"Engem nem látott senki még"
Babits-olvasókönyv
TARTALOM, ISMERTETÉSTartalom
ELSŐ KÖTET
"Életem egy kis vidéki városban kezdődött..."
"Hogy minek készültem? írónak, írónak!"
"Országos hírű poéta lettél"
"Az én életemben a legnagyobb fordulópont a háború volt"
Sziget és tenger
Jegyzetek
A rövidítések jegyzéke
A dokumentumok jegyzetei
MÁSODIK KÖTET
Új klasszicizmus felé
"Örök feladatban élek..."
"...már csak egy nyaláb testi fájdalom..."
Jegyzetek
A dokumentumok jegyzetei
Mutatók
A Babits-művek mutatója
Névmutató
Utószó
Ismertetés
Az 1980-as évek második felében megalakult Babits Kutatócsoport, az ELTE BTK Modern Magyar Irodalomtörténeti Tanszékének és az MTA szakintézetének támogatásával irodalmunk egyik legkiemelkedőbb lírikus-irodalmárára munkásságának kritikai áttekintését és publikálását tekinti alapvető feladatának. Az életmű kritikai kiadásával kapcsolatos kutatómunka során összegyűjtött anyag sokszempontú csoportosítása és feltárása indokolta a Babits Könyvtár sorozat megindítását, amely a fellelt életrajzi vagy művekhez kapcsolható dokumentumokat teszi közzé, tanulmányokkal, értékelésekkel kiegészítve. A sorozat 4-5. köteteként megjelenő olvasókönyv - a kötet- és sorozatszerkesztő Sipos Lajos szándéka szerint - mintegy keresztmetszetét nyújtja a Babits-életmű bemutatásának. Az olvasókönyv szerkezete lényegében a kutatás menetét és a megjelent - vagy tervezett - kötetek tartalmát követi, különböző dokumentumok bemutatásával. Önéletrajzok részletei, lexikoncímszavak, levéltöredékek, jegyzetek, irodalmi idézetek (Babits-versekből, fordításokból és egyéb írásaiból), pályaműbírálatok, a munkásságához kapcsolódó egykori kritikák, tanulmányok stb. váltakozásában tárul fel Babits (1883-1941) gyermek- és ifjúkora, diákévei és az a családi környezet, amely az induló költő világát meghatározta, ugyanakkor alkotásainak (verseinek, tanulmányainak és szépprózájának) filológiai háttere is.
Az első kötet az életrajz kronológiáját követve Szekszárdról Budapestre, egyetemi tanulmányai megkezdéséig és a szakvizsga letételéig, majd Bajára és Szegedre, az iskolai gyakorlóidőszak színhelyeire követi a költőt, bemutatva a korabeli Bölcsész Kar professzorait és hallgatóit, azt az irodalmi-kulturális légkört, amelyben első, már mértékadó versei megszülettek és megjelentek. A Nyugat alkotói gárdájához való kapcsolódás, költői beérkezése, a háború okozta megrázkódtatás, a házasság Tanner Ilonával és az irodalmi életben betöltött szerep kialakulása jelentik azokat a főbb állomásokat, amelyek 1925-ig meghatározták Babits életét. A második kötet már a modern magyar líra meghatározó alakjaként, a próza mestereként, irodalomszervezőként és kritikusként mutatja be a költőt: kétségeivel, a magyarságot és a magyar művészetet, irodalmat féltő teoretikus küzdelmein (tévedésein és pontos vízióin) keresztül, a kortársak és tanítványok (pl. József Attila, Weöres Sándor, Kosztolányi Dezső, Vikár Béla, Gulyás Pál, Kassák Lajos stb.) megszólaltatásával betegségéig, majd haláláig. A kétkötetnyi név- és műmutatóval, jegyzetekkel kiegészített - válogatás és reprezentáció nemcsak Babits Mihály alkotásait és világát összegzi, de az ouvre feltérképezésével igyekszik rámutatni a kutatás hiányaira és fehér foltjaira, miközben kísérletet tesz a szükséges és kívánatos, további vizsgálódások területeinek kijelölésére is. - A Babits-műben elmélyülni kívánók olvasmánya.
Forrás: http://konyvtar.hu