Friedreich István
Gróf Széchenyi István élete
Tartalom
I. KÖTET
ELSŐ RÉSZ. 1791-1825
I.
Gróf Széchenyi István születése. A Széchenyi-család. Széchenyi György esztergomi, Széchenyi Pál kalocsai érsek. Széchenyi Ferenc
II.
Gróf Széchenyi István nevelése. Későbbi véleménye a korabeli nevelésről
III.
1. Belép a württembergi huszárezredbe (1809.). Részt vesz a győri csatában. Küldetése Komáromba
2. Katonáskodása a Liechtenstein-huszár- és a Mehrfeld-dsidásezredben
3. A drezdai és lipcsei csatában. Schwarzenberg fontos izenettel Blücherhez küldi. Bernadotte svéd trónörököst Blücher megbizásából a szövetségesek nevében a lipcsei csatában való részvételre birja
4. További részvétele az 1813. és 1814. évi francia háborúban. Párisban. Windischgrätz herceggel Turinba megy
5. 1814. június havában hazatér. Átveszi birtokait. Szórakozásai. Szerelmi viszonyai. 1814. nov. 30-án olaszországi útra indul. Részt vesz az 1815. évi olaszországi hadjáratban. A tolentinoi ütközetben kitünteti magát. 1815. júniusban hazatér
IV. Franciaországi és angliai utazás (1815. szept. 9.-1816. jan. 2.)
V.
Másfélévet itthon tölt. Érdeklődése a versenyek iránt. Második angliai útja: lóvásárlás céljából Londonba utazik (1816.). Anyagi zavarok. Széchenyi állítólagos versét anyjához, gróf Festetics Juliannához valószinűleg Lunkányi írta. 1817. május 18-án Milanóban állomásozó ezredéhez indul. Szerelme gróf Saurauné Hunyady Gabriella iránt. Szerelmi bánatában nagy utazásra szánja el magát
VI.
1. 1818. július 13-án Landschütz archaeologus és Ender festő kíséretében egy évig tartó olaszországi, balkáni és kisázsiai útra indul. Flórenc. Róma. Lelkesedése Canováért, kicsinylő véleménye Ferenczyről
2. Corfu. Milo. Manuel Marussa
3. Konstantinápolyban és Kisázsiában. A hazai viszonyokat illető reflexiói. Új élet vágya
4. Athén. Morea. Malta. Szicilia. Cataniában halálos veszedelemben forog. Véleménye a vallásról. Nápoly. 1819. június 25. Czenkre érkezik
VII.
Szerelme Meade Selina iránt. Szerelmi bánata lelki életét nemesebb irányba tereli. Látogatása Felsőbüki Nagy Pálnál (1820.). Katonáskodása Debreczenben és Biharmegyében. Lelki szenvedései. Még nem találja meg életcélját. A pest-budai állandó híd gondolatának csírája (1821.). Erdélyi útja, látogatása báró Wesselényi Miklósnál (1821.)
VIII.
Széchenyi a lóversenyek meghonosításán fáradozik. "Über die Zucht und Veredlung der Pferde" c. értekezése (1818.). Tervezetet készít a megindítandó lóversenyek számára: Einstweiliger Vorschlag der Gesetze und Regeln des in Ungarn einzuführenden Wettrennens (1821.). A lóversenyre vonatkozó terveinek magasabb célja. Wesselényivel külföldre készülve Debreczenből Bécsbe indulnak (1821. okt. 1.). Bécsi időzésük. Véleménye az 1821. év politikai mozgalmairól. Bécsben és Pesten értekezleteket hív össze a lóverseny ügyében (1822, 1823.). A kormányhoz intézett fölterjesztései eredménytelenek
IX.
Széchenyi és Wesselényi külföldi utazása (1822. márczius 1.-szeptember 10.). München. Páris. Látogatás a trappista kolostorban. Nézeteik a vallásosságról. London. Széchenyi lelki küzdelmei
X.
Az 1821. és 1822. évi törvénytelen rendeletek okozta nemzeti ellenállás. Széchenyi nézetei. Történeti és politikai tanulmányai. A falkavadászatok szervezése. Erről könyvet is ír (1823.). Seilern Crescentia
XI.
