Komlóssy Ferenc
Széchenyi István gróf élete
TARTALOM, ELŐSZÓ
Tartalom
Előszó
I. Széchenyi ősei. - Édes anyja. - Atyja. - Nevelője. - Imái. - Széchenyi a saját neveléséről. - Katonáskodása. - Utazásai
II. Véleménye a nőkről. - Eszménye Crescence. - Széchenyi és Wesselényi. - Vallásos nézetei. - Lóverseny. - Jobbágyai. - Beszélgetés Somsich-al
III. A magyar nyelv. - Kifakadásai. - A haza sorsáról aggódik. - Le a vörös nadrággal. - Az anyanyelv szentsége. - Az akadémia alapítása. - Metternich Széchenyiről. - Hetényi véleménye Széchenyiről, mint bölcselőről
IV. Nemzeti Kaszinó alapítása. - Lovakról. - Első pesti lóverseny. - Széchenyi alakja. - - Hitel írásának megkezdése. - Széchenyi és Berzsenyi. - Döbrentey
V. Kételyei a Hitel írása közben. - A Hitel ajánlása. - Kortársai és mások a Hitelről. - Wesselényi a Hitelről. - Széchenyi írói jelentősége. - Metternich megrovása. - A Hitel elítélői
VI. Széchenyi mint jogász. - Crescence a Hitelről. - Első al-dunai útja. - Láza. - Milos fejedelem. - A budapesti gyöp története. - Szigorú munkarendje. - Dessewffy Taglalatja. - Jelenkor megindítása. - Helmeczy
VII. A Világ. - Az 1831. kolera és jószívűsége jobbágyaihoz. - Levél Döbrenteyhez jobbágyai érdekében. - Pártokhoz csatlakozni nem tud. - Wesselényi anyja halála. - A híd pénzügyi oldalának tisztázása. - Érintkezés József nádorral
VIII. Széchenyi utazása Andrássy Györgygyel. - A gépek közt Londonban. - Tasnert megszereti. - Búskomorságának előjelei. - A kor hangulata
IX. Az 1833-iki országgyűlés. - Kossuth fellépte. - Országgyűlési tudósítások. - Az úrbér tárgyalása. - Kölcsey tudósítása. - Deák Ferencz az úrbérről. - Társadalmi munkatársa Szekrényessy József. - A Dunagőzhajózás
X. Népszerűsíti a Dunagőzhajózást. - Levele Vásárhelyihez. - Tasner előtérbe lép. - A nádorral közli a szerződés főbb pontjait Pozsonyból. - Csinosítja czenki házát. - Stadium. - Széchenyi Pest vármegyében. - Stadium és a censura. - Az úrbéri telekváltság
XI. Szatmár vármegye követi utasításának megváltoztatása. - Kölcsey lemondása. - Ismét úton van. - A román cement készítését tanulja. - Pozsonyban az ifjúság a Tünde-hajó érkezésekor fáklyászenével tiszteli meg. - Pótolja Vásárhelyi angliai útja költségeit. - Panasz az Akadémia ellen Helmeczyhez. - A színház - Levél a színház ügyében Fáy Andráshoz
XII. Hogy született a Lánczhíd terve? - A Tiszára veti tekintetét. - Crescence férje, gróf Zichy Károly meghal. - Ferencz császár halála. - Báró Sina és a Lánczhíd. - A Ludoviceum számadásai. - Wesselényi nem szereti, hogy Széchenyi a kormánynyal érintkezik. - Széchenyi és a nemesség. - Bezerédj
XIII. Lovagiasság. - Párbaj. - A magyar vért félti. - Alkotásait Bécsben veszélyeseknek minősítik. - Az ifjúság. - Nem szereti a színház helyét. - Oltárhoz vezeti Crescencét. - Nyelvújítás. - Kisdedóvó. - Agitatio. - A magyar ipar
