---

Tartalom

I. KÖTET. KOVÁSZNA MEGYE
(FÜGGELÉK: A BRASSÓ MEGYE TERÜLETÉRE VONATKOZÓ MAGYAR NYELVŰ JELENTÉSEK)

Előszó
Kovászna megye
Brassó megye
Mutatók
Térképmellékletek
Fakszimile dokumentumok


II. KÖTET. HARGITA MEGYE
(FÜGGELÉK: A MAI MOLDVAI MEGYÉK TERÜLETÉRE VONATKOZÓ CSÍKSZÉKI FELVÉTEL)

Előszó
Hargita megye
Bákó megye további csíkszéki települései (Függelék)
Neamţ megye további csíkszéki települései (Függelék)
Mutatók
Térképmellékletek
Fakszimile dokumentumok


III. KÖTET. MAROS MEGYE
(A MEGYE TERÜLETÉRE VONATKOZÓ SZÉKELYFÖLDI FELVÉTEL ÉS A TÖBBI MAGYAR NYELVŰ JELENTÉS)

Előszó
Maros megye
Mutatók
Térképmellékletek
Fakszimile dokumentumok


IV. KIEGÉSZÍTŐ KÖTET
(AZ ARANYOSSZÉKI FELVÉTEL, A FEHÉR ÉS SZEBEN MEGYEI, VALAMINT A TORDA VÁRMEGYEI KOLOZS MEGYEI TERÜLETRE VONATKOZÓ TOVÁBBI MAGYAR NYELVŰ FELVÉTEL; HUNYAD MEGYEI FÜGGELÉK A SZÁSZ KIRÁLYFÖLDI MAGYAR FELVÉTELBŐL; BRASSÓ ÉS MAROS MEGYEI TERÜLETRE VONATKOZÓ PÓTLÁSOK AZ I. ÉS III. KÖTETHEZ FELSŐ-FEHÉR VÁRMEGYÉBŐL)

Fehér megye
Kolozs megye aranyosszéki, valamint Torda vármegyei települései
Szeben megye
Hunyad megyei magyar nyelvű felvétel a szász Királyföldről (Függelék)
Brassó megyei további adatok (Pótlás az I. kötethez)
Maros megyei további adatok (Pótlás a III. kötethez)
Mutatók
Térkép- és egyéb ábramellékletek

---

Ismertető

Pesty Frigyes 1864-1865-ös, az egész Magyarországra és Erdélyre kiterjedő helynévgyűjtését 1890-ben vásárolta meg a tudós özvegyétől a Magyar Nemzeti Múzeum. Itt, a később önállósuló Országos Széchenyi Könyvtárban az 1960-as években a teljes anyagról mikrofilm-másolat készült. A gyűjteményből vagy az egyes településeken történt felvételek anyagából már korán hasznosítottak adatokat a kutatók, így a székelyföldieket Orbán Balázs mindjárt az adatfelvételt követően is.

A kiadás célja a keleti magyar többségi tömb (a történeti Székelyföld és az azzal összefüggő magyar többségű településterület), valamint az inkább innen kutatható dél-erdélyi magyar települések Pesty Frigyes-féle felvételének közzététele. Ennek megfelelően a történeti Székelyföldre vonatkozó gyűjtést (nagyrészt magyar, kisebb részben román nyelvű felvétel) teljes egészében közöljük, a szomszédos területekről viszont csak a magyar nyelvű jelentéseket.

Pesty Frigyes 1864 tavaszán küldte szét a vidéki hatóságoknak az Erdélyi Főkormányszék utasítását és kilenc pontot tartalmazó nyomtatott kérdőívét. A beküldött összeírások tartalmilag és terjedelem szempontjából, de lejegyzőjük alapján is vegyes képet mutatnak. A jelentéseket általában a községi elöljárók készítették, a helybéli idősebbek emlékezete, a helyi hagyományok és a település régi iratainak felhasználásával. A történelmi vonatkozású kérdésekre többnyire azok a községek nem válaszoltak, amelyeknek lakossága időközben kicserélődött. A volt katona-, illetve szabadrendű székelyek leszármazottai rendszerint kiemelték a székely, avagy éppenséggel a hun származást. A válaszokban a hangsúly a helynevekre esett. Leggyakrabban a dűlőneveket sorolták fel. A helyi viszonyokat jól ismerők az egyes dűlőkön belüli kisebb helynevekre is kitértek.

Forrás: http://www.oszk.hu

---