Franciaországi és lombardiai utazás (1825. május 10.-szept. 6.). Hg. Esterházy Pállal részt vesz Rheimsben X. Károly koronázásán. Franklin-féle tabellák. Véleménye a javításról és az ujításról. Párhuzam a nemzetek és az ember életkora között. Olvasmányai hatása ezen gondolatának kialakítására. Érdeklődése modern politikai és nemzetgazdasági témák iránt
XII.
Életcéljának kialakulása. A közállapotok. A nemzetiségéből kivetkőzött főnemesség, az elmaradt köznemesség. Nemzetnevelő törekvéseit a leküzdhetetlen politikai ellentétek miatt társadalmi mozgalmakkal akarja megindítani. A szelíd és convulsió nélküli reformatio terve. Kemény Zsigmond magyarázata a nemzetek életkoráról alkotott elméletében mutatkozó látszólagos ellentétekre. Fellépése idején volt-e elég érzéke a magyar ügyek iránt?
XIII.
Wesselényivel és gr. Esterházy Mihállyal a maguk és a fiatal nemzedék erkölcsi előmenetelének munkálására hármas szövetséget alapít (1825.). Crescence hatása Széchenyire
MÁSODIK RÉSZ. 1825-1840.
I.
1. Az 1825-ik évi országgyűlés. Széchenyi magyarul szólal fel a főrendi táblán (okt. 12.). Elhatározza, hogy otthagyja a katonaságot s a politikának és gazdaságnak szenteli életét
2. A nov. 3-iki kerületi ülésen ajánlatot tesz az Akadémia megalapítására
3. Széchenyi és Metternich találkozása (1825. nov. 12.). Emlékirata Metternichhez. A találkozás és az emlékirat kedvezőbb királyi rezoluciót eredményez. Dec. 8-án újra találkozik Metternichhel. Második emlékiratában (dec. 11.) megállapítja viszonyát a haladás, a forradalom és a nemzeti eszme gondolataihoz és ezáltal megadja későbbi sikereinek és kudarcainak magyarázatát is
4. Részvétele az országgyűlés további tárgyalásaiban (1825, 1826.). Többnyire az alsó táblai ellenzék álláspontját védelmezi, de később a nemesi adómentesség kérdésében ellenük fordul. 1826. febr. 15-én lemond tiszti rangjáról
5. 1827-ik évi felszólalásaiban állásfoglalását a liberalizmus elve szabja meg. Elégedetlen az országgyűlés eredményeivel
II.
1. Az Akadémia felállítására vezető országgyűlési tárgyalások. A szervező bizottmány munkálatai
2. A Nemzeti Casino megalapítása (1827.). Vidéki kaszinók
III.
1826-ban tűzbiztosító társaságot alapít; ugyanezen évben megindítja a pozsonyi, 1827-ben a pesti lóversenyeket. A lóversenyek védelmére könyvet ír: Lovakrúl. (1828.) Ebben már visszatükröződik egész politikai rendszere. A Magyarországi Állattenyésztő Társaság (1830.). 1829. júl. 26.-aug. 16. Németországban tanulmányozza a lótenyésztést. A magyar verseny-ügy föllendülése
IV.
Pártolja gr. Sándor Móric híd-tervét. Bor-értékesítés. Selyem-tenyésztés. Különböző társadalmi mozgalmaknak egy cél felé irányításán, Pestnek és Fiuménak központokká tételén fáradozik. Fiumei tartózkodása (1829.). Az arisztokrácia hivatása; agitációja a mágnások körében
V.
1828 végén kezd a Hitel irásába. Drescher Frigyes czenzor jóindulatú jelentése a Hitelről. A Hitel méltatása, hatása. Crescence a Hitelről. Támadások. 1832-ben már a negyedik kiadásban jelenik meg. Német fordításai. A Hitel irodalmi viszhangja. Toldalék-észrevételek gróf Széchenyi István Hitel cimű munkájához (1831.). Schröer Tóbiás Godofréd röpirata: Ueber Erziehung und Unterricht in Ungarn. In Briefen an den Grafen Stephan Széchenyi (1833.). Gr. Dessewffy József: A Hitel cimű munka taglalatja (1831.)
VI.
