verskötetet kell kézbevennie, hogy e sokarcú, sokmúzsájú líra minden jelentős oldalára rápillanthasson.

Kónya Lajos (1914-1972) életében kora egyik meghatározó költőjének számított. 1949-56 közt kétszer is Kossuth-díjat kapott, később élvonalbeli ellenzéki volt. 1956 után több sors- és eszmetársával, költőbarátjával együtt tudatosan elhallgattatták és a közéletből kiszorították. Célunk az, hogy Kónya Lajos válogatott versei alapján ne kelljen tovább bizonygatni a költő irodalomtörténeti jelentőségét.

Akit az irodalompolitika, a kritika elhallgatásra ítél, s korán meghal - Kónya Lajos 57 évet élt -, arra majdnem teljes feledés vár, amíg a közélet erőviszonyai nem változnak. Nem csoda, hogy 1972-től 1990-ig alig lehetett Kónya Lajosról hallani, s azt is torzítva. Az is nehezen érthető, hogy 1990-től napjainkig sem került reflektorfénybe az életmű, azóta sincs újabb kiadása, és mindmáig nincs a köztudatban, hogy Tamási Lajos, Zelk Zoltán, Benjámin László, a fiatal Nagy László mellé állítandó, az ő jelentőségükkel mérhető költőről van szó. E könyv fő feladata ennek a torzító feledésnek a megtörése. A költői életmű legértékesebb részét, igazi mondandójának teljességét kínáljuk most az Olvasónak, hogy végre széles körben meg lehessen ismerni az igazi Kónya Lajost - írja az Utószóban Fehér Bence, a kötet szerkesztője.


×