XIV. Ismét az Al-Dunán van. - Megalkotja a Magyar Bortermelő-Társaságot. - Aranytollal tisztelik meg. - Wesselényi pörbe fogatása. - Kölcsey védelme
XV. Az óbudai sziget megvásárlása hajógyárnak. - Lóiskola. - Gyapjúgyár. - Milyen legyen a Lánczhíd? - Clark. - Jégzajlás
XVI. Az árvíz. - Tasner hírlapi czikkei. - Gőzmalom. - Nagyszombati lóvasút. - Tűzkárbiztosítás. - Corpus iuris fordítása. - Gróf Ráday Gedeon esete. - Értekezés Pozsonyban Odescalchi Gusztáv lakásán. - Értekezés Pozsonyban Vécseynél a Duna-Tisza-csatorna ügyében
XVII. Gróf Batthyány Lajos. - A nádor és Budapest. - Gróf Hunyady Juliához. - Gróf Ráday Gedeonhoz a vasúti kérdésben. - Fáy és Széchenyi. - A hitehagyottság vádjai. - Békítési kísérletei. - Kossuth és Lovassy megkegyelmeztetése
XVIII. Deák Ferencz követi jelentése. - A selyemről. - Deák Czenken. - Pest vármegye közgyűlése. - Pesti Hírlap. - Széchenyi lánglelke és a hazáért hőn dobogó szíve
XIX. Széchenyi népszerűségének megszünése. - A központ Budapest legyen. - Kossuth hatása. - Széchenyi és Kossuth hírlapi harczai. - Kelet Népe. - Széchenyi Deákot szeretné vezérnek
XX. Levele Mészáros Lázárhoz a selyemtenyésztés ügyében. - Liberalisok és conservativek. - A büntető jog. - Deák és Batthyány elpártolása. - Megint Wesselényi. - A Pesti Hírlap
XXI. Nemzetiségi mozgalmak. - Akadémiai ülnöki beszéde. - Wesselényi szózata. - Széchenyi czikkei a Jelenkorban
XXII. Széchenyi mint családfő. - Adó és két garas. - Üdvlelde. - Deák levele. - Pénzügy
XXIII. Vegyes házasságok. - Vasútügyek. - Tiszaszabályozás. - Erdélyi vasút. - Dessewffy Aurél. - Alföldi levél. - Wesselényi megvakulása
XXIV. Bankügyek. - Városok rendezése. - Kossuth lapja megszünik. - Újra engedélyt kér. - Kossuth és Metternich. - Czukorgyár. - Védegylet. - Kossuthot kérdőre vonja
XXV. Nem nemesek hivatalképessége. - Gyanusítások. - Pecsovicsok. - Széchenyi-emlékirat. - Széchenyi Kossuth lapjáért. - Országos Biztosító Intézet. - Izgalmak
XXVI. Deákhoz fordul. - Szentgróti levél. - Kocsiját az ifjúság sárral dobálja. - Széchenyi barátjai. - A Tisza völgye. - Kovács Lajos. - Tiszai útja
XXVII. A nádor és Kovács Lajos. - Kovács Lajos Széchenyiről. - Török János. - Hogy dolgozott Széchenyi? - Eszmetöredékek. - Anyagiak. - Kivitel. - Tiszavölgyi társulat
XXVIII. Vásárhelyi tervei. - Utazás a Tiszán. - Debreczeni nagygyűlés. - Az első gőzös a Tiszán. - Elek Mihály támadásai. - Széchenyi elégtétele. - Népszerűsége ismét emelkedik
XXIX. Balatoni gőzhajózás. - Levele gróf Károlyi Istvánhoz. - Pestet körülfolyó csatorna. - Alagút. - A Lánczhíd épülése. - Gázvilágítás. - Sétatér
XXX. József nádor halála. - István főherczeg. - Politikai programtöredék. - Somsich Pál Kossuthot követnek lépteti fel. - Még egyszer Kossuth ellen
XXXI. Széchenyi mint követ. - Olaszországi nyugtalanító hírek. - Betegsége. - Közlekedési jelentése. - Vasúti hálózat. - Kossuth felirata. - Belép a minisztériumba. - Wesselényi visszatér hozzá. - Széchenyi kedélyvilága borulni kezd. - A híd láncza lezuhan