Széchenyi a Világgal (1831.) felel a Taglalatra és tovább fejtegeti a Hitel néhány eszméjét. Dessewffy helyett fiai, Aurél, Marcel és Emil válaszolnak: Néhány szó a közönséghez a Hitel, Taglalat és Világ ügyében (1832.). Támadások a Világ ellen. Ponori Thewrewk József. Orosz József
VII.
1. A Dunaszabályozás és gőzhajózás előmunkálatai. Széchenyi első aldunai útja (1830. jún. 24.-okt. 23.) Galacz, Konstantinápoly, Drinápoly. Nissa. Obrenovics Milos. Beszédes tervei az Al-Duna szabályozására
2. Széchenyi az 1830-iki országgyűlésen
3. Széchenyi a pesti társaséletben. Fáradozásai a dunai hajózásért (1831.). Az Akadémia első nagygyűlése (1831. febr. 14.). A kolerajárvány. A felvidéki parasztlázadáshoz fűzött reflexiói
4. Ellentétek Széchenyi és Wesselényi között (1831, 1832.). Érdeklődése az akadémiai ügyek iránt. Szereplése a pesti községi életben
5. Részvétele Pestmegye ügyeiben, a szinházi bizottmányban. Magyar játékszinrül cimű könyve (1832.). A Buda-pesti Hídegyesület (1832.)
6. A kormány megtiltja a Stádium kinyomatását (1832.)
7. Gr. Andrássy Györggyel külföldre utazik (1832. aug. 16.-nov. 26.), hogy a hajó-, híd- és vízépítést tanulmányozza. Németország, Belgium, Anglia, Franciaország. Pestvármegyét megnyeri a híd- és a vámfizetés eszméjének (1832.)
VIII.
Széchenyi az 1832-36-iki országgyűlésen. Nem tud pártot alakítani. Besúgók. Az országgyűlési újság ügye. Kossuth országgyűlési tudósításai. Széchenyi beszédei a magyar nyelv ügyében. Sürgeti az urbér tárgyalását. A vallási sérelmek ügyében a rendekkel tart
IX.
Beszámolója a híd érdekében megtett tanulmányútjukról (1833.). A vámfizetés elve. A híd ügye Pestvármegyében és Pest város tanácsában
X.
1833. jún. 30-án az aldunai munkálatok királyi biztosává nevezik ki. Júl. 8-án az Al-Dunára indul. Júl. 13-án találkozik Vásárhelyivel. Az orsovai basánál. A Széchenyi-út. Szegedi kirándulás. Okt. 14-én Pozsonyban. A bécs-konstantinápolyi hajózási vonal tervei
XI.
A Stadium Lipcsében jelenik meg Wigand kiadásában (1833.). Ebben részletes programmot ad. A kormány megtiltja a könyv terjesztését. Ponori Thewrewk József és Orosz József támadásai
XII.
Utazás (1833. decz. 18.-1834. máj. 2.) Német-, Francia- és Angolországban: igyekszik a Dunagőzhajózás ügyének barátokat szerezni, Vásárhelyivel tanulmányozza a víz- és hajóépítést
XIII.
Vásárhelyi aldunai munkálatai, Schumanka és Quin az aldunai munkálatokról. 1834-ben újra az Al-Dunára utazik (jún.-júl.). Dunai cikkei. Pesti por és sár. A Nemzeti Színház. Ellenzi a Grassalkovics-féle telken való épitkezést. (1834.)
XIV.
Negyedik aldunai útja. (1834. aug. 30.-dec. 19.) Temesvárott. Traján hídja. Quin Széchenyiről. Viddinben Husszein pasánál. Bukarest. A munkálatok akadályai. Dolgozik a Stadium második részén. Gr. Zichy Károly halála. (1834. dec. 15.)
XV.
Az aldunai munkálatok az országgyűlés előtt. (1834, 1835.) A hajózásról és a dunai ügyekről irott cikkei. Az óbudai hajógyár és az ujpesti kikötő. Ötödik aldunai útja. (1835. szeptember-október)
XVI.
1. A Lánchíd ügye az országgyűlésen (1834, 1835, 1836.), a budai és pesti városi tanácsban. A mágnások közömbössége. A Lánchíd törvénybeiktatása. (1836. XXVI.)
