---

Tartalom

Előszó

OLASZORSZÁGI ÚT 1814
Első benyomások
A háború rokkantjai
Strategia
Haramiák
Nápoly (Muraték)
Napoleon
Zitta buona
Catacombák
Pompéi
Gell

FRANCZIA- ANGOLORSZÁGI ÚT
Páris 1815
Schwarczenberg hg
Angoulème hajó
London
Newmarket
Prince regent
Holland lord, lady
Lieven lady
Lam (Lamb) Carolina
Covent Garden. Vauxhall
Eszterházy
Gyárak
Párbaj?
Sligo
Ney. Sheldon. Szakácsok
Calais
Benyomások
Windischgrätz hg
Bécs 1816

ISMÉT OLASZORSZÁGBA
Genna. Milano 1817
S. G. grófnő
Az osztrák hadseregről
Triest 1818
Bucsúzás a szülőktől
Orion brigg
Comiagliai barlang
Lipitza
Padua 1818
Katonai executio
O'Donnell
Petrarca
Versek
Ferrara. Tasso, Ariosto
Gerusalemme liberata
Flórencz
Byron. Ferrara
Apponyi
Rézmetszők
Perseus. Fabrc. Benvenuti
Lord Ebgin
Landschütz
Palazzo Pitti
Gr. Lützow
Voltaire. Schiller
Róma
Thorwaldsen. Canova. Rafael
Bartholdi. Kaunitz. Ompteda

KELETRE
Ancona. Corfu. Görög szigetek
Tengeri betegség
Ender festő
Hajózási akadályok
Angolok
Theodaki, Adams
Jóniai szigetek
Castro
Milo
Pestis
Ali pasha
Dardanellák
Ázsia
Török fürdő
Rodosto
Konstantinápoly
Galata. Péra
Skutari
Bosporus
Ottenfels
B. Stürmer
Prince szigetek
Olymp
Sz.-György kolostor
Aga
Hannibal sírja
Nikomédia
Orvosok
Karamusal
Hersek. Bazánkő
Posta. Gemlik
Brussa
Vadászat
Hammer
Mohalits
Harem
Honi emlékek
Török zene. Lakodalom
Gülgyük. Gelembe
Akissár. Sipylus. Magnesia

SMRYNÁBÓL SCIÓBA
Jenikaié
Archipelagus
Chios-sziget
Homér iskolája
Fleur d'orange
Templomban
Il principe d'Ungheria
Kolostor
Görög szépségek
Kétnejűség, élelmesség
Homér nyelve
Ali Cselebi
St.-Mina kolostor
Kurtovich
Nyers termelés, v. gyár?
Badacsony. Fertő
Smyrnában

EPHESUSBA
SMYRNÁBÓL ATHÉNBE
Vourla
Hydra
Athénben
Utazás módja
Parnass
Kako-Salesi
Negropont
Ibrahim pasha
Thébe
Athenből Egina, Morea, Patrasba
Vesztegzár
Malta
Eginán, Jupiter temploma
Pireus. Eliotte
Corynthus. Acropolis
Wilson. A tripolitzai pasha
Mistra. Spárta
Megalopolis
Arkadia. Gell leírása
Medveczky. Gartouni

VALETTÁBÓL CUMINO, CUMINOTTO, GOZOBA
Delorsi ezredes. Calypso grottája
Wilson. Grant. Hunter. Penrose
Sicilia. Etna. Messina
Syracusa. Taurminum

SICILIÁBAN
Charybdis
Vesztegzár. Husvét
Murát és IV. Ferdinánd
Kardos hal
Gyónás. Fürdés

ERDÉLYI ÚT 1821.
ÚJABB NÉMET-, FRANCZIA- S ANGOLORSZÁGI ÚT
München. Országgyülés
A bajor király
Stuttgard
Hohenheim. Veil
Epernay. Moët. Chandon
Rambouilleti juhnyáj
Trappisták
Háborús hírek
Gyónás husvétkor
Olvasmányok
Dupin. Lovak. Verseny
Londonban
Wellington
Tattersal
Wesselényi. Eszterházy
Hampton-Court
Steward lord. Lady Wilton
Lovat venni?
Lujza sógornő
Chateaubriand
Indulás hazafelé
Bécsben