XXXII. Széchenyi elméje elsötétül. - Balogh Pál orvosi nyilatkozata. - Wesselényi Széchenyi mellett. - Széchenyi Döblingben. - Önvádaskodó levele Döblingből. - Munkássága, levelezése szabad pillanataiban
XXXIII. Egészsége javul. - Kínos éjszakák. - Aggodalmai a hazáért. - Blick. - Önismeret. - Falk Miksa
XXXIV. Öngyilkossági hajlamai. - Végpercei. - Halála. - Temetése. - A nemzet kegyelete
Előszó
Széchenyi életét akartam megírni. Nem tudom, nemcsak az akaratnál maradtam-e. Annyian, még hivatottak is, tárták fel az ő lelkét, sorolták fel és méltatták tetteit, hogy adathiányról panaszkodni nem lehet. Őt átérteni tudó kortársak és utódok világítottak lelkébe és mutatták be szakról szakra munkásságát. Elibénk állították a hazafit, az igazi keresztényt, a nemzet és ifjúság nevelőjét, a nemzetgazdát, műszaki alkotót, jogászt, gazdát.
Naplói élete apró részleteivel ismertetnek meg. Az életrajzíró munkája könnyű és mégis nehéz. Olyan nagy szellemnek, mint Széchenyi István, hétköznapjairól nem illő sokat beszélni, úgy is sok az ünnepnapja. Fenséges jellemét, magasztos lelki világát talán meg is sértenénk az aprólékos részletekkel. Biographiáról tehát szó sem lehet, testi életéről sem, hiszen lelkével lelkében élt. Széchenyi életírójának nem szabad mással sokat foglalkozni, mint lelki világával és csoportosítani kell az ő méltatói véleményét idő és hely szerint, összefüggésbe hozni, mintha egy ember írta volna ezeket, némely nemzeti hőskölteményhez hasonlóan. Ezt is sokan, sok időn át szerezték zengve a nemzeti hőst és végül úgy tűnik fel, mintha egy ember lantjáról fakadt volna. Takarékoskodni kell az egyéni véleménynyel, uralkodni a fel-feltolakodó elmélkedési ösztönön. Az életíró ne lépje túl a hangszerelő feladatát, szólaljon több zenenem, de a dallam összhangja ne veszszen el. Legjobb munkatársai az életrajzírónak Széchenyi eszméi: ezt el ne feledje!
Küzdje le hiúságát s a mások által mondott értékesebbeket, adja ki azok tulajdonának, a kiké. Ne törődjön vele, ha eredetiségét érdem nem koszorúzza. Ne legyen több, mint a kalauz, ki a tájak szépségeit magyarázza. A kalauz felkölti a figyelmet és a természet szépsége győz.
Czélja úgy sem lehetett más, minthogy Széchenyi lelki világába betekintesse az olvasót s tetteit, írásait megismertesse s rámutasson az élet vizére, mely e tiszta életfolyásban van. Nem olajfestmény, csak mozaik, a mit alkotott, de ott van abban minden rész. A köveket nem ő teremtette, de az elrendezésnek köszönhető a hű arczkép.
Könnyű és mégis nehéz a munka, mert Széchenyi saját eszméi adnak egyrészt kulcsot szívéhez, lelkéhez, másrészt ugyanezek téríthetnek le a jellemzés irányából.
Czélja legyen az, hogy Széchenyi munkáiba való mélyedéshez és tettei megítéléséhez, átérzéséhez, követéséhez ébreszsze, lelkesítse a hazafiakat.
Mennyit értem el és teljesítettem ezekből, ítélje meg az olvasó ...
Pozsony, 1911 Pünkösd hava