2. A Nemzeti Szinház. Földváry a szinházat a Grassalkovics-telekre építteti
3. Országgyűlési beszédei. Közvetitő szerepének kezdete. A szólásszabadság. A magyar nyelv ügye
4. Nemzeti Casino. Lóverseny. Akadémia. 1835-ben elkészül a Stadium második részével (Hunnia), de kiadását elhalasztja
5. Népszerűsége. Titkos feladások. A bécsi körök bizalmatlansága. 1836. febr. 4-én feleségül veszi gr. Zichy Károly özvegyét, Seilern Crescentiát
XVII.
Hont vármegye koronaőrnek kívánja megválasztatni. (1835.) A megtiszteltetést elhárítja. Az írók Széchenyi érdemeiről. A megyék és más testületek különféle kitüntetésekben részesítik
XVIII.
Széchenyi és Wesselényi. Meghasonlásuk. Széchenyi aggodalmai Wesselényi pöre miatt. Széchenyi közbenjárása eredménytelen. Wesselényi elitéltetése. (1839.)
XIX.
1. Gr. Pálffy Fidél kancellár. Az aldunai munkálatok elakadnak. (1837.)
2. Szerződés a Lánchíd építésére
3. A Pesti Hengermalom Társaság és a Pesti Hengermalom
4. Orosz József támadásai a lóverseny ellen. Széchenyi Néhány szó a lóverseny körül c. könyvével felel. (1838.)
5. Gr. Pálffy Ferdinánd támadása
XX.
Az 1839/40. évi országgyűlés. Széchenyi minimum-indítványa Pestmegye gyűlésén. Semlegessége. Viszonya az ellenzéki klubbhoz. Felismeri Deák Ferenc hivatását. A Ráday-ügy. A vegyesházasságok kérdése. Duna-balparti vasút. Beszéde a szólásszabadság érdekében. (1840. ápr. 22.) Sopron-vasi Szeder-Egylet. Széchenyi népszerűsége delelőjén. Kossuth Pest vármegye közgyűlésén (1840. nov. 18.) "legnagyobb magyar"-ként aposztrofálja
II. KÖTET
HARMADIK RÉSZ. 1840-1848
I.
1. Landerer Kossuth szerkesztésében meginditja a Pesti Hirlapot
2. A Pesti Hirlap iránya. Széchenyi aggodalmai Kossuth hirlapirói szereplése miatt. Eötvös és Deák a Pesti Hirlapról
3. A kelet népe
4. Wesselényi, Deák és Dessewffy Aurél A kelet népéről. Irodalmi harc A kelet népe körül. A kelet népe közt egy ember (1841.) c. röpirat. Fáy András: Kelet népe nyugoton (1841.). Záborszky Alajos: A Pesti Hirlap elleni gyanusítások és haladás (1841.). Br. Eötvös József: Kelet népe és Pesti Hirlap (1841.). Kossuth Lajos: Felelet gróf Széchenyi Istvánnak (1841.). Sasku Károly: A kelet és nyugat népe, és a köz intézetekről (1842.). Kuthy Lajos: Polgári szózat kelet népéhez (1841.). Pongrácz Lajos: "A kelet népe" felnyitotta szemét egy nyugotfinak (1842.). Vörösmarty cikke az Athenaeumban. Baloghy László: Nemzetiség, és alkotmányi mozgalmak honunkban (1841.). Eliássy István: Hunnia a haladás korszakában (1842.). Gr. Dessewffy Aurél: X. Y. Z. könyv (1841.). A Cosmorama c. röpirat (1843.). Szontágh Gusztáv: Propylaeumok a társasági philosophiához (1843.)
5. A Pesti Hirlap miatt támadt harc megítélése
II.
Aldunai út (1841.); a munkálatok hanyatlása. Kisérlet a Dunagőzhajózási Társaság megmagyarosítására. Az igazságügyi reformok tárgyalása Pestmegye közgyülésén. Lánchid-társulati részvényei miatt anyagi érdekeltséggel gyanusítják; részvényeit áruba bocsátja. Érdeklődése Pest város ügyei iránt. A porosz vámszövetség kérdése Sopronmegye gyülésén. Harcai Pestmegyében. A Garat. Az Üdvlelde. A Lánchid alapkőletétele (1842. aug. 24.)
III.