ÚJABB NÉMET-, FRANCZIA- S OLASZORSZÁGI ÚT
Adó. Kártérítés
Eszterházy Pállal
Rheims. X. Károly koronázása
Orleans hg
Gerard. Godfroy
Bordeaux. Hőség
Víztől fél. Híd
Bortermelés
Pan. Pyrenaek. Pic du Midi
Guiche hgnő
Canal du Midi
Sorèze nevelő-intézet
Montpellier
Durand
Avignon. Vancluse
Marseilles
Tea és kenyér
Gyászoló nők. Toulon
Gályarabok
Sainte Alliance. Magyar trónjelölt
Újítási vágy
Spanyolország hátramaradása
Boldogabb jövő nemzedék
Selyemtenyésztés
Piemonti állapotok
Eötvös, mint gazda
Mailandban
Szabadság és önkény
Hitelműveleti elméletek
Velencze
Triestbe vasút
Itthon

NÉMETORSZÁGI ÚT 1829
Gr. Károlyi György
Blücher szobra
Berlin. Potsdam
Ménesek
Doberan
Lóverseny
A Cr. képe
Nous avons fait respecter la Hongrie
Hamburg
Őseink!
Amsterdam. Hága
Stuttgard. Danäcker. A würternbergi király
Henrietta hgnőnél. József nádorról
München. Özvegy királyné
Tegernsee. Chiemersee. Salzburg
Czenk. Levél gr. Z. K.-hoz

ALDUNAI ÉS TÖRÖKORSZÁGI ÚT 1830
Mehadia. Orsova. Vaskapu
Muszka felsőbbség
Desdemona. Juliet. Waldstein
Vesztegzár. Betegség
Utazási akadályok
Lelki küzdelmek
Galatz
Nunquam retro
Ima
Izakcsa. Orosz. Görög
Duna torkolata. Syllogismus
Szulina
Bosporus. Bujukdere
Ottenfels
Konstantinápoly. Mahmud zultán
Török manoeuvre. Reform
Török szokások
Utazás lóháton. Beszédes
Adrianopol. Eisenbach
Életmód. Kávé. Szőllő
Lovak. Gecsme. Olcsóság
Seva †. Filippopol
A Balkán. Sophia
A nissai torony (Szerbiában)
Milos hg és udvara
Költség

NÉMET-, ANGOLORSZÁGI ÚT BELGIUMON ÁT 1832
Aggályok a bekövetkezendő forradalomról
Belga fegyverek
Hídépítési tanulmánynak
Gépek. Lófuttatás
Sokféle benyomások
Clarke. Rotschild
Hypochondria. Csüggedés
Bowring
Concreit. Czement
Magna Charta. Travellers
Hibák
Birmingham. Walker
Bányák. Vassinek
Littleton. Veres haj
Az ország közepe. Pénz és ész
Ogdenhez kérdések
Nelson mondása
Falusi lakások
Yeomanry. Littleton
Az öreg Tellford
Párizsban. Renonard de Büssière
Itthon
Alduna szabályozás kezdete

NÉMETORSZÁGON ÁT FRANCZIA- ÉS ANGOLORSZÁGBA 1833
München
Stuttgard. Strassburg. Epernay. Páris
Thiers. Legrand. Gay Lussac
Apponyi. Dupin
London. Eszterházy stb.
Russel. Grey stb.
Batthianyi
American Philosopieal Society
Betegség
Lengyel kérdés
Dessewffy. Orosz. Thewrewk
Asiatic Society. Royal Society
Ciment. Concrete. S. Robert Peel
Gépek. Csatornák. Doks. Watt
Vásárhelyi
Hirek Pozsonyból
Paganini. A király
Rajnai hajózás
Utazók statistikája
Itthon

VASKAPU. OLÁHORSZÁG. SZERBIA 1834
Orsovai pasa
Bukarest. Ghika hgek, stb.
Osman pasa
A kaimakám
Gollubátz. Milosnál
Stádium. Vesztegzár
Gr. Z. Károly †

