A közösségfejlesztés új útjai
TARTALOM, ELŐSZÓ
Tartalom
ELŐSZÓ
I. ELMÉLETI HÁTTÉR: BEVEZETÉS
Hervainé Szabó Gyöngyvér: A közösségfejlesztés elméleti konceptuális keretei
II. KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS ÉS OKTATÁS
Torgyik Judit: A tehetségfejlesztés lehetőségei a kisebbségi tanulók körében
Majorosi Anna-Müller Vanessa-Vincze Viktória: Gamifikáció cégeknél és az iskolában, mint az elégedettség fokozásának eszköze
Butor Klára: Intézményi sport stratégia és hallgatói jól-lét program a Kodolányi János Főiskola PIQ&Lead képzési modelljében
Somorjai Noémi: Hogyan segítheti elő az oktatási intézmény a meleg fiatalok egészséges életvitelét?
III. KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS ÉS A MUNKAHELY
Hoffmann Orsolya: A munkahelyi közösségi kertészkedés közösségfejlesztő hatásai
Folmeg Márta: Egy empirikus kutatás eredményei és tanulságai a munkahelyi jól-lét témakörében
IV. KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS ÉS TÁRSADALMI KÖRNYEZET
N. Kovács Tímea: Érzelmek - hagyományok - ideológiák. Néhány gondolat a kultúráról
Schuchmann Júlia: A kulturális fogyasztás társadalmi és területi egyenlőtlenségei
Vidó Judit: Főiskolai kreativitás a fizikai és kulturális egészségfejlesztés tükrében
Szondy Réka: Útmutató múzeumok és gyűjtemények számára a megváltozott ismeretszerzési környezetben
V. Függelék
VI. Irodalom
VII. A kötet szerzői
Előszó
A "Közösségfejlesztés új útjai" című kötet a kultúra, az egészség és jól-lét kérdésköréhez kapcsolódva a közösségfejlesztés különböző színterein zajló aktuális trendekbe nyújt széles körű betekintést az olvasó számára. A tanulmányok segítségével megismerhetünk és összevethetünk olyan jó gyakorlatokat is, amelyek az iskolai és munkahelyi közösségek kreatív és minőségi fejlesztését szolgálják, elősegítve azokat a pozitív változásokat, amelyek mind a társadalom, mind a közösséghez tartozó egyének fizikai és mentális egészségének megőrzését segítik.
A kötetet bevezető, első nagy fejezete a közösségfejlesztés elméleti, konceptuális kérdéseivel foglalkozik, a különböző típusú közösségek 21. századbeli szerepeivel, azok változásaival. Hervainé Szabó Gyöngyvér tanulmánya átfogóan mutatja be a harmonikusan működő közösségek egyre fontosabb funkcióit a társadalmi és gazdasági versenyképesség és a jól-lét szintjének a növelésében.
A kötet második blokkjában helyet kapó tanulmányok az oktatás közösségfejlesztő jelenőségét járják körül, különböző megközelítésekben. Torgyik Judit tanulmányának központi témája a kisebbségek iskolai tehetséggondozásának kérdésköre. Majorosi Anna és szerzőtársainak tanulmánya a munkatársi és iskolai (hallgatói) elégedettség növelésének lehetőségét vizsgálja a gamifikáció eszközeivel. Somorjai Noémi tanulmánya egy különösen érzékeny és sérülékeny társadalmi csoport, a meleg fiatalok egészséges életvitelének támogatásának lehetséges formáit és már meglévő jó gyakorlatait mutatja be. Butor Klára írása a Kodolányi János Főiskola hallgatói fizikai jól-léte vizsgálatának az eredményeit elemzi, a hallgatók körében végzett kérdőíves felmérés segítségével.
A kötet harmadik tematikus része a közösségfejlesztés és a munkahelyek kapcsolatával foglalkozik. Hoffmann Orsolya tanulmányában a közösségszervezésben sikerrel alkalmazható, újszerű, a gyakorlatban már működő modellekkel ismerkedhetünk meg, olyanokkal, amelyek szabadidős tevékenységeket kapcsolnak össze a közösségfejlesztéssel. Folmeg Márta elemzése a munkahelyi jól-lét kérdéskörét járja körül, szintén egy a Kodolányi János Főiskolán zajlott kutatás empirikus eredményein keresztül.
A kötet negyedik záró része a közösségfejlesztés társadalmi és kulturális környezetét vizsgálja. N. Kovács Tímea a közösség és a kultúra fogalmi értelmezési kérdéseit vizsgálja, nemzetközi és hazai szakirodalmak alapján. Schuchmann Júlia munkája a kulturális fogyasztás európai és hazai trendjeit elemzi, részben a vonatkozó szakirodalom, részben pedig kérdőíves felmérés adatai alapján. Vidó Judit a kreativitás fontosságát hangsúlyozza a közösségek kialakulásában, és a kreatív közösségek támogatására hívja fel a figyelmet. Végezetül Szondy Réka a múzeumok megváltozott társadalmi és kultúraközvetítő funkcióival foglalkozik, egy friss UNESCO ajánlás magyar nyelvű fordításán keresztül.
A kötetet figyelmébe ajánljuk a pedagógia, andragógia, egészség és magatartástudományok, illetve a művelődés és közösségszervezés iránt érdeklődőknek, pedagógusoknak, a témával foglalkozó szakembereknek és minden érdeklődőnek, végül, de nem utolsó sorban saját tanítványainknak is.
Mócz Dóra