A magyar academia körül c. beszéde (1842. nov. 27.). A Pesti Hirlap támadása (1842. dec. 1.). Wesselényi nyilatkozata (Pesti Hirlap 1842. dec. 18.). Széchenyi Helmeczyhez intézett nyilt levelében bejelenti, hogy a Jelenkorban hirlapi harcot kezd Kossuth ellen. (Jelenkor dec. 22.). Kossuth válasza. Wesselényi kiméletre inti Széchenyi iránt
IV.
Széchenyi cikkei a német szinházi botrányról. Wesselényihez intézett cikkei; Kossuth ellen írt cikkei. A Mély számoló tanítványom c. sorozat Pulszky, Kossuth, br. Vay Dániel, Záborszky Alajos feleletei a Pesti Hirlapban. Deák Széchenyi hirlapi hadjáratáról
V.
Széchenyi cikkei az adózásról. A két garasos telekdíj gondolata. A telekdíj irodalmi visszhangja. Közeledése Kossuthhoz. Két röpirata Magyarország kiváltságos lakosihoz (1844.). Wesselényi a telekdíj eszméjét Erdélyben is terjeszti
VI.
Széchenyi fölajánlja támogatását a kormánynak. Emlékiratai Metternichhez
VII.
Széchenyi az 1843-4. évi országgyülésen. A pártok készülődése. A királyi előadások kedvező fogadtatása. Széchenyi a felső tábla kezdeményezési jogáról. A vallási ügyek. Az országgyülés Pestre való áthelyezésének és évenkint való tartásának kérdése. A sajtószabadság. A választási visszaélések. A horvát kérdés. A büntető rendszer; zsidó emancipáció. A városok rendezése. Gr. Zay Károly és gr. Pálffy József támadása a főrendi tábla ellen. Széchenyi az arisztokraciáról és a nemzetiségről. A nem nemesek hivatalképessége és birtokszerzési joga. Vasuti kérdések. A fiumei vasut. A közteherviselés ügye; a javaslat bukása
VIII.
A vám ügye. Védegylet. Gyáralapító társaság. Deák csatlakozása a Védegylethez. A szentgróti levél. Széchenyi cikksorozata: A szentgróti levél elemzése
IX.
Második akadémiai beszéde (1844. dec. 26.). Ujpesti kikötő. Hengermalom-társaság. Duna-Tisza csatorna. A Lánchid pesti folyampillérének alapkőletétele (1845. aug. 11.). Széchenyi Bezerédj önmegadóztatási terve ellen. Pistoly időelötti elsütése c. cikke (1845. jan. 24.). Az adminisztrátori rendszer. 1845. aug. 16-án helytartótanácsossá és a közlekedési bizottság elnökévé nevezik ki. Kinevezését a közvélemény bizalmatlansággal fogadja
X.
Körútja a Tiszaszabályozás érdekében (1845. szept. 27-okt. 16.). Eszmetöredékek különösen a Tisza-völgy rendezését illetőleg c. könyve (1846.). Fiumei út (1845. nov. 1-13.)
XI.
A Tiszavölgyi Társulat megalakulása (1846. jan. 26.). A kormánysegély kieszközlése. Vásárhelyi Pál tervei; halála (1846. ápr. 8.). Második tiszai útja (1846. júl. 16-szept. 14.). A debreczeni nagygyülés. Tiszai gőzhajózási társulat terve. Hirlapalapítási terv. Találkozás br. Kemény Zsigmonddal
XII.
A budai alagút terve. Balatoni gőzhajózás c. könyve (1846.). A balatoni gőzhajózási társulat megalakítása. Részvétele Pestmegye 1846. évi nyári és őszi közgyűlésein; a turopolyai zavarok; sérelem a Mosonmegyében felállított osztrák vámhivatal miatt. A dohánymonopolium. Emlékirata gr. Apponyi Györgyhöz a monopoliumról. Akadémiai beszéde (1846. dec. 20.)
XIII.
Kossuth megválása a Pesti Hirlap-tól (1844.). Kossuth vállalatai. A konzervatív programm (1846. nov. 14.). Kossuth válasza a programmra: Adjunk a szavaknak valódi értelmet. (Hetilap 1847. febr. 19.). Széchenyi támadása Kossuth ellen: Politikai programm töredékek (1847.). A Politikai programm töredékek irodalmi visszhangja. Az ellenzéki programm
XIV.