KISEBB KIRÁNDULÁSOK
Crescence és a család Orsován
A főherczeg nádorral 1841
Zichy Jenő gr.
Hussein pasa
Prága. Ferencz cs. és k. szobra
Cseh urak. Fejlődés 1845
Gräfenberg. Priesznitz 1847
A kúra. Aggályok. Spleen

---

Előszó

Széchenyi nem legutolsó érdeme, hogy a külföldi utazások divatját meghonosította nálunk. Egy lépéssel több volt ez arra, mihez különben még sok idő kívántatott, hogy az európai nemzetek nagy családjába mi magyarok is beléphessünk s számot tegyünk ottan. Közelebb hozta a "művelt" külföldet a "félvad" Magyarországhoz, s a korlátoltságában boldog hun ivadékot a Nyugot küzdő messzelátó fiaihoz. Sok előitéletnek kelle e közben romba dőlnie sok rég ápolt csalódásnak szétfoszlania; sok, mélyen szunnyadott vágynak fölébrednie.

A ki idegen nyelvet nem tud, az saját nyelvét sem érti, - mondja a cosmopolita Németország legnémetebb írója: Göthe. S a ki idegen országot nem látott, az saját hazáját sem ismerheti; sem eléggé nem szeretheti. Értem: egy művelt emberhez illő belátással, öntudatossággal: nem az állati ösztön, a majomszeretet durvaságával.

Az ősapáinktól öröklött híres mondásnak: "Extra Hungariam non est vita", melylyel az újkor sugáraival eltelt ifjú Széchenyi merészen és határozottan szembeszállott, ma már kevés híve van közöttünk. Akkor is már sokan a kétértelmű: "si est vita non est ita", toldással egészítették ki azt.

Mekkorát fordult azóta a koczka! Még Ő se merte volna megálmodni. Az, a kit nemzetünk újjászülőjének szeretünk nevezgetni: ha ugyan egy nemzetnek egyes embertől újjászületnie lehetne.

Nem lehet elzárni az éltető levegőt; nem lehet burok alá vonni az áldott napot: a haladást sem lehet megakasztani, vagy egyedárúvá tenni. Közös tulajdonná válik minden eszme, minden felfödözés, minden előre tett lépés.

Más viszonyok közt élünk. Megkönnyítették a mi sorsunkat derék úttörőink. Ne legyünk hálátlan nevető örökösök; emlegessük meg legalább egyes alkalmakkor azokat, a kiknek ha nem is mindent, de bizonynyal oly sokat köszönhetünk.

Ama rég feledett franczia író mondása, melyet a Childe Harold ismeretes jeligéjéből vettem kölcsön e sorok bevezetéséül, csak félig illenek az utazó Széchenyire. Igaz, hogy ő is, mint nálánál csak kevéssel idősb híres kortársa, lord Byron, bizonyos gyűlölettel volt eltelve saját hazája iránt, mikor hosszas vándorútját megkezdte; de ez a gyűlölet a szeretet gyűlölete volt. Fájlalta, hogy Magyarország még nem számít a világban, hogy nem kél versenyre a gyorsabban haladókkal, hogy sem saját erejét, sem az élet nemesb czéljait eléggé még nem ismeri. S hogy ez elmaradásunknak két okozója van. Egyik a kormány bűnös tétlensége s gyanakvó magatartása; másik a nemzet, illetőleg kiváltságos osztályának elfogultsága, önzése, léhasága. Mind a kettő ellen irányul nemes haragja, felháborodása; mind a kettőt sújtja lenézése, megvetése; mind a kettő megmérgezi, utóbb elcsüggeszti, - majd a beállott erős visszahatás, a nagy válság óráiban, teljesen megtöri magas lelkét. Széchenyinek nem is volt szüksége reá, hogy hazája, az az honi állapotaink iránti ama gyűlölete, a külországokban látott hasonló vagy még nagyobb visszásságok folytán, mintegy kijózanodva ismét szeretetté változzék át. Nem érte azt meg, a mit egy angol, egy franczia, elhiszem, megérhetett. De, dicsekvés nélkül szólva, megértük már mi.