József nádor halála (1847. jan. 13.). Széchenyi terve István főherceg házasságával. A Tiszavölgyi Társulat harmadik nagygyülése (1847. márc. 21-27.). István főherceg körútja. Széchenyi harmadik tiszai útja (1847. szept. 1-20.). Széchenyit Mosonmegye követté választja; követi programmja
XV.
Széchenyi az utolsó pozsonyi országgyűlésen (1847-8). A karzati hallgatóság megrendszabályozásáról. A felirati vita; Széchenyi válaszfelirati tervezete (1847. nov. 26.); ennek bukása. Az adó ügye; örökváltság, ősiség. Betegsége (1848. január-február). Ingerültség az adminisztrátori rendszer miatt; a kormány declaratoriuma
XVI.
Javaslat a magyar közlekedési ügy rendezésérül (1848.). A Javaslat irodalmi visszhangja. A pecsovicsok utolsó fortélya c. röpirat. A vukovár-fiumei vasút terve. Széchenyi hivatalt ajánl Kossuthnak. Véleményes jelentés a Tiszaszabályozási ügy fejlődésérül (1848.)
XVII.
Gr. Apponyi György és Széchenyi a februári forradalomról. Széchenyi a felelős minisztériumról. Kossuth felirati javaslata (márc. 3.). Az országgyűlés feloszlatásának terve; bécsi tanácskozás (márc. 8.); Széchenyi terve teljes hatalmú királyi biztosi kiküldetéséről. Felirati javaslata (1848. márc. 13.). Bizalma a békés kibontakozás ügyéhez; részt vesz az országgyülés bécsi küldöttségében. Elvállalja a közlekedésügyi tárcát. Mi lesz belőlünk magyarokból? c. cikke (Pesti Hirlap 1848. márc. 27.). Békéltető szerepe a kerületi elnöki székben. Bécsi út (márc. 30.). Széchenyi a vármegyei rendszerről. Közlekedésügyi javaslatainak országgyűlési tárgyalása. A minisztérium kinevezése (ápr. 7.)
XVIII.
Minisztériumának szervezése. Közlekedésügyi és ipari tevékenysége. Pesti zavargások. A magyar kormány nehéz helyzete. Wesselényi Széchenyit kéri Erdély királyi biztosául. Az innsbrucki út. Az olasz ügy. Széchenyi növekvő aggodalmai. Balesete a Lánchíd építésénél (júl. 18.). A felirati vita. Beszéde az ellenzékhez (aug. 21.). Wesselényi Kossuthnál. Széchenyi lelki gyötrelmei, rémlátásai. Távozása Pestről (szept. 5.), betegségének kitörése. Útja Döblingbe
XIX.
Metternich Széchenyiről. Gyanusítások; Wesselényi védelmébe veszi (Pesti Hirlap szept. 15.). Igazolásának ügye a debreczeni országgyűlésen
NEGYEDIK RÉSZ. 1848-1860.
I.
Széchenyi Döblingben. Betegsége
II.
Deák látogatása (1857. július). Lonovics hatása Széchenyire. Életmódja. A kormány megakadályozza a Hunnia forgalombahozatalát (1858). A Pesti por és sár. Nyilt levele gr. Zichy Edmundhoz (Pesti Napló 1858. nov. 4.). Aggodalmai a Nemzeti Színház miatt. Nyilt levele az Akadémiához (1858. nov. 6.)
III.
A Blick (1859.). Meyer Rückblick-je. A Blick kiadásának körülményei, ismertetése
IV.
Az ó-konzervativek. Széchenyi tervei a kibontakozás érdekében; politikai és irodalmi érintkezései, agitációja. Összeköttetése Hollán Ernővel. Memorandum Rechberg külügyminiszterhez (1859.). Scitovszky jubileuma. A közhangulat
V.
Rendőri ellenőrzés Döblingben. Széchenyi nyilt levele czenki jobbágyaihoz. Házkutatás (1860. márc. 3.). Utolsó izenete Deák Ferenchez (1860. márc. 31.). Utolsó napjai. Halála (1860 ápr.7-8.). Temetése. Széchenyi jellemzése