Ma már a magyar ember nem azért megyen, s menjen is, mondom, minél gyakrabban külföldre, hogy ott végre valami szépet s jót láthasson. Mehet azért, hogy szívét megerősítse, lelkét, ha csüggedez, újra fölemelhesse, s a csillagokra szegzett tekintettel biztathassa magát: lám, mi sem vagyunk már az utolsók; mi is vagyunk már valami; s van annak nyomatéka, mit a latba vetünk.

A Byron sötétlátása abban is különbözik a Széchenyiétől, hogy az angol főúr nem lelte hazáját saját szülőföldjén, s nagy eszével nem talált otthon működésre tért, hanem mint a philhellének lelkes dalnoka és hős hadvezére, egy idegen, a görög nép felszabadításának szentelte életét, annak szolgálatában lelve dicső, némileg Petőfire emlékeztető, korai halálát; Széchenyi ellenben, szinte halálos sebet hordva szívében, s nem bízva munkája sikerében, óhajtva mindig a megsemmisülést, de merő kötelességérzetből állva meg mégis helyét, végre egy hosszú, dicső és kínos, mint mondá "füstbe ment" életpálya végén esett el oly romok felett, melyek alatt már az új élet szikrái rejlettek.

Széchenyi úti jegyzetei, melyekre a mai közönség figyelmét óhajtanám felhívni, ötven - illetőleg hetvenöt évvel ezelőtt írattak. A fentjelzett átalános benyomáson kívül, egynél több szempontból érdekesek, tanulságosak azok.

Ki bír ma már, nem mondom tiszta de csak némi fogalommal az akkori állapotokról! Élő nem emlékezhetik többé reá; s az akkori úti rajzok és kalaúzok már rég lomtárakban porladoznak. Helyöket a mai mindenható Bädeckerek foglalták el. A ki elbeszélésre méltó úti kalandokkal, nagyobbszerű nehézségekkel, életveszélyekkel óhajt szembeszállni: az Ázsia belsejére, vagy Afrikára vessen sovár tekintetet, ha nem akar épen a sarkutazók halhatlanságára törekedni.

Ki merne ma azzal dicsekedni, hogy Párisban volt, akár többször is, hogy Londont látta vagy egyszer is, hogy keresztül-kasul járta narancstermő szép Olaszországot, hogy - de már ez nagyobb érdem, ha ismeri a balkáni félszigetet, tanulmányozta, úgy mint Széchenyi, a korhadó török birodalmat, mely Európában volt ugyan, de nem lesz többé; hogy körülhajózta, nem is gőzösön, hanem vitorlás hajón, dereglyén, csónakon, az Archipelagust, a jóniai szigeteket, a kisázsiai partokat.

Az ifjú huszárkapitány mind ezt megtette 1812-től kezdve 1834-ig, mikor, régi eszményképét váratlanul elérve, a boldog házasság csendesebb révpartján kikötött.

Nyugalma azontúl sem volt. S ha valaki azt a fáradságot venné magának, hogy családi fészkében, mostani örök nyugvó helyén Czenken, töltött napjait összeszámítaná, - élettartamának alig egy harmadát tenné ez az idő ahhoz mérve, melyet, már vagy külföldön vagy hazájában, táskával kezében, útban töltött el. Mert csalódnánk, ha azt hinnők róla, hogy szép Magyarországnak, Erdélyt is hozzáértve, valamint Horvátországot és a tengerpartot, csak egy zuga is ösmeretlen volt előtte.

Dióhéjba kell szorítani ismertetésünket, ha összes utazásainak, vagy időrend vagy tárgy szerinti, bár futólagos átnézését akarjuk adni.

Ha valaki e lapokat elég szorgalmasan forgatja, s ha tud a sorok közt is olvasni, minden egyéb forrás hiányában, ez egyből is megírhatná a nagy küzdő valamelyes életrajzát.

Valamint a birtokunkban levő összes Naplók átalában, úgy az azokba ékelt, bármely szakgatott úti jegyzetek és úti benyomások mély bepillantást engednek Széchenyi lelki fejlődésébe, érzelmi világába, szenvedéseibe.

...

---